Rékasy Ildikó (1938-2015) szolnoki kötődésű bibliográfus és költő domborművét születésének 85. évfordulója alkalmából 2023. június 9-én leplezik le a Damjanich János Múzeumban.
A Szolnoki Panteonban helyet kapó dombormű adományozója Kósa Károly nyugalmazott helytörténeti könyvtáros. Alkotója Szabó Imrefia Béla. A posztamenset Pogány Gábor Benő készítette.
Szurmay Ernő (1923-2016), városunk díszpolgára, a Verseghy Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Verseghy Kör örökös elnöke, a szolnoki oktatás, közművelődés jelentős alakja volt, aki magas színvonalú és sokszínű életművet hagyott az utókorra a pedagógia, a könyvtárügy és az irodalomtudomány területén egyaránt. A „Verseghy-kultusz” ápolásában betöltött megismételhetetlen, pótolhatatlan szerepe mindenki előtt ismert.
Irodalmi műveltsége, pedagógiai jártassága, humánuma és egyénisége azon kiemelkedő szolnoki polgárok közé emelte, akiknek Szolnok mai kultúráját és hagyományait köszönheti. Domborműve helyet kapott a Szolnoki Panteonban és nevét viseli Szolnok Város Pedagógiai díja.
2023-ban a Verseghy Ferenc Könyvtár Helyismereti részlegében újonnan kialakított olvasótermét az intézmény tisztelegve az egykori igazgató emléke előtt Szurmay Ernő után nevezte el.
Az átadó ünnepségre 2023. június 8-án az Ünnepi Könyvhét egyik rendezvényeként kerül sor.
1893. április 9-én született Pomázon Glykais Gyula kardvívó. A görög származású családból származott, amely századok óta Szentendrén élt. A fiatal Gyula feltehetően az 1908. évi londoni olimpián kiemelkedő magyar vívósikerek hatására lett a vívás szerelmese. Két mestere volt: Gerencsér László és Santelli Italo.
A Budapesti Műszaki Egyetemen 1912/13-ban gépészmérnök-hallgató volt. Ekkor aratta első vívó sikereit. Győzött a budapesti főiskolások József nádor emlékversenyén, az első nemzetközi sikerét a bécsi főiskolai verseny megnyerésével érte el.
Az I. világháborúban harcolt. Az olasz fronton fogságba került, kazamatába zárták. Testileg-lelkileg megtörve végre hazakerült. Csak hosszas unszolásra vette elő újra a kardját.
Két olimpián indult, 1928-ban Amszterdamban és 1932-ben Los Angelesben egyaránt az aranyérmes kardcsapat tagja volt.
Az Európa-bajnokságokon három első (1929 Nápoly: egyéni, 1930 Liège és
1931 Bécs: csapat) és egy harmadik (1927 Vichy: egyéni) helyezést ért el. A BEAC-ban kezdett vívni, majd a MAFC, a Tisza István Vívó Club versenyzője volt.
1927-től pedig a Szolnoki Vívó Clubhoz került. A nagy hagyományokra visszatekintő, de az I. világháború alatt elsorvadt Szolnoki Vívó Club új elnöke, Alexander Imre akkoriban igyekezett talprasegíteni a klubot. Buzdításul vívóakadémiákat rendezett, ő hívta meg a városba Glykais Gyulát is.Glykaisnak megtetszett a fogadtatás, meg a város is, Alexandernek és a klubnak pedig Glykais. Neve, tudása pezsgésbe hozta Szolnok vívóéletét.
1927- ben csapatban országos bajnoki címet szerzett, 1929-ben pedig Nápolyban megnyerte az Európai bajnokságot is.
A kardvívás mellett evezett is, a Tisza Evezős Egylet, valamint a Hitelbank Evezős Egylet tagja volt.
Szolnokon civil állást is kapott, a Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal munkatársaként dolgozott. 1931 elején pedig Szolnok városa városi főszámvevőnek nevezte ki.
1941-ben Kecskemétre helyezték át, majd két év után Szilágysomlyóra rendelték főnökhelyettesi minőségben, később a Szekszárd városi számvevőség vezetője lett. De továbbra is rendszeresen feljárt edzésekre Pestre, Santelli mesterhez.
1932 után visszavonult a versenyzéstől. Életének 55. évében, 1948. június 12-én érte a halál Szekszárdon, végső nyughelye a szekszárdi Alsóvárosi köztemetőben van.
Hencsei Pál: A műegyetemtől a sport élvonaláig. Budapest, 2007
Kun László (szerk.): A Magyar Olimpiai Akadémia évkönyve 1998. Budapest, 1999
Látogatás Glykais Gyulánál a világhírű szolnoki vívóbajnoknál. Nemzeti Jövőnk, 1933.01.12.
A negyedik magyar győzelem Európa kardvívóbajnokságában. Budapesti Hírlap, 1929.04.18.
Parragh Béla: Az olasz Nedo Nádi és Gombos Sándor dr. kardmérkőzése. Szent György, 1927.03.10.
Syposs Zoltán: A magyar szívű görög (1893-1948). Népsport, 1978.12.20.
Az Új Néplap és a szoljon.hu olvasóit Hartai Gergely és Nagy Balázs tudósította a fotógyűjtési akcióról
1903. március 7-én született Szabó Sándor a Szolnok melletti Szandán, a szandai szőlőben, nagyszülei négyszobás, tornácos, padlós házában.
Édesapja építkezéseken dolgozott Szolnokon. Egy alkalommal rozsdás szögbe lépett, tetanusz mérgezést kapott, amely végzetesnek bizonyult. A kis Sándor még első elemibe járt, amikor elvesztette apját.
„Délben már hazajött. Alig tudott jönni. Vánszorgott. Izmai megmerevedtek. Leült az asztal mellé, nem tudott enni. - Feküdj le János! - könyörgött anyám. Apám a karjára ejtette fejét és a foga közül rikácsolta: - Éhes vagyok! Az istenit! Enni akarok! - belevágta a kezébe fogott kést az asztal lapjába. Lefeküdt. Másnap szekéren vittük be a kórházba. Nem is jött haza többet. A kórházban halt meg. Hagyott maga után két hold földet. Pedig az én apám nem is tudott írni.” - emlékezett meg róla egy novellájában később.
Budapesten kezdte pályafutását újságíróként. A Mindnyájuk lapja, a Magyar Úri Asszonyok lapja, a Háztartás hasábjaink jelentek meg írásai.
1927 és 1932 között Szolnokon tevékenykedett. Fáklya, majd a Szolnok Vármegyei Élet című lap indításával próbálkozott.
"...én csak tevékenységre vágytam, jó irodalmat, művészetet, emberséget, igazságot adó lapra, amely a vidéki álmos magányt is föl tudja riasztani." - írta visszaemlékezésében.
Majd Móricz Zsigmond tanácsára 1931. júniusában útjára indította röpiratként a Reklám (Irodalmi) Kurírt.
„Kedves Uram, egy novellát - a Nyugatból - szívesen átengedek önnek. Én magam se vagyok öreg vagy gazdag író. Ha egész éven át írok, kétszáz pengőt keresek ezzel. Ugye nem sok? Hogy megéljek - egy festődében dolgozom mint kelmefestő segéd, heti 18 pengőért. Elég sokat, napi 10 órát. Mindezt azért írom meg, hogy kellő megvilágításba helyezzem az olyan sorokat, mint „hatalmas nekilendülését az írói karrier felé!” De mivel szegény ember - szívesen segítek Magán. Máskülönben elvem - a kéziratot éppúgy meg kell fizetni, mint akármi mást. Szíves üdvözlettel tiszteli: Gelléri Andor Endre. Óbuda, III. Tímár ucca 24.” - így szólt Gelléri levele 1931 végén a fiatal laptulajdonoshoz, akinek Rablás című novelláját bocsátotta közlésre az induló szolnoki folyóirat számára.
Azonban Kassákkal és Lengyel Lajossal való kapcsolata miatt állandó rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Maga Vámbéry Rusztem külön is figyelmeztette, hogy a hatóságok, ha akarják, mindenbe beleköthetnek, indítványozhatják a vizsgálóbírónál egyes számok, röpiratok lefoglalását, esetleg a lap „nemzetellenes” vagy „közrendet veszélyeztető” iránya miatt a lap betiltását.
Hiába volt Gelléri, Kassák, Radnóti Miklós, Nagy Lajos, Bányai Kornél erkölcsi és kéziratos támogatása, Németh László elismerő levele; Móricz Zsigmond protektor utáni járása, a lap és szerkesztője nem bírt harcolni az akadályokkal. Így a folyóirat 1932 decemberében megszűnt.
A magánéletében is fordulat állt be. Elvált fiatal feleségétől és a fővárosba költözött a hugához.
Budapesten műteremlakást bérelt és szobrászkodott. Már az 1920-as évek közepén is kísérletezett a szobrászattal. Ő készítette el fehér márvány zúzalékból a szolnoki evangélikus templom 15 mázsás szószékét és hatméteres oltárt, valamint kívülre, 14 méter magasságban, két méter átmérőjű Luther-rózsát.
A szolnoki evangélikus templom - Verseghy Könyvtár Képeslaptára
Barátság fűzte a Szolnoki Művésztelep fiatal művészéhez, Borbereki Kovács Zoltánhoz. Sok időt töltött a műtermében is. Talán édesapja fafaragásának emlékei vagy a baráttól ellesett fogások terelték a szobrászat felé.
Bár nagy örömére szolgált, hogy 1934-ben a Nyugat leközölte Otthagytam a falut című novelláját, érdeklődése szinte kizárólag a képzőművészet irányába fordult át.
Művészbarátait szeretette maga mellé gyűjteni. Nem csak műtermében tartottak népes összejöveteleket, hanem a természetbe is együtt jártak kikapcsolódni. Nagy Lajos, Aba Novák Vilmos, Szőnyi István, Iványi Grünwald Béla, Domanovszky Endre, Kerényi Jenő mellett Tersánszky Józsi Jenő barátsága volt ez egyik legfontosabb számára.
1935-től 1943-ig tagja a Képzőművészek Új Társaságának, s rendszeresen részt vesz kiállításaikon. Első önálló kiállítását 1937-ben rendezi meg a Tamás Galéria. A következő esztendőkben egyre több egyéni tárlatot rendez, anyaga szerepel a stockholmi Állami Kiállításon is.
