Téli ünnepkör – Karácsony

Karácsony böjtje (december 24.)

Ádám és Éva napján a katolikus lakosság körében böjtött tartottak, mellyel a karácsonyi áldást kívánták kiérdemelni. Nem ehettek húsosat, zsírosat. Tiszasason és Csépán csak főtt tojást és pattogatott kukoricát ettek. Jászdózsán a böjti ebéd hétféle fogásból állt: pálinkaivás, fokhagymanyelés, habart bableves, mézes-mákos csík, aszalt szilva, aszalt alma, dió és sült tök. Jászladányban "négyszer egy kanállal ehettek" karácsony böjtjén.

A böjttel egész napos munkatilalom járt együtt. Máshol "karácsony szombatja" még munkanap. Ekkor főznek meg másnapra, intéznek el minden dolgot, hogy karácsony első és második napján mentesüljenek a munkák alól.

A naphoz Jászjákóhalmán termékenységjósló hiedelem is kapcsolódott. Ha férfi vendég jött ilyenkor, hímivarú, ha nő, nőivarú szaporulatra számítottak a következő esztendőben. Jászdózsán a karácsony éjjeli időjárásból a következő évi termésre jósoltak. Úgy vélték, ha csillagos az ég, akkor sok kukorica lesz.

A karácsonyfa állítás szokása a 17. század elején német földről indult el. Hazánkban az 1820-as években honosodott meg először a városokban, majd később a legkisebb településekre is eljutott. Ez kezdetben még boróka vagy egyéb örökzöld ág volt, amit almával, aprósüteményekkel, aranydióval díszítettek. A 20. században már lucfenyőt állítottak és házi készítésű szaloncukorral díszítették. A díszítésre az esti órákban került sor, amikor a gyerkeket az éjféli mise előtt pihenni küldték.

Berta Ferenc felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

Jászdózsán ehhez naphoz a fiatal házasok kikolompolása is szokás volt. Azokat a férfiakat, akik azon az ősszön házasodtak, a cimborák az éjféli miséről jövet csengőkkel, kolompokkal felkeresték. Őket pedig a háziaknak illett megvendégelni.

Jászsalsószentgyörgyön ostyahordó gyerekek jártak karácsony böjtjén. A harangozó által sütött ostyát vitték és számára gyűjtöttek ajándékot a házaknál. A karácsonyi kántálások befejezése az éjféli misén való megjelenés volt. Ünneplőt öltöttek az emberek. A legények a barátaikkal, az öregek, szülők és a kisgyermekek családostól mentek a templomba.

Falun a szegény emberek a hétköznapi étkezések alkalmával nem terítették le az asztalt. Karácsonykor azonban előkerült a fehér háziszőttes. A szépen megterített karácsonyi asztalhoz termékenységi varázslások kapcsolódtak. Az asztal alá terített szalmával etették meg később az állatokat, hogy egészségesek legyenek. Az éjféli mise utáni ünnepi vacsora morzsáját összeszedték és reggel kividték a tyúkoknak, hogy jobban toljanak. Tiszasason fokhagymát, sót, szőlőt, almát tettek az asztalra, hogy egészségesek és jókedvűek legyenek a család tagjai. Az alma- és szőlőcsumát beletették egy vászonzacskóba és a kamrába akasztották. Ha az új évben beteg lett az aprójószág, ebből etteték és megfüstölték a morzsa égetésével, hogy meggyógyuljon Úgy tartották, hogy a karácsonyi asztalon tartott nyújtófával a hasfájós lovat, tehet lehet gyógyítani.

Karácsonykor almát dobtak a kútba és annak a vizéből ittak, mosdottak, hogy egészségesek legyenek. Jászalsószentgyörgyön az éjféli mise alatt az almáról ittaták az állatokat, sőt néhol az almát vízkeresztig a vályúban tartották. 

Karácsony (Navitas Domini)

A Megváltó születésének ünnepe. Isten irántunk való szeretetének megnyilatkozása, azért a szeretet ünnepe is. A hagyományos magyar paraszti hagyományban a család ünnepe volt. Munkatilalom volt. Jászdózsán például karácsony napján nem fésülködtek, nem főztek. A munka ekkor csak az állatok körüli legszükségesebb teendő lehetett.

