Szolnok napja – Vasútállomásaink története

Az 1836. évi XXV.tc. jelölte ki a legfontosabb 13 magyar vasútvonalat. Már ezek között is szerepelt a pest-debreceni és a pest-aradi vonal kiépítésének terve, azonban a vasutak pontos irányáról az 1840-es években hosszas viták után döntöttek.

Szolnok határában 1845 őszén kezdték meg a vasútvonal által érintett területek kisajátítását. A vasútépítés magánházak mellett az újvársoi iskola épületét is érintette. Az iskola a Magyar Középponti Vasúti Társaság költségén a régi helyétől alig távolabb épült újjá.1846. október 17-én állapodott meg a vasút és a Magyar Kamara képviselői, hogy a vasúttársaság a kikötő felső részén a Kincstár számára megfelelő rakodóteret biztosított.

175 éve, 1847. szeptember 1-jén reggel 8-kor indult el a pesti pályaudvarról egy 16 kocsiból álló szerelvény, hogy 3 óra múlva megérkezzék végállomására Szolnokra. 

A Nyugati Pályaudvarról indult két gőzvontatású szerelvényt Szolnokon ünneplő tömeg fogadta. Az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta el, a rendezvényen részt vett Széchenyi István is. Petőfi Sándor pedig még ebben az évben végigutazott az újonnan megnyitott vasútvonalon.

Kataszteri térkép (1881)

A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház a Leipziger Illustrirte Zeitung egy 1851-es számában

A szolnoki tiszai pályaudvar a hajóállomás mellett került kialakításra. Az Indóház volt hazánk legrégibb vasútállomás épülete. Klasszicista stílusban épült indóház kivitelezője a fővárosi Ziterbarth Mátyás volt (1803-1867).

A klasszicista stílusú egyemeletes épület kontyolt nyeregtetetű, melynek középtengelyében huszártorony magasodik. A téglalap alakú épület kéttraktusos elrendezésű volt. A belső beosztást az idők folyamán többszr átalakították. A földszinten kapott helyet a pénztár, a poggyászfeladó, a csomagmegőrzés, az emeleten epdig az alkalmazottak irodái helyezkedtek el.

 

A szolnoki Indóház rekonstruált homlokzati rajza. 1989. MERMÜ

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

Az Indóház épületegyütteséhez tartozott a fából készült vonatfogadó csarnok, háromkút és két tolópad, valamint a ma is látható faraktár és a vízház, amely 1850 és 1870 között épült romantikus stílusban.

A Tisza-parti pályaudvar azonban hamarosan szűknek bizonyult és 1857-ben új állomás épült. Az új pályaudvart új helyen emelték fel.

Kataszteri térkép (1881)

A két vasútállomás a Harmadik Katonai Felmérés térképén

A Tiszavidéki Vasúttársaság által emelt romantikus stílusú állomásépület déli szárnya mellett fából készült fedett csarnok állt. A három első vágányt is befedő oszlopkon nyugvó, romantikus stílusú faragott csarnok szolgálta az utasok kényelmét. Az épületet később elbontották.

Szolnok második vasútállomásának elbontása után 1908-ban - Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján - épült új vasútállomás. Az épület az Államvasutak megrendelésére készült el. A kivitelezési munkákat Márton és Szálkai építési vállalkozók végezték.
Az utazóközönség az építkezés időtartama alatt a szabad ég alatt várakozott. Az új felvételi épület készítése gyorsan haladt, 1908 júliusában a főépület két oldalán lévő szárnyak már elkészültek. Itt helyezték el a posta- és távíró részleget, a másikban pedig a forgalmi szolgálatot.

previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

A Pfaff által tervezett állomásépület a város felől

A szolnoki állomásépület más jellegű volt mint Pfaff többi alkotása, mivel nem a teljes felfelület hanem csak a falmezők keretei és mintái készültek nyerstégla burkolattal. A függőleges és a vízszintes téglacsíkok, a vakolt falfelületek együttesen határozták meg az épület külső képét. Az épület széles és emeletes középrizalitjával, földszintes összekötő szárnyaival és emeletes sarokpavilonjaival már korábbi alkotásaihoz hasonlított. A középső egyemeletes tömböt széles és mozgalmas tetőidom fedi. A földszintes oldalszárnyak kontytetősek voltak. Az ablakok íves záródásúak. A homlokzatnak a téglából képzett párkányok és oszlopok révén finom rajzolattal. Az épület nagy helyiségigénye miatt a középső épülettömb jól tagolt.