„... 1958 óta főképp az op-art szellemében fogalmazom meg munkásságomat. Egyéni hangon. Műfajilag is új megjelenésűek, mert nem tudom sem szobrászatnak, sem festészetnek egyértelműen megjelölni. Hiszem, hogy vizuálisan örömet okozó szellemi kisugárzások.”
Barátai uszolására Párizsban is kiállította munkáit. 1958 nyarán a Musée Municipal d’Art Moderne mutatta be tizenhét bronzplasztikáját, majd Bernheim-Jeune- Dauberville rendezte 83. Faubourg St. Honorén állított ki. Utóbb e galéria le is szerződtette. Victor Vasarely önzetlen támogatásának köszönhetően egy csoportos kiállításon is szerepeltek alkotásai a Denis René Galériában. Az 1959-es első párizsi önálló kiállításán pedig harmincnégy fa- márvány- és bronzszobor szerepelt.
Fém és márvány kisplasztikái száma meghaladja a százat. Harminc szobra és kútfigurája áll parkokban és köztereken. Már az 1950-es évektől egyre sűrűsödő állami megbízatások egtöbbje figurális megoldású volt. Aktfigurái mellett örömmel készítette az írók, költők szobrait is.
1948 Petőfi Sándor bronzszobra (Dunavecse, Főtér)
1952 Földalatti ind. állomása, (Budapest)
1952 28 figurás fríz (Budapest, Körcsarnok)
1953 Jókai Mór fehérharaszti mészkőszobra (Komárom, Főtér)
1954 Női akt gyermekkel, díszkúttal (Budapest, Nagy Lajos lakótelep)
1955 Női akt tállal (Budapest, Kábel- és Műanyaggyár)
1955 Mikszáth Kálmán mellszobra (2 db, ismeretlen helyen)
1935 Pollack Mihály mellszobra (Budapest)
1956 Három dombormű (Buadpest, Kerepesi úti lakótelep)
1957 3 db dombormű (samott) (Pécs, Bányászlakótelep)
1957 Női akt vízöntő tállal (Budapest, Királyfürdő, Díszkút)
1959 Vörösréz kompozíció (Szeged, Móra Ferenc városrész, Iskola falára)
1960 Nő galambbal, Fém ezüsttel lemezelve (Győr, Győr-sziget)
1961 Női akt díszmedencével (Budapest, Sportkórház)
1962 Táncoló fiatalok (Balatonfüred)
1963 Szalvai Mihály mellszobra (Kecskeméti, sétány)
1967 Diákok (Miskolc, iskola elé)
Az 1960-as években Angyalföldön képzőművészeti kört vezetett, ahol szobrászatot tanított.
"Autodidakta vagyok, sehol sem tanultam. Rajzolni is csak annyit, mint bárki más a középiskolában. Az a véleményem, hogy a művészetet nem lehet megtanulni. Költőiskola sincs. Ezt mondom a tanítványaimnak, már húsz éve. [...] Arra megtaníthatom őket, hogyan rakják föl az agyagot, mik az arányok. De az a fontos, hogy valaki a körülötte levő életet, a társadalom igényeit tudja látni, és — ha művész — meg tudja fogalmazni kora művészetét. Nem tagadom én az akadémiai képzés szükségét sem, hiszen ez a tagadás is dogmatizmus volna." - vallott egy 1966-ban vele készült interjúban.
Kisplasztikáinak vaskos paraszti bája, karakteres portréi kiállításain őszinte sikert arattak.
1973-ban megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1974-ben pedig Munkácsy-díjban részesült.
1978. október 1-jén hunyt el Budapesten.
Frank János: Szandai Sándornál. Élet és Irodalom, 1966.05.14.
Szandai Sándor: Röpdöső fenyőfaforgács. Új Írás, 1977
Szandai Sándor kiállítása. Szolnok : Damjanich Múzeum, Szolnok, 1968
1888. február 4-én született Szolnokon Kohn Miksa. Szülei Kohn (Kertész) János mozdonyvezető és Schwarcz Jetti (Henrietta) voltak.
Anyakönyvi bejegyzés - FamilySearch
Harcolt az I. világháborúban: a 38. gyalog és 26. vadász ezredben a szerb, albán, orosz, olasz fronton járt. Kétszer is megsebesült. I. o. ez., bronz vit. és sebesülési érem, K. cs. k. tulajd.
Ügyvédi vizsgát 1918-ban tett és egyetemi tanulmányainak befejezése után szülővárosát választotta munkahelyéül. Szolnokon még abban az évben nyitotta meg ügyvédi irodáját.
A Tanácsköztársaság bukása után azoban Romániában telepedett le és Nagybányán folytatta jogi pályáját.
1922-ben bekapcsolódott a romániai magyar Cimbora című ifjúsági folyóirat szerkesztésébe, amelybe publikálta gyermekeknek szóló történeteit. Benedek Elek Kisbaconban élt, a lapot pedig Szatmáron nyomták, így Kertész Mihály Nagybányáról járt ki Szatmárra.
Az ezerkilencszázhúszas évek végére egymásután jelentek meg ifjúsági és társadalmi regényei. Témái általában egyszerű, könnyen áttekinthető, a gyermekkorúak érdeklődését mégis felkeltő, sőt végig ébren tartó történetek. Mesélőkedve, gördülékeny stílusa, fordulatos meseszövése kora gyermekeinek gondolkodását, érzelemvilágát jól ismerő szerzőre vall.
A csodálatos sárkány című regényének cselekményének színtere – bár az író nem nevezi meg – a szövegből érzékelhetően Szolnok. Azon belül is a régi vásártér meg a ma Eötvös térnek nevezett „kis tér”. A fizikailag erősebb, ezért fennhéjázó, csapatba verődő fiúk kiszorítják a papírsárkány eresztésére legalkalmasabb vásártérről a gimnazista fiatalokat. Három kisgimnazista – egyikük mérnök bátyja segítségével – olyan sárkányt épít, amelyet a kis térről is fel tudnak engedni, s amely képes magasabbra szállni amazokénál. A három fiú alapszabályban rögzíti a csodálatos kétfedelű repülőhöz hasonló sárkánnyal kapcsolatos teendőket. (A szerző ügyvéd voltát az alapszabály tökéletessége is tükrözi.) A csodálatos sárkány felkelti a vásártériek irigységét, s fondorlatos módon végül tönkre is teszik azt. A pótolhatatlan veszteség ellenére mégis a kisgimnazisták lesznek az erkölcsi győztesek.- jellemezte a művet Szurmay Ernő Emlékjelek című szolnoki irodalomról szóló monográfiájában.
Közel 150 novellája, 15 kötete jelent meg. Írt színdarabokat is. Kabarétréfáit, jeleneteit szívesen játszották a fővárosi színházak, főleg a Belvárosi Színház és az Andrássy-úti Színház.
Az 1928-ban megjelent társadalmi regénye, Az üstökös
A Szolnoki Tükörben és az Irodalmi Kurírban is jelentek meg írásai.
A Szolnoki Újság 1933-1934-ben tette közzé Kertész Mihály Vasárnapi Krónikáit.A sokkal inkább irodalmi tárcához, mintsem krónikához hasonló írások a korabeli szolnoki társadalom főleg középosztálybeli rétegének mindennapi életéből kiragadott "apróságok" felmutatásával tartottak tükröt olvasóik elé.
Az 1930-as évek második felétől a mozgástere beszűkült, már csak könnyű fajsúlyú kisregényei kaptak helyet a „Mai Nap könyvtára” és a „Világvárosi regények” sorozatban.
Tagja volt a szolnoki Verseghy Irodalmi körnek és a helyi izraelita iskolaszéknek. A "Tanya" irodalmi és művészeti klub alapításában is közreműködött 1934-ben.
Napi hírek 1934 - Hungaricana
Felesége Farkas Irén (1894–1987) volt. Egy lánygyermekük született.
Az egymást követő zsidótörvények megfosztották a közlés lehetőségétől. 1945. március 18-án hunyt el 57 éves korában. Síremléke Budapesten a Kozma utcai temetőben található.
Anyakönyvi bejegyzés - FamilySearch
A család síremléke - Kósa Károly felvétele (2010)
A Verseghy Könyvtár és a Verseghy Kör együttműködésében a Verseghy Kiskönyvtár sorozatban elsőként Kertész Mihály tárcái jelentek meg Kosa Károly válogatásában és szerkesztésében Így éltünk mi címmel.
Kósa Károly: Jász-Nagykun-Szolnok megyei pateon
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
75 évvel ezelőtt 1947 májusában Karády Katalin Szolnokon lépett fel.
A színésznő Rodolfo bűvésszel együtt indult közös turnéra, amely nem volt zökkenőmentes. A Pesti Színházban folyó próbák miatt egy ideig szünetelt is a a fellépés sorozat, majd - a Színház című korablei magazin beszámolója szerint -Kecskeméten néhányan éretlenül fütyüléssel zavarták meg az előadást és pár erélyes pofon elcsattan. Szerencsére, a tüntetők eltávolítása után az est Karády ünneplésének jegyében folyt le.
Kecskemétről pedig a turné szereplői Szolnok felé vették az irányt, majd az ottani sikeres fellépés után Nyíregyházára. Rodolfo, aki a mágus-tudományok mellett a fotografálást is művészien gyakorolja, időnként megállította az autót, hogy a tavaszi zöldbe öltözött mezőkön néhány felvételt készítsen Karádyról, amelyet a Színház című lap közölt.
1018 és 1038 között jött létre Szolnok vármegye. Szent István király uralkodásának későbbi szakaszától kb. a 13. század közepéig állt fenn ez az óriási területű, a történeti Erdély nyugati peremvidékétől a Tiszáig terjedő önálló közigazgatási egység, amely valószínűleg nem lehetett összefüggő terület, mivel az ugyancsak kora Árpád-kori Bihar és Szabolcs vármegyék szétszabdalták
Szapolyai János többször is megfordult Szolnokon. 1538 januárjában itt kelt át a Tiszán. Werbőczy István, Szolnok földesura, azzal a kérelemmel járult az uralkodóhoz, hogy a települést vásártartási joggal ajándékozza meg.
A törökök 1553-ban létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fogtak.