A rokonok felkeresték egymást, elbeszélgettek, iszogattak. A 20. század elején december 25-én este bálokat rendeztek, amelynek a falu kocsmája vagy a gazdakör épülete adott otthont.

Pintér Irén hagyatéka - Verseghy Könyvtár Fotótára

Karácsony másnapján ünnepi ételek kerültek az asztalra: húsleves, töltött káposzta, kocsonya, hurka és kolbász, melyeket karácsony reggel a templomban megszenteltettek. Jászalsószentgyörgyön volt erre egy asztal az oltárnál, ahol a pap megáldotta az ételeket.

Pintér Irén hagyatéka - Verseghy Könyvtár Fotótára

Évfordulók 2021-ben

975 évvel ezelőtt ...

1046. szeptember 24-én Gellért püspök a magyar püspöki kar zömével szenvedett a keresztény hitért erőszakos halált. Szent Gellért nagyobbik legendája szerint, amikor Péter király és a magyarok között végleges egyenetlenség támadt, Vászoly fiai, András és Levente Lengyelországból Magyarországra jöttek, hol is a magyarok mind melléjük álltak. 

Anjou legendárium

Mikor híre jött, hogy a hercegek - részben pogányságot követelő - híveikkel Pest városához értek, Szent Gellért, Beszteréd, Bödi, Benéta püspökök és Szolnok ispán, akik sok kereszténnyel Székesfehérvárra gyűltek öszsze, elindultak Buda felé. Gellért társaival Diódon, a Szent Szabina templomban misét mutatott be, megjósolván halálukat, megáldoztatta azokat. Eztán elindultak a Duna révje felé, hol a Vata által fellázított tömeg - talán csak Benéta püspök kivételével, akit állítólag
András herceg (a későbbi I. András király) mentett meg - legyilkolta.

810 évvel ezelőtt ...

A szolnoki révjövedelem egy részét Boleszláv váci püspök 1211-ben a leleszi prépostságnak adja. 

775 évvel ezelőtt...

IV. Béla király 1246-ban visszatelepítette a kunokat a tatárdúlás következtében elnéptelenedett Duna-tisza közébe és a Szolnok-Debrecen közötti területekre. A kunokkal együtt a jászok is jöttek.

760 évvel ezelőtt ...

1261-ben IV. Béla király megerősítette az egri püspökséget Abád, Halász és Örvény birtokában.

470 évvel ezelőtt ...

1551. november 8-án Szolnokon kelt a Hadtörténelmi Levéltár legrégibb magyar nyelvű irata. Ezt a levelet Horwatinowyth (Horvatinovich Bertalan) kapitány írta Teuffel Erasmusnak és Thurzó Ferencnek, melyben Lippa város ostromáról számolt be.

Térkép - Szolnok könyve (Szolnok, 2011)

1551-ben épült a várost övező erődítés, a palánkfal és az előtte lemélyített vizesárok. A mezőváros kiterjedésére az ekkor felépített védműveinek elhelyezkedéséből következtethetünk, hiszen azok minden bizonnyal a meglévő
települést határolták.

460 évvel ezelőtt ...

1561-ben, Mahmed bég foglyaként, került a szolnoki vár börtönébe Szegedi Kis István kálvinista prédikátor, aki korábban 1551-ben Mezőtúron a református iskolát vezette egy esztendeig, amely intézmény ma a prédikátor nevét őrzi. A szolnokiak kijárták a török bégnél, hogy Szegedi Kis István kijárhasson a városba prédikálni. 1563-as szabadulása emlékét versben örökítette meg "Szegedi Istvánnak a török rabságából kiszabadulásáért való hálaadása" címmel.

A reformátor szolnoki tartózkodásának emlékére 1962-ben a református templom falán emléktáblát emeltek Szamosközi István püspök jelenlétében. Az ezredforduló után a közösségi ház Tisza partra néző homlokzatán avattak emlékjelet Szegedi Kis István tiszteletére.

425 évvel ezelőtt ...

1596 őszén III. Mohamed szultán is megfordult a szolnoki várban hadai élén, mielőtt Eger ostromára indult.