A vágány felőli kidolgozás gazdagabb mint az utcai. A 85 m hosszú veranda nem kísérte végig az épületet, hanem annak csak feléig ért. Ezen az oldalon 9 ablak tengelyes kompozíció volt, a hármas tömegtagozódás következtében a megszokott oldalsó kiegészítésekkel. A homlokzat vakolt, világos falfelületeit oszlopok és lizénák, párkányok egészítették ki.

previous arrow
next arrow
Slider

A vágányok felöli oldal

Az épület elrendezésében elkülönült az indulási és érkezési rész. Az érkező utas számára lehetőség adódott, hogy a vonatról leszállva a peronon át az emeletes szárnyrészen áthaladva közvetlenül a város felé kijuthasson. Az utazásra indulók igényeit szolgálták a többi épületrészek. A város felől a két toronyszerű épületrész által közrefogott hármas kapun keresztül juthattak a díszes 380 négyzetméteres csarnokba. Itt az utas a jegyét megválthatta a személypénztáraknál és csomagját feladhatta a csarnokban oldalt lévő málhafeladási helyen. A felvételi épületet kiegészítette egy emeletes postapavilon és a Szajol felöli oldalon egy gyorsáruraktár.

A főépület két oldalán elhelyezett földszintes I. és II. osztályú, illetve III. osztályú váró- és éttermekben a vonat indulásig eltölthette az időt.

A háború alatt a szolnoki állomás a frontra induló hadieszköz- és anyagszállítás folyamatosságát biztosította. Az épület 1944. június 2-án a szövetségesek bombatámadása során súlyosan megrongálódott. Egyik szárnya teljesen megsemmisült. A felvételi épület mellett közvetlenül 5 bomba csapódott be. Az egyik ereje szinte kettévágta az épületet. Majd a háború folyamán a szolnoki pályaudvart még háromszor érte támadás.

previous arrow
next arrow
Slider

Szolnok elfoglalása után a szovjet Vörös Hadsereg 1944 végén megkezdte a vasútvonal helyreállítását. A felvételi épülettel azonban még a háború befejezése után sem törődtek az illetékes szervek. 1945-ben az utascsarnok, a váróterem épülete fölött még mindig nem volt tető. 1946-ban a MÁV a megye és a város segítségét kérte, hogy a magyar vasút 100 éves évfordulójára a felvételi épületnek legalább egy részét helyreállítsák.

previous arrow
next arrow
Slider

Az UVATERV felvételei 1955-ből -  Fortepan

A MÁV 1947 elején elkészítette a pályaudvar al- és felépítményeinek rendbehozatalához szükséges terveket, majd a minisztériumban úgy határoztak, hogy a háború által elpusztított nagyobb pályaudvarokat amelyek az országban a kelet-nyugati fővonal mentén fekszenek (Szolnok, Debrecen) csak ideiglenesen állítják helyre, teljes átépítésüket kell elvégezni. 1954-ben az UVATERV készítette el a szolnoki pályaudvar terveit is. Az építkezést a II. ötéves terven belül kívánták megvalósítani. Az ötvenes évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a szolnoki pályaudvar átépítését nem lehet tovább elodázni. 

A szolnoki vasúti csomópont fejlesztési irányelveit egy szakemberekből álló munkabizottság dolgozta ki. A bizottság a fejlett európai vasutaknál alkalmazott műszaki megoldásokat vette példának és hasonló színvonal elérésére tettek kísérletet. Az előzőekben vázolt sokrétű feladatokat Szolnok pályaudvarainak komplex fejlesztésével javasolták megoldani, 12 év alatt végrehajtandó három beruházási ütemben.

Az I. beruházási ütemben új rendezőpályaudvar kialakítását irányozták elő.

A II. ütemben a személypályaudvart kellett bővíteni és az új felvételi épületet elkészíteni.

Szolnok Megyei ÁÉV felvétele - Verseghy Könyvtár fotótára

Fortepan

A III. ütemben kerülhetett sor az új teherpályaudvar kialakítására.

 

 

 

A volt Szolnok-Alcsi vasútállomás épülete -  Németh István felvétele

 

Forrás:

Ágyúdörej közepette futott ki a pesti pályaudvarról az első szolnoki vonat 1847-ben. (Multkor.hu, 2020.09.01.)