A szolnoki szandzsák az egyik legnagyobb területi török közigazgatási egység volt.
1563-ban szabadult a török rabságból Szegedi Kis István (1505-1572), neves kálvinista prédikátor. 1561-ben került a Szolnokra. A helyi hívek kérték Mahmud béget, hogy kijárhasson hozzájuk házi igehirdetésre. Bár sokszor megkísérelték elérni szabadon bocsátását, végül ezt 1563-ban Mező Ferenc érte el összesen 1200 Ft váltságdíj ellenében.
Szegedi Kis István emléktáblája a szolnoki református templomban
Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1703. szeptember 21-én a kurucok tizenegy napi ostrom után vették be Szolnok várát. 1703 nyarán Rákóczi hadai már a Tiszántúl egészét elfoglalták. Szeptember 10-én Borbély Balázs serege jelent meg a szolnoki vár alatt, majd két hétig tartó ostrom után, kétezer kuruc vitézzel elfoglalta a várat.
Szolnoki emléktábla az egykori vár közelében egy lakóház falán / Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
II. Rákóczi Ferenc az elfoglalt Szolnokot generalátus székhellyé tette és a várat francia hadmérnökök irányításával meg is erősítette később.
1718-ban költözött a városba Bezdiczky Ignác sótiszt, aki a Szolnokon megtelepedő ferences barátoknak kápolnát építetett oly módon, hogy az később átépíthető, bővíthető legyen.
Lehnhardt Sámuel metszete 1824-1827 (részlet)
A szentélyhez 1723-ban kezdődtek meg a hozzépítési munkálatok. A Belvárosi Plébániatemplom pedig 1753-ban lett kész.
Az 1700-as évek elején pusztító pestisjárvány ütötte fel a fejét az országban, amely nem kímélte Szolnok lakóit sem. A "dög-halál" járványtól megszabadulva a város lakói Xavéri Szent Ferenc tiszteletére és a járványban elhunytak emlékére, a váci püspök engedelmével 1733-ban kápolnát emeltek. A kápolnát az akkori város határain kívülre építették, oda, ahová a járványban elhunytakat temették. 1735-ben, felsőbb megha talmazásra Tuchinszky Miklós atya, az akkori szolnoki administrator szentelte fel.
Németh István felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1743-ban nagy csapások érték Szolnokot. Májusban kétszer ütött ki tűz a városban, amelyben 145 ház lett a lángok martaléka. Néhány nappal korábban pedig még ettől is nagyobb veszedelem jelent meg: újból felütötte a fejét a pestis.
1753-ból maradt ránk Joseph Riemel hadmérnök színes, kéziratos rajza a szolnoki várról.
1773-ban épült a Szent János kápolna a mai dohánybeváltó és a vágóhíd között, a Tisza partján. Egy árvíz 1860-ban mosta alá, egy évvel később lebontották. 1881-ben közadakozásból épült új templom a mai Csáklya és Pélfy János utca sarkán.
1823-ban Németh Ignác kanonok alapította Szolnok második kórodáját, amelyben 2 szoba és 12 ágy volt. Az Ápolda a mai városközpontban állt, amelyet 50 évvel később dr. Erdei Dávid városi főorvos 3 szobásra bővített.
1843-ban született Kreutzer Balázs (1843-1924) lakatosmester, aki jelentős szerepet játszott a szolnoki ipartestület megalakulásában a 19. század közepén.
Németh Balázs felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1848. március 24-én és 29-én a pesti forradalom győzelmére népgyűlést tartottak Szolnokon. Egy üdvözlő küldöttséget menesztettek Pestre. Létrehozták a "Rendre Ügyelő Választmány"-t, és megindult a nemzetőrség szervezése. A nemzetőrök őrizték a sóraktárakat, és a főbb épületeket. Ugyanezen a napon fogadta el a jászberényi népgyűlés a 12 pontot és saját követeléseikkel egészítették ki.
1848. áprilisban a népképviseleti országgyűlés összehívásakor Szolnok és környéke önálló választókerületet alkotott.
1848. május 27-én elkészült a szolnoki nemzeti őrsereg-összeírás. Elrendelték az őrsereg mielőbbi felesketését és hadrendbe állítását.
1848. június 14-én népképviseleti választásokat tartottak.
1848. augusztus 27-én Batthyány kijelölte a megalakult önkéntes nemzetőrség gyülekező helyeit. A Jellasics elleni sereg megerősítéséhez szükséges erőt ezekből a táborokból lehetett nyerni. A Tiszán inneni megyék erőinek összpontosítási központjául Szolnokot választották, főként a vasút adta lehetőségek miatt. Parancsnoka Görgey Artúr százados lett.
1848. szeptember 27-én alföldi toborzóútja során Kossuth Lajos beszédet tartott Szolnokon is. Kijelölte a népfelkelés szervezőit, majd vonatra ült és visszatért Pestre.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1848. szeptember 30-án Halasy Kázmér a szolnoki népfelkelési biztos azt jelentette Kossuthnak, hogy a helyi táborban összegyűlt közel 1000 ember kaszákkal és lőfegyverekkel felszerelve készen áll.
1848. december végén a Honvédelmi Bizottmány Szolnokig vasúton, onnan szekéren utazott Debrecenbe. Miután a Windisch-Grätz tábornagy vezette császári főerőket nem sikerült Pest-Budán feltartóztatni és a főváros elesett.
1853-ban Kétszery József színtársulata lépett fel a szolnoki közönség előtt a Fehérló Fogadóban.
1863-ban született Budapesten Westher István, aki a vendéglősipart a fővárosi Kispipában tanulta ki, szolgált a Pilseni sörcsarnokban, a Magyar királyban és más előkelő helyiségekben is. 1891-ben nyitotta meg a szolnoki vasuti vendéglőt (Müller és Westher néven), 1904-ben önállósult, majd 1918-ben fiával, Antallal társas alapon vezette vendéglőjét, amely egyike volt a legnagyobb és legforgalmasabb MÁV vendéglőknek. Westher tagja volt a városi képviselőtestületének is, valamint a Vendéglősök és szállodások ipartársaságának elnöki posztját is betöltötte.
1863-ban alapított meg Wachs Lajos vállalkozó kereskedelmi és szállítási vállalatát Szolnokon. A szerény kezdet után küzdelmes, de eredményekben gazdag évtizedek, a vállalat mindenkori pontossága és megbízhatósága, vezetőinek szaktudása, nagy vállalattá tették. 1918. július 1. napján részvénytársasággá alakult. Új formájában is egyike maradt a legnagyobb és legjobban vezetett vállalatoknak. Nemzetközi és hazai szállítmányozásokat bonyolított, szolnoki szerződéses szállítója volt a Magyar Államvasutaknak és a Magyar vasutak autóközlekedési vállalatnak. A Magyar Általános Hitelbank szénosztályát képviselte a megyében, emellett tüzelő- és építőanyagok vételével és eladásával is foglalkozott.
1858-ban született Szolnokon idősebb Neugebauer Antal hengermalomtulajdonos. Szakvizsgák letétele után atyja üzemét, az Első mezőgazdasági gépműhely és rézöntődét vezette. Több találmány tulajdonosa volt. Kiállításokon kitüntetésekben részesült. 1910-ben építette gőzmalmát.
Zsákcimke - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára
1858-ban indult meg a forgalom a Szolnok-Mezőtúr, valamint a Szolnok-Arad vasútvonalon. Ezzel egy időben a Tiszavidéki Vaspálya Társaság elkészítette a még mai meglévő 42.000 négyzetméteres üzemrészt, ahol a 12 állásos mozdonyszerelő műhely és a kovácsrészlegek kaptak helyet, valamint az osztályirodák és a tanonickola is itt működött.
1868. november 21-én tették le az 1849. március 5-i szolnoki ütközetnek emléket állító mementó alapkövét. A Szabadság téren álló obelix alapköve egy fémládát rejt, amelybe Horváth Mihály "Magyarország függetlenségi harcának története" című munkáját is elhelyzték. - adta hírül a Vasárnapi Újság.
Korabeli sajtófotó / ADT
1868-ban alakult meg a Szolnoki Izraelita Nőegylet, amelynek a jótékonykodás, az özvegyek és árvák erkölcsi és anyagi támogatása volt az elsődleges célja.
Hatvan-Újszász-Szolnok vasútvonal a Magyar Államvasutak 66 km hosszú útvonala, amely 1873-ban épült meg.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1873-ban Gyöngyösön látta meg a napvilágot Radvánszky József római katolikus lelkész. 1904-ben került Szolnokra, és 1926-ban lett a városi szegényház lelkésze. Kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült 1933-ban a szegényházi kis-templom.
Radvánszky József nótás albuma. Szolnok, 1927
Vitéz nagybányai Horthy Szabolcs 1873. január 28-án született Kenderesen. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye hősi halált halt főispánja.
Horthy Szabolcs - A szolnoki felsőkereskedelmi iskola értesítője 1914-1915.
1873-ban született Abonyi Pál Szolnokon, aki 20 évvel később 1893-ban lépett a MÁV szolgálatába. A művezető a Millennium Egylet és VOGE tagja is volt.
1873-ban Budapesten látta meg a napvilágot csáfordi Tóth Imre, aki a Bécsi biztosítónál kezdte munkáját, majd 1898-ban az Első magyar általános biztosító társaság szolnoki fiókjának főnökévé nevezték ki.
1878-ban született Zsebik József MÁV főművezető Szolnokon. 36 évet töltött a vasút szolgálatában. 1918-ban lett főművezető. Városi választott képviselő volt, és a MÁV Millenium kör háznagya, valamint több egyesület tagja.
1878-ban Tiszaföldváron látta meg a napvilágot Széki Gábor vendéglős. Az állami rendőrségnél szolgált Kispesten mint őrszoba parancsnok, és mozgó oktató. Nyugállományba vonulása után Szolnokon alapította meg "Víg magyarhoz" címzett vendéglőjét. Megszervezte az állami rendőrség nyugdíjpótló intézetét, amelynek díszelnöke lett.
Vármegyeháza 1878-ben épült fel az egykori Zöldfa vendéglő hatalmas telkén.
Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1878. szeptember 15-én Scheftsik István lemondása után foglalta el a polgármesteri széket Szolnokon Gyömörey Félix. Azonban egy év múlva, 1879. szeptember 3-án ő is leköszönt hivataláról.