III. Mehmed - Wikipédia

335 évvel ezelőtt ...

Gyulán a török hadvezetés 1686 tavaszán csapatokat vont össze Szolnok visszavételére, hogy az ostrom előtt álló Budára élelmet és hadfelszerelést juttasson. Ennek megakadályozására Mercy, Heissler és Caraff a tábornokok csapatai Szolnok környékéről fedezték a felvonuló ostromló hadakat. Elfogtak egy nagy élelmiszerszállítmányt, majd április 24-én lerohanták Ahmed pasa Szegednél gyülekező hadait. Szolnok birtoklása így nagyban elősegítette az ősz folyamán Buda visszafoglalását.

315 évvel ezelőtt ...

1706-ban Szolnok rövid időre a kuruc állam hat kerületi főkapitánysága egyikének központja lett. Ennek ellenére a Tiszántúl fokozatos elnéptelenedését a vidék biztonságát is erősíteni hivatott itteni csapatok sem tudták megakadályozni.

Rabutin császári tábornagy 1706 augusztusában 15-20 ezer fős haderővel megindult a félkész erőd ellen. A kurucok a nyílt ütközetet nem merték vállalni, ezért Rákóczi parancsára Károlyi Sándor tábornok a várat és a várost felégette. A lakosság többsége a Mátra vidékére menekült, és még a ferencesek is távoztak.

A császáriak szeptember elején Visconti hadmérnök tervei alapján alig egy hét alatt megerősítették a várat, melybe jelentős helyőrséget helyeztek. A megerősített szolnoki vár már a Hegyaljának és a Felvidéknek is fenyegetést jelentett. Rabutin azonban ellátási nehézségek miatt 1707 elején az őrséget kivonta Szolnokról, a várat pedig elpusztította. Három évig a város jórészt lakatlan volt, a Jászságot támadó rácok többször is itt keltek át a Tiszán.

310 évvel ezelőtt ...

A Rákóczi-szabadságharc küzdelmei és az 1709-től pusztító pestis miatt a lakosság nagyobb számban csak 1711-ben kezdett visszatérni. Ekkora fokozatosn kiépült a földesúri-kamarai igazgatás rendszere is.

290 évvel ezelőtt ...

A Kamara a hídvámot a városnak adt bérbe 1731-ben.

270 évvel ezelőtt ...

1751-ben a Jászkun Kerület székhelyén Jászberényben levéltár létesült. Ettől kezdve itt gyűjtötték, rendezték a kerületi iratanyagot.

255 évvel ezelőtt ...

A város ipara inkább csak helyi szempontból volt számottevő. Kezdetben a meghatározó szerep a német mestereké volt. Az első céhet 1766-ban a ruházati iparhoz tartozók alakították, de a 18. század végén már 24 iparágról tudunk Szolnokon.

210 évvel ezelőtt ...

Szolnok főterén már a XVIII. század közepén létezett a városháza földszintes épülete. Annak helyén 1811-ben épült újabb székház, amelyhez a szétszedett nyugati várkaput köveit is felhasználták. Ez a középület az 1880-as évek elejéig szolgálta a várost, akkor emelték a mai városháza épületét.

200 évvel ezelőtt ...

1821-ben jelent meg a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban a tudós földbirtokos-író Gorove László (1780-1839) Szolnok várának viszontagságai című publikációja. Az utókor kutatói számtalanszor hivatkoznak erre a helytörténeti munkára. Az írás legfőbb értéke a szolnoki várban meglévő törökkori épületek leírása, amelyet Gorove még a pusztulásuk előtt rögzített.

190 évvel ezelőtt...

1831-ben alapítottak gimnáziumot a ferences rendi szerzetesek I. Ferenc király engedélyével. Az oktatás a kolostor szobáiban indult meg.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

185 évvel ezelőtt ...

1836 májusában Balogh István vándorló társulata Szolnokra érkezett. A Rómeó és Júliát mutatta be a szolnoki közönségnek.

175 évvel ezelőtt ...

Gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét és 1880-ban ért véget. 1846-ban már második alkalommal hajózta végig a Tisza-völgyét a Pannónia gőzössel. Október 10-én Illésy kunkapitánnyal érkezett Kunmadarasra. Október 11-én Fegyverneken és Szolnokon fordult meg Széchenyi és kísérete. Másnap a szolnoki városházán tartott tanácskozást. Mint a Helytartótanács közlekedési osztályának vezetője, Széchenyi jelentős szerepet szánt Szolnoknak nemcsak a tiszai gőzhajózásban, hanem a vasúthálózat kiépítésében is. A "legnagyobb magyart" egy helyi szerző tollából született ünnepi ódával köszöntötték a szolnokaik. A Pannónia gőzhajó október 13-án indult tovább Kunszentmárton felé. Szolnok utcai nevei: a Gőzhajó, a Széchenyi az Indóház utcával együtt állítanak emléket az 1846-os hajóút és az egy évvel későbbi vasútvonal avatásnak is.

170 évvel ezelőtt ...

A Leipziger Illustrirte Zeitung 1851-es évfolyamában jelent meg Szolnokot ábrázoló két metszet. A Tisza-hidat és az Indóház környékét megörökítő képek visszaidézik a 19. századi Szolnokot.

Az első kövezett útvonal 1851-ben a Tisza-híd és az indóház között készült el.

1851-1881-ig harminc éven keresztül majdnem minden évben felkereste a várost August von Pettenkofen. Az 1870-es évek közepén Pettenkofen sikere és hírneve számos magyar művészt is Szolnokra vonzott.

Volt Bécsy-, később Schreiber-féle ház Szolnokon (Város háza utca 2661. sz., ma Táncsics Mihály u.1., amelyben Pettenkofen lakott.

165 évvel ezelőtt ...

A Tiszavidéki Vaspálya Társaság, a megnövekedett vasúti forgalom miatt, 1856-ban megalapította a szolnoki MÁV műhelyt.

A MÁV Járműjavító fennállásának 150. jubileumára jelentette meg üzemtörténeti kiadványát 2006-ban.


160 évvel ezelőtt ...

A Vasárnapi Újság 1861. február 3-i számában jelent meg Szolnok város metszete, amely Müller Adolf, szolnoki művész rajza után készült. Müller Adolf festő (1821-1891) bécsi tanulmányai után Szolnokon telepedett le. Pettenkofen társaságában és hatása alatt népéletképeket festett. Várbeli háza volt az első műterem Szolnokon. Képeinek jelentős része Szolnok város birtokában van.

145 évvel ezelőtt ...

1876. szeptember 4-én a Scheftsik-kerti színkörben Kiss Miklós főispán elnökletével tartott megyegyűlés kimondta Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulását. A kiegyezés utáni közigazgatási reform egyik végső állomása volt a megyerendezés. A törvényhatósági átszervezések nyomán megszűntették a hármaskerületi beozztást, a jászok és kunok évszázados önkormányzati rendszerét.


1876. évi XXXIII. törvénycikk a Jászság, a Nagykunság és Heves megyei Tiszasüly és Tiszaderzs alatti tiszai részeinek, valamint a Pest megyei Jánoshida egyesítésével létrehozták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. A megyeháza megépítésére 1876. őszén írtak ki országos pályázatot.


1876. október 1-jén a szolnoki MÁV műhely a teherpályaudvar, ahogy később
nevezték az Ó-szolnoki állomás épületében olvasószobát alakított ki.

140 évvel ezelőtt...

1881. november 24-én született Vörös István (1881-1972), a szolnoki magyar királyi főgimnázium szeretett tanára, igazgató-helyettese, a Verseghy Irodalmi Kör és a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület választmányi tagja. Rajzok Szolnok város múltjából című munkája 1921-ben készült, s először a Szolnok és Vidéke című hírlap közölte 1922-ben, tizenkilenc folytatásban.

1881-től 1886-ig a szolnoki gimnáziumban tanított Karkecz Alajos (1854-1933) ferences szerzetes. A rendfőnök Gyöngyösről tért vissza szülővárosába tanítani.

1881-ben lett várnagy Vezéry Ödön (1841-1937), aki 1878-ban, Sípos Orbán alispán hívására érkezett Szolnokra. Az 1896-os millenniumi ünnepségek megyei megszervezésében jelentős szerepet játszott, s támogatta a szolnoki állandó színház megteremtését. 1891-ben átvette a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok szerkesztését, amelyet hosszú élete végéig folytatott.