Kubinszky Mihály: romantikus magyar vasúti épületek. Műemlékvédelem (1959/3)

Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975). In: Zounuk, 12. Szolnok, 1997

Városi közlekedés : Szolnoki szám 1975. 2. sz. Budapest : Közlekedéstudományi Egyesület, 1975

Címke: , , , , , ,

Barangoló

Hungaricana Közgyűjteményi Portálon találtunk rá a következő fotósorozatra, amely vitéz Shvoy Kálmán (1881-1971) katona, országgyűléso képviselő hagyatékából való. A fényképalbum a SZTE Klebelsberg Könyvtár őrzi.

Shvoy Kálmán hagyatéka több, mint 12000 képből áll. A képek zöme saját készítésű fotó, valamint olyan fénykép, melyen Shvoy vagy valamelyik családtagja, ismerőse, politikustársa szerepel.

A szolnoki vonatkozású sorozat 1931 nyarán készült.

Szolnokon került megrendezésre az I. Csillagtúra, melyet a magyar Autómobil Club szervezett meg. A versenyen résztvevők az ország számos pontjáról indultak el. A vándorserleget az kapta, aki előbb hajtott át a Tisza Szálló előtt felállított célkapun. A túra célja Szolnok város hírnevének erősítése volt.

A verseny néz, háttérben a szolnoki Városi Színház épülete.

A Tisza-parton a kép hátterében a szolnoki református templom és az 1897-ben épült zsinagóga kupolája látható

A park túloldalán a Verseghy Ferenc Gimnázium 1888-ban átadott épülete

A Tisza Szálló előtt felállított feldíszített célkapu

A Szegedről érkező látogatók autója a Tisza Szálló és Gyógyfürdő épülete előtt

A vendégek egy csoportja akkor még csak három éve működő szálloda előkertjében

E szolnoki sportesemény érdekessége volt továbbá, hogy Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, akik átrepülték 1931 júliusában az Atlanti-óceánt, pár héttel a világrekord teljesítmény után, részt vettek a Csillagtúrán. A helyiek nagy ovációval fogadták a két óceánjárót, díszebédet is szerveztek számukra.

 

Forrás:

A fényképek forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár - Shvoy Kálmán albumai

Címke: , , , , ,

Reinheimer Károly (1858-1907)

Reinheimer Károly 1858 februárjában született. Szülei idősebb Reinheimer Károly és Hoppe Auguszta.

Reinheimer Károly apjától örökölt Szolnok mellett földbirtokon gazdálkodott.

Első feleségével, Timon Irénnel (18??-1891) kötött házasságából egy lánya született: Reinheimer Irén (1890. augusztus 5. - 1970. április 3.). Irén Varga József (1884-1945) szolnoki nyomdatulajdonoshoz ment feleségül.

Timon Irén a tószegi temetőben helyezték örök nyugalomra (1891)

Özvegy Varga Józsefné gyászértesítője (1970)

Felesége halála után újranősült. Második felesége Molnár Gizella (-1957. június 19.) volt. Két gyermekük született: Károly (1893-1921) és Pál (1899-1959).

Károly a szolnoki főgimnáziumban érettségizett. Az I. világháborúban nyújtott katonai szolgálatáért Signum Laudis, nagy és kis ezüst vitézségi éremmel és német vaskereszttel tüntették ki. Fiatalon, 28 éves korában hunyt el. A szolnoki református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Reinheimer Károly (3.) százados gyászértesítője (1921)

Reinheimer Károlynét, aki idős korában Pál fiánál élt, Cegléden helyezték örök nyugalomra.

Reinheimer Pál, aki Rékasyra magyarosította családnevét, jogi egyetemet végzett. Cegléden lett ügyvéd. A város 1. sz. ügyvédi munkaközösségének tagja volt. Részt vett Cegléd közösségi életéban, az evangélikus egyházközösség felügyelői tisztségét is ellátta. Felesége Jánosy Anna (1902-1972) volt.

Dr. Rékasy Pál 1959. augusztus 7-én hunyt el.

Özvegye 1972. november 14-én hunyt el. Mindketten a ceglédi református temetőben lettek eltemetve.

Reinheimer Helén (1866-1935)

Reinheimer Helén 1866-ban született.