A MÁV műhelyben 1878-ban Munkás Dalkört szerveztek. A Vasúti Dalkör Wágner Gusztáv műhelyfőnök alatt 31 taggal indult, amelynek karnagya Medgyessy Géza tanító volt.
Elek István tiszti főorvos 1883. augusztus 29-én született Szolnokon.
Alexander Imre (1883-1969) vármegyei alispán 1883. december 30-án Kunhegyesen született.
Pápay Antal építési vállalkozó 1883-ban született Szolnokon. 1909-ben átvette atyjának jól bevezetett helyi vállalatát.
A szolnoki városháza alapkő letételére 1883. szeptember 2-án került sor. Időkapszuláját az épület főbejáratának egyik pillérében helyezték el. 1884-ben adták át az épületet.
1883. december 23-án dr. Elek Dávidot választották meg a városi közigazgatás vezetőjévé. Fiatalon, 31 éves korában foglalta el a polgármesteri széket.
1883-ban alapította szolnoki üzletét Rosenzweig Ede fűszer- és gyarmatáru nagykereskedő. A város legidősebb nagykereskedőjeként az 1930-as években a Szentegylet elnöke, a Szolnoki Hitelbank R.T. igazgatósági tagja, a Kereskedelmi Társaság doyenje volt.
1888. július 25-én született Betkowski Jenő (1888-1972) tudós tanár, a Verseghy Gimnázim tantestületének tagja.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1888-ban született Szolnokon Gálcsik Jenő, aki 1913-ban lett a MÁV főművezetője.
1888-ban Jászberényben született Bakay Gyula a szolnoki egyesült gőzfűrésztelep, a Bakay Gyula Fatelep RT tulajdonosa.
Az 1888-as árvízről jelent meg rajzos tudósítás az Ország-Világ című lapban: "Szolnok lakossága és a katonaság napok és éjek hoszszú során át élethalál küzdelmet folytatott a kiöntött Tiszával és Zagyvával. Valóban, az emberfeletti küzdelemnek köszönhető Szolnok városa, hogy megmenekedett a katasztrófától. Olgyai Ferencz úr a helyszínen több vázlatot készített e kritikus napokból. E vázlatok bemutatják az épülőfélben levő impozáns vasúti hidat is, s itt mindjárt, megjegyezzük, hogy az építés befejezését nem hátráltatta az árvíz, mint azt eleinte hitték. "
1888. február 4-én látta meg a napvilágot Szolnokon Kertész Mihály ügyvéd, író.
A szolnoki keresztényszocialista szakszervezet egyik alapítója volt. Elnöke a Millennium Önképző Dal- és Zeneegyletnek, a megye dalos kerületének, tagja a városi képviselőtestületnek és a római katholikus egyházjöség tanácsának.
1888. július 15-én hunyt el Balogh Kálmán (1835-1888) szolnoki kötődésű fiziológus, egyetemi tanár.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1888 szeptemberében kezdődött meg a tanítás az érettségi vizsga tartására is jogosultságot szerzett szolnoki főgimnázium új épületében. A késő eklektikus műemléki épület főhomlokzata a Tiszára néz. Hangsúlyos az épület főhomlokzatánának két kiugró vége és az előreugró, megmagasított középrész.
Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1888-ban alaklut két osztályos felős népiskolából az állami polgári leányiskola.
1888-ban lett önálló üzlete Kalmár Miksa uridivatáru kereskedőnek Szolnokon. Üzlete magas színvonalon működött, ahol mérték után készítettek fehérneműt a vásárlóknak.
1888-ban alakult meg a Szolnoki Vadász Társaság.
1893-ban született Miskolcon Krámer Dezső (1893-1964), a vármegyei kórház első gyermekgyógyász főorvosa.
1893-ban született Tiszavárkonyban Tornyos Ferenc, aki 1921-ben lett a szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár ügyvezető igazgatója.
A szolnoki Constantin-féle iskolában 1893-ban kezdődött meg a tanítás. A tanintézmény Schuster Constantin váci püspök adományából épült eklektikus stílusban.
Képeslap / Hungaricana
A szolnoki református gyülekezet templomának alapkövét 1893-ban tették le a város által az egyház adományozott telken.
Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1893-ban állították fel a város főterén egy műkővel borított ártézi kutat a korábbi, 1850-es években fúrt kút helyébe. A piactéren, a városháza és a lakóházak udvarán ásott gémeskutak vizét is használták, míg 1893-ban a főtéren artézi kutat fúrattak, ahonnan ki-ki vagyoni helyzetének megfelelően: vállon vödrökben gyalog vitte, vagy egylovas-szamaras kordékra szerelt lajtokban szállíttatta a házához a vizet. A 282 méter mélységig lehatoló ártézikút naponta 2390 liter 27,5 °C-os vizet adott. A kút megnyitásakor kb. 1 méterre szökött a térszín fölés. Sajnos a kút később elapadt, 1940-es évek közepén lezárták. A puttóknak pedig nyoma veszett.
1893-ban Szolnokon látta meg a napvilágot Székely Sándor, 1918-ban Bupesten szerezte fogorvosi oklevelét. Bécsben, Berlinben, majd Budapesten dolgozott, majd szolnoki rendelőjét 1921-ben nyitotta meg.
1893. április 9-én született Glykais Gyula kardvívíó, a Szolnoki Tisza IstvánVívó Club tagja.
1893. július 6-án született Szolnokon Tóth Tamás, akit 1925-ben választottak a város polgármesterévé. A szegényház, a városi parkok, a vágóhíd, a Tisza szálló, a városi fürdő, a közraktár létesítése, a színház átépítése, a hőforrás fenntartása fűződik a nevéhez.
Szolnoki fejek. Szolnok, 1928
1898-ban Heves Kornélt választották a szolnoki zsidó hitközség rabbijává.
1898-ban létesült Szolnok külterületén az Ugartanyai egy tantermes állami elemi iskola.
1903-ban alakult meg a Szolnoki Általános Munkásképző Egylet, amelynek székházának a mai Óvoda utca 7. szám alatt álló épület adott otthont. 1973-ban a Városi Tanács emléktáblát emelt az épület utcai homlokzatán.
1903. március 7-én született Szandai Sándor (1903-1978) Munkácsy-díjas szobrász, író.
Kiállítási katalógus - Damjanich Múzeum, Szolnok, 1968
1903-ban született Agócs István, aki régi szolnoki iparoscsalád sarja volt. Ő vezette az özv. Richter Fűszer-és Vegyeskereskedést. Szintén ebben az évben látta meg a napvilágot Berényi Ferenc vendéglős, az 1932-ben nyitott Otthon vendéglő tulajdonosa.
Anonymus, Ligeti Miklós szobrászművész egész alakos szobra 1903-ban került kiállításra a kolónia parkjában. A névtelen jegyző alakját a kormány felkérésére készítette el a művész, amely eredetije a fővárosi Városligetben, Vajdahunyad vára mellett látható.
1903-ban kezdte meg pedagógiai pályafutását Szolnokon Tóth István a polgári fiúiskolában, aki 1919-ben lett az intézmény igazgatója. Sógora, Móra Ferenc író volt, aki többször is felkereste a családot Szolnokon.
Tóth István az első sor közepén
1903-ban kapott engedélyt ifj. Végh Gyula okleves gyógyszerész új szolnoki patika alapítására a Laktanya körút 2157. helyrajzi számon (ma József Attila u- Hunyadi u. sarka). A testvérével, Antallal közösen vezetett gyógyszertárat Angyalra keresztelték. Az akkor negyedikként alapított patika körzete a vasutas kolónia területét foglalta magába. Az 1912-ben Laktanya és a Baross út találkozásánál álló épületbe költözött át az Angyal Gyógyszertár.
1941 - Berta Ferenc: Gyógyszerészek, gyógyszertárak Szolnok városában. Szolnok, 2018
1903-ban Kludik Gyulának, Szolnok polgármesterének kérésére szelefarmosi Bodó Károly államilag segélyezett zeneiskolát alapított.
1903-ban alapította üzletét Bényei János mészáros és hentes Szolnokon. Ő volt az Iparoskör és az Újvárosi olvasókör megalapítója is.
1908-ban született Szolnokon Rákóczy Ferenc fűszer- és csemegekereskedő, aki 7 évnyi segédkedés után, 1933-ban alapította meg üzletét. A Fűszerkereskedők egyletének tagja volt.
1908. október 10-én született Sátoraljaújhelyen Lescsinszky Győző (1908-1980) fényképész, aki Szipál Márton szolnoki műtermében tanulta ki a mesterséget, majd néhány vándorév után újra ebben a városban lett fotószaküzlet vezető, majd 1939-ben nyitott önálló műtermet, majd fotócikk kereskedést.
Szolnok második vasútállomásának elbontása után 1908-ban - Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján - épült új vasútállomás.
Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1908 körül épült Komor Marcell és Jakab Dezső pesti műépítészek Lechner-stílusú magasföldszintes lakóháza. A szecessziós stílusú villa egykor Balogh Gyula földbirtokos rezidenciája volt.
Képeslap - Damjanich János Múzeum
1908-ban létesítettek iskolát az akkori "város-kertben". A Thököli-úti Állami Elemi Iskolában külön fiú- és leányosztályokban folyt a tanítás 3 nap délelőtt, 3 nap délután felváltva, mert az akorri 400 tanulóra csak 4 tanterem jutott.
1908-ban nyitott meg vendéglőjét Wéber Bálint Niedermoselben született egykori dongafakészítő famunkás, aki 1894-ben telepedett le Szolnokon. Éttermének új épülete 1927-ben készült el a város főutcáján. A kétszintes, neobarokk épület alul működött a vendéglő, felül pedig az üzemeltető Wéber-család otthona kapott helyett.
1908-ban alakult meg 56 taggal az Újvárosi Olvasókör. Megszervezői Bényei János és Zala Ferenc voltak. Az olvasókör a jótékonyság és a hazafias szellem ápolása céljával jött létre, amely havonként ismeretterjesztő előadásokat is rendezett.
1908-ban Molnár István tornatanár elnöklete alatt megalakult a szolnoki Reálgimnázium Tornaköre.