130 évvel ezelőtt...

1891-ben nyitott a Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár Rt. irodát Szolnokon.

1891-ben szerzett ügyvédi oklevelet Kele József (1863-1929). Majd még ebben az évben megyei jegyző, később vármegyei árvaszéki ügyésznek nevezték ki.

125 évvel ezelőtt...

A Millenniumi ünnepségsorozat keretein belül 1896. május 15-én avatták fel a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye közkórházát. 1894 és 1896 között épült Quittner Zsigmond tervei alapján a megyei kórház épülete. A pavilon rendszerben emelt létesítményben belgyógyászat, sebészet, bőrgyógyászat, elme- és fertőzőosztály kapott helyett. Az átadási ünnepséget a Nemzeti Szállóban rendezett ebéd és a megyeháza dísztermében tartott hangverseny zárta le, ahol fellépet Küry Klára (1870-195) jászkiséri születésű primadonna és Tarnay Alajos (1870-1933) jászberényi zongoraművész is.

A szolnoki kereskedők társulata 1896-tól tanonciskolát tartott fenn a városban.

1896-ban Athénban – az első újkori olimpián – a szolnoki Kellner Gyula (1871-1940) maratoni futásban bronzérmet nyert.

120 évvel ezelőtt...

1901-ben alakult Tisza Evezős Egylet.

1901. április 28-án Szolnokon megalakul a Művészeti Egyesület.

1901. október 12-én született Szolnokon Magyary Gyula (1901-1988) katolikus pap, pápai titkos kamarás, protonotárius, a Szent Péter Bazilika tiszteletbeli kanonoka, a Máltai Lovagrend tagja.

115 évvel ezelőtt...

1906-ban a milánói világkiállítás magyar kormánydelegáltja volt a szolnoki születésű Czakó Elemér (1876-1945) könyvkiadó, iparművészeti szakíró.

110 évvel ezelőtt ...

1911-ben készült el Szolnokon dr. Mihailich Győző tervei szerint a Gerber-csuklós rácsos közúti Tisza-híd, melynek legnagyobb nyílása 79 méter. A vashíd a budapesti Ferencz József hídhoz hasonlított. 1919 nyarán a román intervenciós csapatok robbantották fel.

1911 és 1918 között dr. Harsányi Gyula (1864-1934) volt Szolnok polgármestere.

1911-től pedig felsőkereskedelmi iskola működött Szolnokon.

1911-ben Szandaszőlős római katolikus lakossága kápolnát épített.

105 évvel ezelőtt...

1916. február 18-án született Szolnokon Kaposvári Gyula a Damjanich János Múzeum igazgatója.

Verseghy Könyvtár Fotótára

100 évvel ezelőtt ...

1921 és 1925 között Zrumetzky Viktor (1880-1925) volt Szolnok polgármestere.

95 évvel ezelőtt ...

A két világháború közötti városrendezési törekvések sikeres megvalósulása az 1926-ban megépült, versailles-i stílusú park a Tisza partján.

Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1926-ban avatták fel az első világháborúban elesett katonák emlékére Szentgyörgyi István szobrászművész alkotását a mai Hősök terén (egykori Tisza István tér). A Hősök szobra 1945-ben került mai helyére, a Tiszai hajósok terére.

Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1926-ban fűtőházi dolgozók közadakozásából épült a Mozdonyvezetők Otthona.

90 évvel ezelőtt...

1931-ben avatták fel és átadták a nebulóknak Szolnokon a most Kassai Úti Általános Iskolát.

1931-ben Ádámfi György (1904-1987), szolnoki születésű villamosmérnök megbízást kapott a Siemens párizsi képviseletének kiépítésére, majd vezetésére.

1931. augusztus 24-től 1932. október 1-ig Károlyi Gyula kormányában töltött be kereskedelügyi miniszteri tisztésget Kenéz Béla (1874-1946) szolnoki születésű statisztikus, egyetemi tanár, Szolnok város országgyűlési képviselője.

1931. november 7 és 8. között hozták haza Verseghy Ferenc (1757-1822) szolnoki születésű tudós-költő hamvait.