Fürész Sándor királyi tanácsoshoz ment feleségül. Két gyermekük született: Ilona és Gizella.

Ilona Dr. Tuzson Lászlóval kötött házasságot. Gizella Dákay Sándor felesége lett.

Férje 1825 decemberében hunyt el Budapesten. Özvegye 1935. augusztus 27-én távozott. Miskolcon helyezték örök nyugalomra.

Reinheimer Ida

Reinheimer Ida 1868-ban született.

Csics Gyula (1854-1911) gimnáziumi tanárhoz, a szolnoki Állami Főgimnázium későbbi igazgatójához ment feleségül. Férje 1911-ben elhunyt.

77 évesen hunyt el Sopronban. A Zita Otthon óvóhelyet ért találat következtében halt hősi halált. Sopronban helyezték örök nyugalomra.

Achim család

Áchim Zsigmond () 1934. október 6-án hunyt el. Bkéscsabán evangélikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra.

Achim Mihály és Gyóni (Achim) Géza az I. világháborúban vesztették életüket. Przemysl-nél estek fogságba és a krasnojarski fogolytáborba kerültek. A két évnyi fogság megviselte a két testvér egészségét. 17 nap különbséggel halt meg. Alsódabason állítottak nekik síremléket.

Rékasy Klára Alíz

Reinheimer (Rékasy) Klára Alíz 1929. szeptember 26-án született. A család 1940-ben magyarosította a nevét.

1948-ban érettségizett a budapesti Szent Margit Leánygimnáziumban.

Rékasy Klára érettségi bizonyítványa

 

1948-ban beiratkozott a Középiskolát Végzettek Egyéves Állami Kereskedelmi Szaktanfolyamára.

Rékasy Klára 1948-ban

1956-ban elhagyta Magyarországot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Férjhez ment Battenberg Tiborhoz. 2003. november 7-én hunyt el Clintonban 74 éves korában.

Aranylakat Étterem

Szolnokon a közúti Tisza-híd lábánál állt az Aranylakat vendéglő. A 19. században még egy nádtetős vályogház szolgált út menti csárdának. A Kis halászok bérelték. A nyitás pillanatától kezdve a városból is kijártak oda megpihenni az emberek. A Tisza folyó adta a lehetőséget: a redőzésre, formára utalva úgynevezett tökös halászbárkákban tartották a halat - az akkor még termékeny folyó kitűnő étket szolgáltatott a korgó gyomroknak.

Képeslap

Az első építményt aztán kényszerből korszerűsítették. A konyhában tűz keletkezett, a város kötelezte a bérlőt, hogy hódfarkú cserepet tegyen a nád helyére. Népszerű hely volt, amelynek kerthelyiségében a Móricz liget hatalmas fái adtak árnyékot. A fogadó adott helyet télen a báloknak, majd a majálisoknak, nyári mulatságoknak.

Csizmadia György felvétele - Damjanich János Múzeum

Több bérlője is volt. A legemlékezetesebb 1919-ben bekövetkezett haláláig, Stögermayer Antal, aki Szolnokon a legismertebb halászbérlő volt, majd fia, aki az „élő” Tisza bérlője volt 1924-ig. Stögermayer után Szathmáry István 1929-ig volt a vendéglő üzemeltetője, majd egy mezőtúri házaspár, Weber és felesége bérelték a vendéglőt, mely alattuk élte fénykorát. Az iparosodó Szolnok munkásai, halászok, tisztviselők, tehetősebb polgárok is kijártak ide zónapörköltet enni. Weberéknek volt egy fogadott fia, akinek már gimnazisa korában előtűnt tehetsége a művészetekhez: Várkonyi Zoltán. Költő, színművész. Nyaranta műkedvelő előadásokat is tartott az Arany Lakatban. Ő mindig hálásan emlékezett vissza szolnoki itt tartózkodására. A zenét az országos hírű Kadét Jóska és zenekara szolgáltatta. A kerthelyiség közepén egy nyílt medencében engedték magukat láttatni a potykák.Kérése lehetett a tisztelt vendégnek, hogyan is kéri elkészíttetni. A törzsvendégeknek a főúr direktüizent, ha volt valami szép süllő, kecsege, harcsa érkezett. Volt egy tekepálya, ahol lehetett fogadni is.