A korai „lakótelepi” építkezés és szociális gondoskodás klasszikus példája
az 1913-14-ben emelt cukorgyári kolónia.
1913-ban tervezte meg a Magyar Királyi Polgári Leányiskola épületét (Szolnok, Templom utca 6.) Rerrich Béla műépítész.
Az 1913-ben indította meg Papp Dénes műszaki főtanácsos a MÁV műhelyi tanonciskolát. A folyamatos munkásutánpótlást jelentett a rendszeres tanancképzés. A fejlődés elengedhetetlenül megköveltelte az alkalomszerű munkáskiképzés helyett a tanoncok kinevelését. Ez főleg szükségesnek mutatkozott az I. világháború előkészületi éveiben, amikor a műhely is jelentékenyebb szerepet kapott.
1913-ban alapított bankházat ifj. Nerfeld Ferenc.
Szolnoki fejek.
A bájos Kovács Lula, aki Mariházi Társulat tagjaként aratott viharos sikert Szolnokon. A Színházi Élet 1913-as tudósítása szerint a vidéki színházakban fellépő színésznő nagy rutinnal és tehetséggel töltötte be a naiva-szerepeket, de mint drámai hősnő is több igen eredeti felfogású és sikerült alakítást nyújtott. Különösen hangos sikere volt a Csitriben, az „Erős láncok"-ban és Molnár Ferenc diadalmas színművében „A farkas"-ban.
Színházi Élet 1913 / ADT
1913. szeptember 18-án indult a Szolnok-Pozsony távhajtási verseny a Jász-Nagykun- Szolnokvármegyei Úrkocsisok Szövetkezete szervezésében.
Vasárnapi Újság 1913 / ADT
1913-ban jelent meg Tóth Tivadar (1892-1972) A jászkúnok története a török hódoltság korában című történeti értekezése a szolnoki Varga József-féle könyvnyomdában.
1913-ban alakult meg a Szolnoki MÁV Sport Egyesület kerékpár-szakosztálya.
1918-ban kezdte meg nevelői munkáját Szolnokon Polonyi Jolán állami okleves óvónő.
1918-ban alapított üzletet Szolnokon Vidor Mihály kereskedő.
1918. december 12-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának szolnoki szervezete a Balaton Kávéház épületében.
1923-ban indította el Horváth László és Lohoczky Mihály helyi autóbuszjáratát Szolnokon, amely a vasútállomás és a vármegyeháza között közlekedett.
Szolnokon született 1923. január 19-én Szurmay Ernő (1923-2016).
1923-ban lett Magyary Albert szolnoki születésű tanító a Constantin népiskola igazgatója, amelynek 1908 óta volt tanára.
1923-ban látta meg a napvilágot Rákóczifalván Páldi János (1923-2001) pedagógus, aki a Varga Katalin Gimnázium igazgatójaként az 1980-as években országos hírnévre tett szert a fakultációs oktatás bevezetésével és az előrehozott vizsgák rendszerével.
1923. május 5-én megalakult a Szolnok Városi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, amely testület az oktatáson kívüli művelődésért volt felelős a két világháború között: külügyi matinékat rendeztek, kulturális előadásokat, tanfolyamokat szerveztek. A törvényszéki fogházban is tartottak a raboknak ismeretterjesztő előadásokat és analfabéta-tanfolyamokat.
1923-ban nyitotta meg patikáját Bárány Pál gyógyszerész. A Templom és Szapáry utca sarkán álló Szent István Királyhoz címzett gyógyszertárat 1924-től Sándor Illés, majd 1926-ban pedig uzoni Kovács Zoltán patikus vette át. Ő új nevet (Corso) adott a gyógyszertárnak. A 1942-ben tulajdonost váltott az üzlet. Solymossy János gyógyszerész visszakereszte a patikát, amelyet az államosításig ő vezetett. Akkor Gyógyszertár Vállalatként működött tovább, amely 1958-ban elköltözött ebből az épületből. Így azt lakások céljára adták ki és alakították át.
1923 nyarának nagy eseménye volt a Szolnok-Budapest-Székesfehérvár-Balatonfüred-Keszthelyi távhajtást, amire hosszú heteken át készülődtek a magyar ügetőtenyésztés és versenyzés hívei és művelői. A 280 kilométeres ávhajtást a Jásznagykun-Szolnok vármegyei „Úrkocsis Szövetkezet" rendezte.
Színházi Élet 1923. / ADT
1923 októberében kap iparengedélyt Szolnokon Szipál Márton Károly (1893-) fényképész, aki első műtermét a volt Fehérló Fogadó helyiségében nyitotta meg. 5 évvel később pedig a megüresedő Kádár-féle ház emeletére helyezi át székhelyét. 1930-ban elhagyta Szolnokot és Debrecenbe költözött.
Guba András gyűjteménye - Verseghy Könyvtár Fotótára
1923. október 16-án Szolnokra látogatott gróf Bethlen István miniszterelnök az igazságügyi és a népjóléti miniszter, valamint a nemzetgyűlés számos tagja kíséretében. Részt vett a megyei egysógespárt alakuló közgyűlésén és dr. Kenéz Bélának, e kerület képviselőjének beszámolóján. Szolnokon a miniszterelnököt lelkes éljenzés fogadta, majd a város polgármestere, Zrumetzky Viktor (1880-1925) mondott üdvözlő beszédet.
Új Barázda / ADT
1923. október 21-én tartották az első lutheránus istentiszteletet Szolnokon. Ekkor alakult egy misszió tanács, amely az egyházközség megalakulását vette tervbe. Az I. világháború előtt alig 70 evangélikus élt a városban.Trianon után a városban megtelepedő menekültek duzzasztották fel ezt a lélekszámot. 5 évvel később már templomépítő bizottságot is létrehoztak.
1923-ban nyitotta meg "Menyasszony" elnevezésű rőfös üzletét Rosenberg Miksa rőfös- és rövidáru kereskedő.
Tanoncévei után 1923-ban lett önálló Palhuber Kálmán könyvkötő Szolnokon.
Korabeli reklámcimke
1923-ban alakult meg a Postás Sport Egyesület Szolnoki Csoportja Matterny Andor igazgató elnöklete alatt.
Szolnoki fejek.Szolnok,1928
1928-ban épült fel a Tisza partján a Tisza Szálló és Gyógyfürdő neobarokk stílusú épületegyüttese a sgrafittós díszítésű árkádos folyósójával.
Vállalkozó Lapja / ADT
A Tisza Szállóban létesített étterem bérlője a szolnoki születésű Westher Rezső vendéglős lett.
1928-ban lett dr. Konrád Jenő (1878-1945) a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szülészorvosi Hivatal vezetője.
1928-ban Fábry Béla a vármegyeházától Kőtelekig szállította utasait maga készítette járművével. Egy kiselejtezett tehergépkocsira épített favázas kocsiszekrényt. A helyi vállalkozók kezdeményezései helyett végül a megyeszékhely tömegközlekedésének megszervezésére a budapesti Start Autóközlekedési és Autófelszerelési Vállalat kapott engedélyt. A cég 1928. október 4-én szállított először utasokat a vasútállomástól a megyeházáig.
Fábry Béla autóbusza Szolnokon - Kőtelki Fényképarchívum
1928-ban kapott engedélyt Szabó István gyógyszerész új patika megnyitására a Szabadság téren a Scheftsik-bazár épületében.
Scheftsik-bazár - Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1928-ban alapította meg üzletét Szolnokon Tornyos Vilmos autó, műszaki olaj és benzin kereskedő, aki budapesti ásványolaj rt. szolnoki lerakatát vezette, és a General Motors képviselője.
1928 augusztusában mezőgazdasági és ipari kiállítást szerveztek Szolnokon az ipari kongresszussal egy időben. A szakmák szerint az iparosok tíz csoportban állítottak ki, valamint mezőgazdasági termékeket, állatokat és fogatokat is bemutattak három különböző helyszínen a városban.
1928-ban szabadalmat nyert a hidegőrlés gyakorlati kivitelére dr. Popper Ignác Jaromir, a Futura szolnoki kerületének főbizományosa.
1928-ban lett a szolnoki-alcsipusztai állami elemi iskola tanítója Magor István.
1928-ban jelent meg a Szolnoki fejek című repreztatív kiadvány, amely a megyeszékhely tisztségviselőinek munkásságát mutatta be. Értékét a fényképes illusztrációk adják.
A Vasúti Dalkör fennállásának 50. évfordulója alkalmából Szolnokon szervezte meg első országos vasutas dalosversenyét 1928-ban.
Az I. világháború után, 1923-ban újjászervezett Szolnoki Vívó Klub országos vidéki bajnokságot nyert 1928-ben. Ebben az évben lett az Amszterdamban olimipiai bajnokásot nyert magyar kardcsapat tagja Glykais Gyula, a szolnoki klub tagja.
1928. november 25-én helyezték ünnepélyes keretek között üzembe a salgótarján-szolnoki nagyfeszültségű távvezetéket. Horthy Miklós kormányzó is megjelent kíséretével az átadáson, és ő maga adta meg az engedélyt a távvezeték üzembehelyezésére. Ebből az alkalomból Szolnok városa a fővárosból, továbbá a vármegye egész területéről érkezett előkelőségek jelenlétében díszközgyűlést tartott. Dr. Tóth Tamás, Szolnok polgármestere nyitotta meg a díszközgyűlést és megnyitóbeszédében meleg szavakkal üdvözölte a kormányzót. A polgármester beszéde után a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat képviseletében
dr. Chorin Ferenc felsőházi tag, a társulat elnöke emelkedett szólásra. A közgyűlés után a megjelent előkelő vendégsereg autókba ült és a már üzembehelyezett transzformátorállomás megtekintésére indult.
1928. december 2-án Horthy Szabolcs-emlékverseny tartottak Szolnokon. A hősi halált halt szolnoki főispán, vitéz dr. nagybányai Horthy Szabolcs emlékére szervezett vívóversenyen a városháza nagytermében valamennyi olimpikon részt vett, a zsűriben pedig a vívószövetség vezérkara képviseltette magát.
1928-ban hunyt el Szigeti Henrik udvari fényképész, akinek Szolnokon volt műterme.