1931-32-ben jelent meg az Irodalmi (Reklám) Kurír néhány száma Szandai Szabó Sándor szerkesztésében.

75 évvel ezelőtt ...

1946. májusában készült el a szolnoki közúti híd. A budapesti Kossuth-híd mintájára épült hidat ideiglenesnek tervezték a háborús pusztítások után megfelelő vasszerkezet hiányában. 1962-ben váltotta fel a mai közúti híd.

Forrás: Filmhiradók Online

1946. június 6-án született Karcagon Körmendi Lajos (1946-2005) író-költő, aki  1974 és 1980 között a megyei napilapnál újságíróként is működött, valamint a Jászkunság című folyóirat szerkesztője is volt egy ideig.

Kaposvári Gyula (1916-1998) 1946-ban indította el a Verseghy Ferenc Gimnázium hagyományőrző cserkészeivel a néptáncgyűjtést és a táncok színpadra vitelét. Ezek a cserkészek ringatták a Tisza Táncegyüttes bölcsőjét is.

Földi István (1901-1984) lett vármegye új főispánja. 1946. november 24-i főispáni beiktatására Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes és Rajk László belügyminiszter is Szolnokra utazott.

Filmhíradó

1946-ban Csík Tibor ökölvívó, a Szolnoki MÁV versenyzője elnyerte első országos bajnoki címét pehelysúlyban. 

70 évvel ezelőtt ...

1951. január 1-jével a közgyűjtemények államosításakor különvált a szolnoki városi múzeum és a könyvtár.

1951-ben kezdődött meg a kénsavgyártás Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművekben (TVM). Az ipartelepítéshez szükséges földterületeteket Tószeg határából, egykori tanyák helyén, csatolták Szolnokhoz. Napjainkban a porfesték gyáregységet a Holland Colours üzemelteti, a kénsav- és műtrágyagyártást - a Bige Holding Kft. által privatizált - TVM Rt. folytatja. A mosószer gyártást 1992-ben az osztrák Henkel vállalat vette át, amely 2006-ban bezárta ezt az üzemegységet. A jól ismert Tomi mosóporok azóta már nem Magyarországon készülnek.

Archív felvétel - Szolnok megye ma és holnap. Szolnok, 1962.

Az 1949-ben államosított szolnok kőszínházat 1951-ben Szigligeti Színházzá keresztelték. Az Állami Szigligeti Színház az 1951–52-es színi évadra már bérletet hirdetett. 1951. december 5-én tartották a nyitóelőadást.

Átadták a szolnoki Helyőrségi Klub épületét a Táncsics úton.

Programfüzet - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

B. Nagy Pál vívó 1951-ben lett igazolt versenyzője a MÁV SE vívószakosztályának.

65 évvel ezelőtt ...

1956. október 23-án Szolnokon a Közlekedés Műszaki Egyetemen diákgyűlést tartottak, majd a városi színházban folytatódtak a forradalmi események. Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeinek és kiemelkedő szolnoki szereplői tiszteletére számos emléktáblát helyezett el az utókor.

2016-ban készült helyi molinókiállítás - 1956.vfmk.hu

60 évvel ezelőtt ...

Az 1949-től a városban működő Kilián György Repülő-hajózó Tiszti Iskolát 1961-ben főiskolává szervezték.

A Szolnoki Művésztelep alkotóinak közös munkáját, eredményeit sikeres kiállítások jelzik: 1961-ben a Műcsarnokban, majd 5 évvel később 1966-ban a Magyar Nemzeti Galériában nyílott szolnoki tárlat.

1961-ben elkezdődött a jelenlegi Tiszaliget körtöltésének kiépítése. A terület hasznosítási tervét kidolgozó Tiszaligeti Intézőbizottság elnöke, Nemes Gerzson elképzelése alapján valósították meg.

A Szandaszőlősi Művelődési Ház 1961-ben épült meg. Az épület kivitelezője a Szolnok megyei Tanács Építési- és Szerelőipari Vállalata volt.

ÉPSZER felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

55 évvel ezelőtt ...

1966-ban avatták fel a Famunkások emlékművét, Szabó László (1927-2002) szobrászművész alkotását a Temető úton. A szolnoki famunkások két világháború közötti sztrájkmozgalmának dicső emlékére.