Korabeli képeslap

1919-ben a román megszállás idején a szolnoki ütközetben fontos szerepet kapott az épület. 1919. május 2-án például az esti szürkületben az 1. budapesti vörös ezred egyik százada átment a közúti hídon és védelmi hídfőállást létesített a vendéglőnél.

Steinberger Miklós felvétele - Steinberger család tulajdona

A II. világháborúban súlyos találat érte a vendéglő épületét. A szolnokiak szerették volna, hogy állítsák vissza eredeti állapotára. De a dolog halogatódott. Az új közutat már úgy alakították, hogy rendesen le se lehetett menni, majd épült ott egy barakjellegű faház, amely kiszolgálóablakon keresztül árusított. Onnan indult a kis úttörővasút, volt ott vurstli. Az 1960-as évek elején a városvezetés a vurstlit a liget másik végére helyezte át. A politikai változtatás, újat akarás, Szolnok arculatának megfiatalítása okán 1970-ben szinte ugyanott emeltek egy, a kor izlésének megfelelő modern éttermet Dusa István tervei alapján.

previous arrow
next arrow
Slider

Bauer Sándor felvételei - Fortepan

1970. április 24-én nyitotta meg kapuit az új étterem, amelyet a Szolnok Megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemeltett.

Kádas Tibor felvétele - Fortepan

1970. szeptember 19-én szakácsok mérték össze halfőző tudásukat az Aranylakatban.

1978 végén szilveszterező erfurti fiatalok az Aranylakatban - Szolnok megyei Néplap archívum

Képeslap

Reklám 1984-ből - Szolnok megyei Néplap archívumából

A rendszerváltáskor, 1989-ben az első kft.-k között megalakult Hangulatkarbantartó Kft. vette át az étterem üzemeltetését. A vállalkozás igyekezett felvállalni a szolnoki fiatalság zenés-táncos szórakoztatását. 1990-től Moment, majd Fáraó néven diszkó működött az étterem falai között. Egy alkalommal a Szolnoki TV felvette is vette az FLM-zenekar buliját.

Reklám 1989-ből - Szolnok megyei Néplap archívumából

Az ezredfordulóig működött szórakozóhelyként. Sokáig lakatlanul állt. 2016 nyáron lebontották, majd a 2010-es évek második felében egy többemeletes társasház épült a helyén.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívum

A földszinten helyet kapott bisztró szintén az Aranylakat nevet viseli.

Forrás:

B. G.: Az Arany Lakat fénykora és utókora. Új Néplap (1993.03.11.)

Bene Gábor: Gondolatok egy diszkóról. Új Néplap (1993.03.25.)

Elhalálozások. Vendéglősök Lapja (1929.05.20.)

Gulyás Katalin: Polgári lakás - polgári életmód a századfordulón. Városi polgárok a századelőn. Szolnok, 1999.

Gutai István: Egy társasház fog épülni a legendás étterem helyén. Új Néplap (2016.08.31.)

Ismerted a szolnoki Aranylakat Éttermet? Mutatjuk, milyen volt régen! szoljon.hu

Kaposvári Gyula: Szolnok képekben. Szolnok, 1984.

Ma nyílik az Aranylakat. Szolnok megyei Néplap (1970.04.24.)

Szabó Lajos: Negyven esztendeje történt. Új Néplap (1959.05.05.)

Címke: ,

Centrum Étterem

A szolnoki Centrum Áruház 1976 augusztusában költözött ki a fedett piac melletti épületből. Az átalakítás 1977 januárjában kezdődött. Egy önkiszolgáló étteremre nagy szükség volt Szolnokon. Akkoriban a városban a közétkeztetés az üzemi konyhák kis kapacitása miatt megoldatlan volt. Az új étterem nem csak a városközpontban lakók ellátását biztosította, hanem kiszolgálta a 3-as számú irodaház dolgozóit, és a piaccsarnokban megforduló több ezer embert
is.
Az átalakítás költsége mintegy 7 millió forint, ebből 1,5 milliót költöttek a gépekre és a berendezésekre. Az önkiszolgáló étterem 645 négyzetméter alapterületű, amelyből az aladótér 220 négyzetméter. Az épület emeletén a dolgozóknak öltözőket és mosdókat rendeztek be. 