1933-ban a kormányzó részvételével zajlott le a tiszai „Széchenyi hajóút”. A Széchenyi-hajóutat annak emlékére rendezték, hogy 1833-ban kereste fel gróf Széchenyi István gőzhajóval a Tiszát és fordult figyelme a Tisza-völgy szabályozása felé. Ezen az úton vetődött fel a szolnoki gabonatárház és gabonakikötő gondolata.
Filmhiradó
Megalakult 1933-ban a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület.
A szegényház kápolnáját 1933-ra kibővítették. Szent József tiszteletére szentelte fel Dr. Hanauer A. István váci megyéspüspök 1933. október 1-jén.
1933-ban építettek új hidat a Malomszögben a Zagyván. A három nyílású 30 méteres fahíd két évtizedig biztosította az átkelést a zagyvarékasi határba.
1933-ban jelent meg Faragó Sándor nyomdász kiadásában a Szolnoki Tükör Vidor Győző (1905-1979) szerkesztésében. Az évenként 10 számra tervezett képes folyóirat címlapját Borbereki Kovács Zoltán (1907-1992) tervezte és már fotószerkesztője is volt Tabák Lajos (1904-2007) személyében, aki kizárólag szolnoki felvételeket közölt.
1933-tól 1939-ig Hitélet címmel zsidó szépirodalmi és társadalmi folyóirat jelent meg Szolnokon.
1933 és 1937 között vehették kézbe az érdeklődők Szolnoki Zene és Mozi Élet című színes helyi programajánló kiadványt.
1933-ban született Várhelyi Lajos (1933-1999), városunkhoz élete végéig hű kiváló táncművész, akinek kezdeményezésére 1964-ben Szolnokon született meg az ország amatőr néptáncosainak legjelentősebb fóruma, a Szolnoki Országos Néptáncfesztivál.
1933-ban került szakképzett testnevelő tanár Koppányi Ella személyében a szolnoki állami leányliceumba, aki megalakította az iskola sportkörét, hogy a lányok testnevelési órákon kívül is kipróbálhassa magát a mozgáskultúra különböző ágaiban.
1933. áprilsi 4-én született Debrecenben Kanizsa Tivadar úszó, vízilabdázó, olimpiai bajnok, aki a Szolnok Vízügy-Dózsa edzője volt.
1933. április 8-án elhunyt Ellmann Elvira (1866-1933) a szolnoki Állami Polgári Leányiskola igazgatója.
1933 nyarán nagy sikerű kerti estélyt tartottak a Szolnoki Művésztelepen.
Vitéz Scheftsik György főszolgabíró, Mary Trubeckoi hercegnő, Beer Klára és Pólya Tibor - Színházi Élet 1933 / ADT
1933. december 12-én Szolnokra látogatottak az erdélyi magyar irodalmi életének neves képviselői. A fellobogózott városon keresztül halhava, mindenfelé a lelkes tömegek éljenzése fogadta az erdélyi írókat. Este a városi színházban műsoros estet rendeztek. Dr. Sárközi György városi tanácsnok köszöntötte Szolnok város közönsége nevében a vendégeket, akiknek részéről gróf Bánffy Miklós ny. külügyminiszter, az Erdélyi Szépmíves Céh elnöke válaszolt az üdvözlésre, majd Báró Kemény János, az Erdélyi-helikon megteremtője ismertette az erdélyi magyar irodalmat, majd Kós Károly, Ligeti Ernő, Tamási Áron olvastak fel műveikből. Az előadók műsorszámai után a Kolozsvárról Szolnokra került dr. Schreiber Miklós kir. közjegyző mondott köszönetet a vendégek előadásáért. A városi színházat zsúfolásig megtöltötte Szolnok város közönsége és a nézők soraiban ott voltak roffi Borbély György főispán vezetésével Szolnok város egyházi, politikai és társadalmi előkelősége. Az előadás után a Tisza-szálló éttermében adott bankettet a város a vendégek tiszteletére.
1933-ban vette át a Filléres bazár vezését Vidor Jenő kereskedő.
1933-ban jelent meg Kiss Gábor Szolnoki hárfa című verses kötete.
1938-ban a győri fegyverkezési program kihirdetése után a szolnoki Járműjavító Műhelyt haditermelésre fogták.
Dr. Szabó Ferenc 1938-ban megpályázta és a június 3-án tartott tisztújításon 66:54 szavazati arányban dr. Lévay Gyulával szemben elnyerte Szolnok város polgármesteri állását.
A szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör névadója emlékének gondozása melett a finn-magyar kapcsolatok ápolásában is közreműködött. Az új Vikár Béla-féle Kalevala fordítást Onni Talas finn követ személyesen adta át a szolnoki középiskolások számára a Városháza dísztermében 1938 nyarán. Az ünnepség rendezését a Verseghy Kör vállalta magára. Dr. Csekey István mondott ünnepi beszédet, Kemény László tanár, az egyesület főtitkára olvasott fel szemelvényeket a Kalevalából.
Plakát - Damjanich János Múzeum
Szent István halálának 900. évfordulóján szentévet rendeztek. Az ereklyét egy erre a célra kialakított „Aranyvonattal” hordozták körbe az országban. 1938. július 3-án érkezett a Szent Jobb Szolnokra.
Aranyvonat Szolnokon Dr. Nádas Gyula felvétele - Damjanich János Múzeum
A szolnoki vasútállomásról a Kossuth térre tartott a díszmenet, amelyet a gyalogezred zenekara vezetett, majd a díszszázad és az ünneplőbe öltözött leányok vonultak a feldíszített Baross utcán végig. A Városháza honlokatat is fel volt lobogózva. Előtte állt egy oltár, az emelvény, amelyre a Szent Jobbot helyezték.
Dr. Nádas Gyula felvétele - Damjanich János Múzeum
1943-ban született Tiszaföldváron Dr. Karsay Koppány orvos, aki 1976-ban a szolnoki Hetényi Géza Kórház Neurológiai és Pszichiátriai Osztályának vezetője lett. A neurológia és pszichiátria szétválását követően, 1982-től a neurológiai osztályt vezette 2007-ben történt nyugdíjazásáig. Több évtizedes szakmai munkáját a város 2007-ben Ezüst Pelikán-díjjal ismerte el. 2008. március 9-én hunyt el.
1943-ban állították fel a szolnoki Kossuth téren Vastagh György Horthy Istvánról készült szobrát. Az obeliszk talapzatán az emlékműhöz koszorút elhelyező szűrös parasztember állt, aki az elesett fiait gyászoló népet szimbolizálja.
1943 áprilisában a nyíregyházi királyi járásbirót, dr. Gergelyffy Gézát a szolnoki törvényszékhez helyezik át. 1947-ig töltötte be a törvényszéki tanácselnöki pozíciót, aki feleségével fontos szerepet játszott a megyeszékhely közéletében is.
Szolnok polgármestere 1947 nyarán tett javaslatot egy városi fenntartású autóbuszüzem létrehozására. Az üzem első járata, egy Skoda gyártmányú autóbusz 1948. február 4-től közlekedett a vasútállomás és a Szabadság tér között.
Autóbusz megálló a Szabadság téren - Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1948-ban alakult meg megyei kórház Gyermekosztálya, valamint a Fülorr gégészet.
A II. világháborúban tönkretett és kifosztott városi múzeumi és könyvtári gyűjteményt Kaposvári Gyula (1916-1998) állította helyre. A könyvtár 1948. március 15-én nyította meg újra kapuit az olvasók előtt. Ezzel egy időben, a szolnoki csata emlékkiállításával nyílt meg a szolnoki múzeum is.
A volt Nemzeti Szálló Belügyminisztérium által megvásárolt épületébe, 1948. július 31-én beköltözik a helyi demokratikus rendőrség. Az ingatlanban működő Nemzeti Mozgó filmszínházat is ebben az esztendőben államosították.
1953 elején a nagy téli árvíz kiemelt és a folyó árterületére tolta a malomszögi Zagyva hidat. A víz elvonultával helyreállították, majd 4 év múlva egy másik hídmezőre cserélték.
Kóbor Antal igazgatásával 1953-ban megkezdte működését Szolnokon az állami zeneiskola.
A zeneiskola tanárai
1953-ban dr. Lévay Károly lett a megyei kórház igazgató főorvosa. Ebben az évben létesült a Klinikai Laboratórium.
A magyar rádió 1953-ban vidéki studiókat szervezett, így ekkor a vezetékes rádió átalakult, a studió pedig a Mária utcai kultúrházból a Kolozsvári útra költözött. Először 1953 augusztusában adott műsort a stúdió. Postai vezetékes rádión hallgatták az érdeklődők a programot.
1953-ban alapították meg az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot, ahol kezdetben traktorokat és kombájnokat javítottak. 1968-ban a vállalatot átszervezték, a szolnoki és a tószeg gépállomásokat is hozzácsatolták.
1953-ban adták át a Rimanóczy Gyula (1903-1958) Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök által tervezett I. számú irodaépületet a Kossuth téren.
Verseghy Könyvtár Fotótára
1953-ban szerződött a Szigligeti Színházhoz Győri Ilona (1929-2001) színművész, aki első kiugró szolnoki sikerét Gertrudis szerepében aratta a Bánk bánban, majd 1958 tavaszán a Szélvihar parasztasszony, Csendes Imréné megformálásával is emlékezetes alakítást nyújtott.
1953. június 8-án halt mártírhalát Boldog Sándor István (1914-1953), szolnoki születésű szalézi szerzetes. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után illegalitásban folytatta ifjú tanítványai pártolását. Az államvédelem figyeltette.1952. július 28-án tartóztatták le izgatása vádjával. A Budapesti Hadbíróság elé állították és kötél általi halálra ítélték.
1958-ban adták át a Szolnoki Papírgyár zacskógyártó üzemét.
1958 májusában mutatták be a Szigligeti Színházban Szántó Armand és Szécsén Mihály filmről már ismert „Csendes otthon” című vígjátékának zenés változatát Csornai Irén és Vargha D. József főszereplésével.
Keleti felvétele - Film, Színház, Muzsika / ADT
1958 őszén érkezett Upor Péter (1934-1971) a Szigligeti Színház társulatába. Első jelentős szerepe Cassio volt az Othellóban.
1963. január 13-án adta át a közúti Tisza-hidat Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter. A város nevében Kapás Rezső, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott köszönetet az új létesítményért. Ünnepélyes pillanat következett. Ezzel a hídépítők négyéves munkájára tettek pontot.
Czinege Lajos és Kossa István helyi gyerekek segítségével vágták át a hidat elzáró nemzetiszínű szalagot.
Lobogó / ADT
Elkészült a Tiszaliget körtöltése, amelynek munkálatai 1961-ben kezdődtek.
1962-es beépítési tervjavaslat - Jászkunság c. folyóirat
1963-ban dr. Schlammadinger József (1898-1975) került a megyei kórház élére, aki négy évig vezette az intézményt.
Nagy István szobrászművész Mackó című alkotását 1963-ban állították fel a Kassai úti Általános Iskola udvarán.
Verseghy Könyvtár Fotótára
1963. szeptember 20-án kezdete meg új évadát a felújított Szigligeti Színház. A premierrel egyidőben nyílt meg az "Ötven éves a Szigligeti Színház” című kiállítás, amely a levéltár, a múzeum és a színháziak közös munkájával készült.
Verseghy Könyvtár Képeslaptára
Az 1963-as nyitó előadás: Liliomfi - Tiszai Lajos: Thália a Tisza partján
1968-ban a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat a növekvő földgáztermelés miatt Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatra (NKFV) módosult.
1968 tavaszán mutatta be a Szigligeti Színház Brecht Kurázsi mama és gyermekei című darabját Berényi Gábor rendezésében. A bemutató várakozáson felüli sikert ért el. 1968-tól Brecht csaknem mindegyik fontosabb színműve bemutatásra került a szolnoki színpadon.
A címszereplő: Hegedűs Ágnes - Tiszai Lajos: Thália a Tisza partján
1968. február 29-én hunyt el Szolnokon Mezriczky Lajos (1904-1968) zongoraművész, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy a II. világháború után elsőként teremtett zenetanulási lehetőséget és szervezett koncert-életet a városban. Növendékei közül sokan választották a zenei pályát. Nagy népszerűségnek örvendett Szolnokon.
Mezriczky Lajos egyik növendékével
1973-ban a szolnoki Lenin Tsz az Eresztő-halom mellett háromnyílású fahidat emelt. "Gazdák hídjának" is nevezték, mert a folyó bal partján elterülő földekre való könnyebb közlekedés miatt készült.
1973. január 1-jén jött létre a Városi Központi Könyvtár, a Szolnokon működő fiókkönyvtári hálózat központjaként. A bibliotéka 1992-ben vette fel Hild Viktor nevét.
1973-ban alakult meg a Corvinka Táncegyüttes az akkori Mátyás Király úti Általános Iskolában.
Csapó Gézát választották 1973-ban az év sportolójának. A hatszoros világbajnok kajakos két olimpián járt:1972-ben Münchenben bronzérmet, 1976-ban Montrealban pedig ezüstérmet szerzett.
1973. április 25-től a Szolnok Városi Tanács elnökének választják meg Barta Lászlót (1929-2002).
A Petőfi úton a Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola falán található dombormű. Az 1973-ban önálló intézménnyé vált 633. számú Petőfi Sándor Ipari Szakmunkásképző Intézet állíttatta névadója tiszteletére. A lemezdomborítás Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész munkája.
1978 októberében lett Kerényi Imre a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője.
1978. október 21-én hunyt el Nagy Pál (1931-1978) zenetanár, a Szolnoki Állami Zeneiskola igazgatóhelyettse, aki előadóművészként is gyakorta szerepelt helyi koncertek műsorán. A Szolnok Megyei Néplap zenekritikusaként is igyekezett formálni a közizlést. Több alkalommal is kitüntették a kulturális élet területén kifejtett tevékenységéért.
1983 áprilisában Szolnok adott otthont a II. Országos Ifjúsági Filmnapok ünnepi megnyitójának, amelynek célja a filmművészet segítségével az ifjúság, elsősorban a középiskolai tanulók történelemszemléletének, történelmi tudatának fejlesztése, a hazafias nevelés segítése. Számos filmbemutató és közönségtalálkozó mellett pódiumbeszélgetésekre és kiállításokra is sor került.
1983 júniusában Magyarország, a Vetőmag Vállalat volt a házigazdája a Nemzetközi Vetőmag Kereskedelmi Szövetség és a Nemzetközi Vetőmag Nemesítő Szövetség kongresszusának. Szolnokon a Vetőmag Vállalat Közép- magyarországi Területi Központja is helyet adott a nemzetközi szimpóziumoknak, bemutatóknak.
1983 őszén a Szigligeti Színházban volt az ősbemutatója Örkény István Pisti a vérzivatarban című groteszk játékának. A produkciót Jeney István rendezte.
Takács Gyula és Nagy Sándor Tamás - Színház / ADT
1983. november 18 és 19. között jubileumi kórustalálkozót tartottak a szolnoki MÁV Járműjavító Művelődési Központban. Budapesten 1908-ban alakították meg a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetségét. A szövetség életének 75 évét bemutató kiállítás megnyitásával kezdődött meg a kétnapos program, ahol tizennégy együttes lépett a közönség elé.
Buday Péter hagyatéka - Verseghy Könyvtár Fotótára
1988. április 29-én adták át a Petőfi u. 1. (ma Somogyi Béla utcában) az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát. Budapesten, a Flórián téri aluljáróban akkor már négy éve működött a fiatalok érdeklődésére számot tartó Ifjúsági információs és tanácsadó Iroda. A jó tapasztalatok láttán az Állami Ifjúsági és Sporthivatal pályázata kezdeményezte a hasonló irodák hálózatának létrehozását. Szolnokon, a Petőfi u. 1. alatt nyitották meg a vidék első irodáját.
Hargitai Lajos felvétele - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal Archívuma
1988. szeptember 1-jén kezdődött meg a tanítás a Széchenyi-lakótelep új tanintézményében, az Ecseki Úti Általános Iskolában.
Ezzel párhuzamosan a Városi Központi Könyvtár avatásával véglegesen átadták a Rigó József út végén fekvő épületegyüttest, amelyben így három intézmény kapott helyet.
1988. szeptember 24-én a tiszaligeti napok rendezvényei között szerepelt egy nemzetközi maratoni futóverseny is Kellner Gyula (1871-1940) emlékére.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal Archívuma
1988. október 14-én mutatte be a Szigligeti Színház Székely János Caligula helytartója című drámáját Taub János rendezésében.
Tóth János, Fodor Tamás és Mertz Tibor - Tiszai Lajos: Thália a Tisza partján
A Magyar Kosárlabda Szövetség a Magyar Diáksport Szövetséggel közösen meghirdette az országos mini kosárlabda mozgalmat. Az ország valamennyi általános iskolájában a 4-6. osztályos diákok részére megnyílt a lehetőség, hogy a kosárlabda szeretete mellett űzzék is e sportágat. A Magyar Kosárlabda Szövetség ígéretet tett arra, hogy a nevezett csapatok térítésmentesen kapjanak egy pár mini kosárlabda-palánkot, egy garnitúra sportmezt, öt kosárlabdát, emellett működési költségtámogatást is nyújtott az iskoláknak, valamint egy továbbképzés keretében átadták ismereteiket a leendő oktatóknak és játékvezetőknek.Az országos megnyitó után megyénkben 1988. november 12-én volt a mini kosarasok seregszemléje. A Szolnoki Olajbányász-Dombóvár NB I-es ifjúsági mérkőzés előtt kapott helyet a mini kosárlabda karnevál.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal Archívuma
1993 áprilisától 1999 elejéig jelent meg a Jászkun Krónika című napilap, amelynek főszerkesztője Palágyi Béla volt. A lap önálló szerkesztősége 1999 elején megszűnt, amikor megvásárolta az Új Néplapot kiadó Axel Springer-Magyarország Kft. Érdekesség, hogy 2003-ig a kiadó két fejléccel adott ki azonos tartalmú lapot.
Kártyanaptár - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára
1993. szeptember 1-jén jött létre a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola a Budapesti Külkereskedelmi Főiskola, illetve a Budapesti Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola helyi tagozatainak egyesítésével.
1993. november 26-án szólalt meg Szolnokon az első kereskedelmi rádió, a Rádió 2000, mely 2009 nyarától Rádió 1 néven sugározza adásait.
1993. november 26-án tartotta alakuló közgyűlését a szolnoki Verseghy Kör.
Borbás Tibor szobrászművész Mátyás királyról bronzból készült portrészobrát 1993-ban állították fel a Mátyás Király Általános Iskola előkertjében (Mátyás király út 20.) egy korábban ott állt szobor posztamensére.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
Az 1998-as önkormányzati választáson Fidesz-FKGP-MDF-KDNP közös jelöltjeként indult Szolnok első emberének posztjáért először Szalay Ferenc, aki Várhegyi Attilát váltotta a polgármesteri székben.
Kórház 2006 / weborvos.hu
1998-ban dr. Baksai István lett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet főigazgató főorvosa. Nevéhez fűződik a gazdálkodás kiegyensúlyozottá tétele, a keretgazdálkodás hatékonnyá tétele
2003. február 9-én tűz ütött ki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet Tószegi úti egyik épületének alagsorában. 230 beteget, köztük 22 csecsemőt kellett kimenteni.
Új Néplap 2003. február 10. / Hungaricana
Az oltásban és a betegek mentésében közreműködő tűzoltók, katasztrófavédők és rendőrök eredményes munkájának emlékére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság emelt márványtáblát a tűzeset 10. évfordulója alkalmából. Az emléktáblát 2013. február 13-án leplezték le a Kórház épületében.
Vitéz Szathmári József (1908-1978) őrnagy emléke előtt tisztelegve, aki 1956-ban Szolnok védelmi parancsnoka volt, 2008. október 23-án állítottak márványtáblát a Táncsics utcában álló egyik épület homlokzatán.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
2013-ban adták át a Szolnoki Vízilabda Arénát a Tiszaligetben. Az épületet Horváth Ferenc, Sámson Réka, Nagy Dániel, az Archilak Mérnöki Szolgáltató Kft. mérnökei tervezték.
Archilak Mérnöki Szolgáltató Kft. felvétele
Az 1944-ben megsemmisült Szapáry-szobor helyén 2013. október 23-án avattak új emlékjelet gróf Szapáry Gyula tiszteletére a Verseghy parkban. A szobrot Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész kisplasztikája alapján felnagyította és kivitelezte Pogány Gábor Benő.