A nyitás előtti pillanatokban folyó munkálatok - Szolnok megyei Néplap archívuma

A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat nyitotta meg új önkiszolgáló éttermét a Vásárcsarnok mellett az 1977. július 18-án. Az önkiszolgáló rendszer lényege: a vendég a belépéskor egy számlalapot kapott, amelyre az adott kiszolgáló részen ráírták az ételek, italok árát és a távozáskor az ajtó melletti pénztárban kellett fizetni.

A vállalat kísérletképpen először Szolnokon, a Centrum étteremben árusított diákmenüt, amely rövid időn belül népszerűvé vált.

Fotó a nyitás idejéből 1977-ben - Szolnok megyei Néplap archívuma

1977 augusztus közepétől vezette be az étteremben az olcsó, előfizetéses vacsora szolgáltatást is elhordásra.

Hirdetés 1977-ben

A „tiketf’-rendszer meghonosításával a környező munkahelyek dolgozóinak is segített a Centrum. Vállalati hozzájárulást kapnak az ott étkezők a tízforintos jegyekhez, és szabadon választhatnak az étlapról.

Szakács- és cukrászverseny 1977 őszén - Szolnok megyei Néplap archívuma

Az 1970-es és 1980-as évek elején naponta 800-1000 embernek főztek; ötféle levest, főzelékből négyfélét, hat-hétféle készételt, frissensültet is legalább ötfajtát. Minden nap volt nyolcféle tészta és még diákmenű és előfizetéses vacsora is.

 

 Major Irén konyhafőnök - Szolnok megyei Néplap archívum

Szolnok megyei Néplap tudósításai 1980-ból

 

 

Szolnok megyei Néplap tudósítása - 1983.01.29.

Szolnok megyei Néplap tudósítása - 1985.01.19

Az étterem az 1980-as évek elején. Homlokzaton olvasható neon feliraot a megyei Építő, Javító és Szolgáltató Vállalat szakemberei készítették. - A fotó Dombi Gábor gyűjteményéből

A nemzetközi tej napon éveken át a Tejipari Tröszt különböző akciókkal, meglepetésekkel készül a tej nap köszöntésére. A Szolnok megyei Tejipari Vállalat ezen a napon több mint negyven üzletben és étteremben rendez tej-, tejtermékbemutatót. A Centrum Étterem előfizetői Szolnokon ebéd után egy-egy pohár tejet és sajtot kaptak a vállalat jóvoltából.

Rendszeres volt, hogy a Szolnok Városi Egészségvédelmi Tanács egészségnevelési csoportjának rendezésében a Centrum Étteremben egészséges táplálkozás hetét tartottak. Korszerű termékekből készült ételeket fogyaszthattak ezidő alatt az önkiszolgáló étterem vendégei; termékbemutató, a kukoricalisztből, szójából készült
ételekből és süteményekből díjtalan kóstoló és tombola is várta az érdeklődőket.

Zártkörű rendezvényeknek is otthont adott az éttereme. 1994 őszén a Hallássérültek Megyei Szövetsége vacsorával, hangulatos zenével névnapi megyei bált tartott a Centrum Étteremben.

Az étterem túlélte a rendszerváltást. 1992-ben Módosné Major Irén és férje megvásárolta a vendéglátóhelyet.

Interjú Módosné Major Irénnel 1990 - Új Néplap archívum

Az épület állapota azonban leromlott, a nyersanyagok árának folyamatosan emelkedése miatt nem tudták tartani a mindenki által elérhető, megfizethető étkezést. Az étterem bezárt 1996-ban.

Helyén először Plus Élelmiszer Diszkont áruház nyílt. Napjainkban a Spar üzletlánc boltja működik az egykori Centrum Étterem helyén.

1996. július 10. Illyés Csaba felvétele - Új Néplap archívuma

1996. augusztus 29. Csabai István felvétele - Új Néplap archívuma

Címke: , ,

Áchim Márta

Áchim Márta 1904. augusztus 28-án született Zentán. Szülei Áchim Zsigmond királyi törvényszéki albíró és Tiller Gizella.

A békéscsabai Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tett érettségi vizsgát, majd a szarvasi elemi népiskolai tanítóképző intézetben szerzett tanítói oklvelet 1922-ben.

 

Áchim Márta (bal oldal) Békésen 1928 nyarán

1931. június 27-én kötött házasságot Reinheimer Gyula mérnökkel Békésen.

Esküvői meghívó 

Párttagsági igazolvány

Top