2013 novemberében leplezték le Kvasz András (1883-1974) repülőtervező-pilóta emléktábláját a szolnoki helikopterbázison. A repülőgép konstruktőr születésének 130. évfordulója alkalmából emelték a márványtáblát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szolnoki helyőrségbe települt Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada, amely Kvasz András nevét viseli.
2018-ban jelent meg Magó Károly összefoglaló munkája, a Szolnok repüléstörténete 1945-ig című szakmai monográfia.
2018. augusztus 15-én avaták fel Ittebei Kiss József (1896-1918) szobrát a nevét viselő MH 86. Szolnok Helikopter Bázis fogadó épülete előtt.
A szolnoki Holt-Tisza Vízisport Telepen avattak emléktáblát a városi kajak-kenu versenypálya megépítésének 40. évfordulója alkalmából. Az építők előtt tisztelgő emléktáblát 2018. augusztus 31-én leplezték le.
Cseh Géza: Horthy Szabolcs emléke Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Zounok, 8. Szolnok, 1993
Évkönyv a szolnoki állami zeneoktatás 35. évfordulójára. Szolnok, 1988
Molnár Sándor: Száz év a MÁV Szolnoki Járműjavító Ü. V. történetéből, 1856-1956. Szolnok, 1960
Pesti Frigyes Az eltünt régi vármegyék. Budapest, 1880
Szabó László: Szolnok város művelődéstörténete, 10175-1990. Szolnok, 1998
Az 1836. évi XXV.tc. jelölte ki a legfontosabb 13 magyar vasútvonalat. Már ezek között is szerepelt a pest-debreceni és a pest-aradi vonal kiépítésének terve, azonban a vasutak pontos irányáról az 1840-es években hosszas viták után döntöttek.
Szolnok határában 1845 őszén kezdték meg a vasútvonal által érintett területek kisajátítását. A vasútépítés magánházak mellett az újvársoi iskola épületét is érintette. Az iskola a Magyar Középponti Vasúti Társaság költségén a régi helyétől alig távolabb épült újjá.1846. október 17-én állapodott meg a vasút és a Magyar Kamara képviselői, hogy a vasúttársaság a kikötő felső részén a Kincstár számára megfelelő rakodóteret biztosított.
175 éve, 1847. szeptember 1-jén reggel 8-kor indult el a pesti pályaudvarról egy 16 kocsiból álló szerelvény, hogy 3 óra múlva megérkezzék végállomására Szolnokra.
A Nyugati Pályaudvarról indult két gőzvontatású szerelvényt Szolnokon ünneplő tömeg fogadta. Az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta el, a rendezvényen részt vett Széchenyi István is. Petőfi Sándor pedig még ebben az évben végigutazott az újonnan megnyitott vasútvonalon.
A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház a Leipziger Illustrirte Zeitung egy 1851-es számában
A szolnoki tiszai pályaudvar a hajóállomás mellett került kialakításra. Az Indóház volt hazánk legrégibb vasútállomás épülete. Klasszicista stílusban épült indóház kivitelezője a fővárosi Ziterbarth Mátyás volt (1803-1867).
A klasszicista stílusú egyemeletes épület kontyolt nyeregtetetű, melynek középtengelyében huszártorony magasodik. A téglalap alakú épület kéttraktusos elrendezésű volt. A belső beosztást az idők folyamán többszr átalakították. A földszinten kapott helyet a pénztár, a poggyászfeladó, a csomagmegőrzés, az emeleten epdig az alkalmazottak irodái helyezkedtek el.
A szolnoki Indóház rekonstruált homlokzati rajza. 1989. MERMÜ
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
Az Indóház épületegyütteséhez tartozott a fából készült vonatfogadó csarnok, háromkút és két tolópad, valamint a ma is látható faraktár és a vízház, amely 1850 és 1870 között épült romantikus stílusban.
A Tisza-parti pályaudvar azonban hamarosan szűknek bizonyult és 1857-ben új állomás épült. Az új pályaudvart új helyen emelték fel.
A két vasútállomás a Harmadik Katonai Felmérés térképén
A Tiszavidéki Vasúttársaság által emelt romantikus stílusú állomásépület déli szárnya mellett fából készült fedett csarnok állt. A három első vágányt is befedő oszlopkon nyugvó, romantikus stílusú faragott csarnok szolgálta az utasok kényelmét. Az épületet később elbontották.
Szolnok második vasútállomásának elbontása után 1908-ban - Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján - épült új vasútállomás. Az épület az Államvasutak megrendelésére készült el. A kivitelezési munkákat Márton és Szálkai építési vállalkozók végezték.
Az utazóközönség az építkezés időtartama alatt a szabad ég alatt várakozott. Az új felvételi épület készítése gyorsan haladt, 1908 júliusában a főépület két oldalán lévő szárnyak már elkészültek. Itt helyezték el a posta- és távíró részleget, a másikban pedig a forgalmi szolgálatot.
A szolnoki állomásépület más jellegű volt mint Pfaff többi alkotása, mivel nem a teljes felfelület hanem csak a falmezők keretei és mintái készültek nyerstégla burkolattal. A függőleges és a vízszintes téglacsíkok, a vakolt falfelületek együttesen határozták meg az épület külső képét. Az épület széles és emeletes középrizalitjával, földszintes összekötő szárnyaival és emeletes sarokpavilonjaival már korábbi alkotásaihoz hasonlított. A középső egyemeletes tömböt széles és mozgalmas tetőidom fedi. A földszintes oldalszárnyak kontytetősek voltak. Az ablakok íves záródásúak. A homlokzatnak a téglából képzett párkányok és oszlopok révén finom rajzolattal. Az épület nagy helyiségigénye miatt a középső épülettömb jól tagolt.
A vágány felőli kidolgozás gazdagabb mint az utcai. A 85 m hosszú veranda nem kísérte végig az épületet, hanem annak csak feléig ért. Ezen az oldalon 9 ablak tengelyes kompozíció volt, a hármas tömegtagozódás következtében a megszokott oldalsó kiegészítésekkel. A homlokzat vakolt, világos falfelületeit oszlopok és lizénák, párkányok egészítették ki.
A vágányok felöli oldal
Az épület elrendezésében elkülönült az indulási és érkezési rész. Az érkező utas számára lehetőség adódott, hogy a vonatról leszállva a peronon át az emeletes szárnyrészen áthaladva közvetlenül a város felé kijuthasson. Az utazásra indulók igényeit szolgálták a többi épületrészek. A város felől a két toronyszerű épületrész által közrefogott hármas kapun keresztül juthattak a díszes 380 négyzetméteres csarnokba. Itt az utas a jegyét megválthatta a személypénztáraknál és csomagját feladhatta a csarnokban oldalt lévő málhafeladási helyen. A felvételi épületet kiegészítette egy emeletes postapavilon és a Szajol felöli oldalon egy gyorsáruraktár.
A főépület két oldalán elhelyezett földszintes I. és II. osztályú, illetve III. osztályú váró- és éttermekben a vonat indulásig eltölthette az időt.
A háború alatt a szolnoki állomás a frontra induló hadieszköz- és anyagszállítás folyamatosságát biztosította. Az épület 1944. június 2-án a szövetségesek bombatámadása során súlyosan megrongálódott. Egyik szárnya teljesen megsemmisült. A felvételi épület mellett közvetlenül 5 bomba csapódott be. Az egyik ereje szinte kettévágta az épületet. Majd a háború folyamán a szolnoki pályaudvart még háromszor érte támadás.
Szolnok elfoglalása után a szovjet Vörös Hadsereg 1944 végén megkezdte a vasútvonal helyreállítását. A felvételi épülettel azonban még a háború befejezése után sem törődtek az illetékes szervek. 1945-ben az utascsarnok, a váróterem épülete fölött még mindig nem volt tető. 1946-ban a MÁV a megye és a város segítségét kérte, hogy a magyar vasút 100 éves évfordulójára a felvételi épületnek legalább egy részét helyreállítsák.
Az UVATERV felvételei 1955-ből - Fortepan
A MÁV 1947 elején elkészítette a pályaudvar al- és felépítményeinek rendbehozatalához szükséges terveket, majd a minisztériumban úgy határoztak, hogy a háború által elpusztított nagyobb pályaudvarokat amelyek az országban a kelet-nyugati fővonal mentén fekszenek (Szolnok, Debrecen) csak ideiglenesen állítják helyre, teljes átépítésüket kell elvégezni. 1954-ben az UVATERV készítette el a szolnoki pályaudvar terveit is. Az építkezést a II. ötéves terven belül kívánták megvalósítani. Az ötvenes évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a szolnoki pályaudvar átépítését nem lehet tovább elodázni.
A szolnoki vasúti csomópont fejlesztési irányelveit egy szakemberekből álló munkabizottság dolgozta ki. A bizottság a fejlett európai vasutaknál alkalmazott műszaki megoldásokat vette példának és hasonló színvonal elérésére tettek kísérletet. Az előzőekben vázolt sokrétű feladatokat Szolnok pályaudvarainak komplex fejlesztésével javasolták megoldani, 12 év alatt végrehajtandó három beruházási ütemben.
Az I. beruházási ütemben új rendezőpályaudvar kialakítását irányozták elő.
A II. ütemben a személypályaudvart kellett bővíteni és az új felvételi épületet elkészíteni.
Szolnok Megyei ÁÉV felvétele - Verseghy Könyvtár fotótára
Fortepan
A III. ütemben kerülhetett sor az új teherpályaudvar kialakítására.
A volt Szolnok-Alcsi vasútállomás épülete - Németh István felvétele
Forrás:
Ágyúdörej közepette futott ki a pesti pályaudvarról az első szolnoki vonat 1847-ben. (Multkor.hu, 2020.09.01.)
Kubinszky Mihály: romantikus magyar vasúti épületek. Műemlékvédelem (1959/3)
Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975). In: Zounuk, 12. Szolnok, 1997
Városi közlekedés : Szolnoki szám 1975. 2. sz. Budapest : Közlekedéstudományi Egyesület, 1975
Impresszum
Verseghy Ferenc Könyvtár helyismereti folyóirata ISSN E-mail: szolnokanno@vfmk.hu Tel: (56) 510-129