50 évvel ezelőtt ...

Szolnokon 1971-ben hozták létre a tejipari vállalatot és a kenyérgyárat.

1971. január 1-jén alakult meg a Tiszamenti Regionális Vízművek.

45 évvel ezelőtt ...

1976. március 15-én emelték be a Széchenyi lakótelep első házgyári elemét. A városszéli legelőt valamikor Kisgyepnek nevezték. A lakótelep tervezői 15 ezer 2-3 szobás lakásával a város lakáshelyzetén kívántak javítani.

Verseghy Könyvtár Fotótára

1976. április 27-én adták át a Hetényi Géza kórház új belgyógyászati paviIonját. Az avató ünnepségen részt vett dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár is.

Szolnok megyei Néplap felvétele

1976. május 24-én avatták fel a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak a Szolnok határában, a Milléren épített új létesítményét, amely a vízügyi igazgatóság bentlakásos szakemberképzési központjának adott otthont.

A megyeszékhely újabb patyolat-üzlettel bővült. Átadták rendeltetésének a Ságvári körúti mosószalont. Az üzlet feladata volt ingek, alsó fehérneműk mosása, vasalása, rövid határidőn belül. Újdonságnak számított, hogy az ingek nyakát és kézelőjét a megrendelők külön kívánsága nélkül is kikeményítették.

Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1976 júliusában az alcsiszigeti Holt-Tiszán kétnapos nemzetközi verseny keretében avatták fel a nemzetközi kajak-kenu pályát.

1976. augusztus 27-én nyílt meg az új Centrum Áruház. Az udvarias kiszolgálást 149 eladó biztosította. Az árukat a jászberényi Hűtőgépgyár által gyártott Tyler pultokon, állványokon helyezték el. Ezek a berendezések jól beleilleszkednek az összképbe, a fehér és a korállpiros színek keverednek. Az ötszáz fénycső és lámpatest kellemes fénnyel világította meg a földszinti, valamint az emeleti eladóteret. A bőséges árukínálat mellett tizenkilenc szolgáltatással várta a vásárlókat.

Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1976. november 5-én új helyőrségi művelődési házat avattak.

40 évvel ezelőtt ...

1981-ben alakult meg a Tallinnka Gyermek Néptáncegyüttes.

1981-ben verseskötettel lépett az olvasóközönség elé Körmendi Lajos (1946-2005), az akkor Szolnokon élő publicista.

1981. március 17-én adták át a Szolnok Megyei Levéltár Pozsonyi úti épületét.

Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1981. május 11-én került sor a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet, valamint a szolnoki gyermekváros ünnepélyes átadására.

Verseghy Könyvtár Fotótára

1981. július 3-án pedig a Petőfi út sarkán készült épülettel bővült a megyeszékhely szolgáltatási köre. A belvárosi szolgáltatóházban több kis üzlet kapott helyet.

Szolnok megyei Néplap felvétele

1981. július 20-án nyílt meg a Lokomotív ABC Szolnok nyolcadik kerületében. A Munkásőr út és környékének lakói elégedetten vették birtokukba azt az új boltot, amelyet alig három hónap alatt építettek fel a Szolnok és Vidéke Áfész építőrészlege, valamint a környék üzemeinek sok társadalmi munkára kész szocialista brigádja.

1981. augusztus 20-án az alkotmány ünnepére elkészült a szolnoki városközpontban a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat székháza.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

1981. szeptember 1-jén avattak taműhelyt Szolnokon az Építési és Szerelőipari Vállalat Landler Jenő úti központi telepén. Az átadott  tágas, jól felszerelt, kiegészítő helyiségekkel ellátott új létesítményben a szolnoki 605-ös és 633- as számú Szakmunkásképző Intézet diákjai számára biztosította a gyakorlati oktatás feltételeit.

35 évvel ezelőtt...

1986. február 19-én a Zagyva-parti lakótelepen avatták fel Kun Béla emléktábláját.

1986. április 4-én este Szolnokon, a tiszaligeti sportcsarnokban ünnepélyes keretek között vette kezdetét a XXXV. Falusi Spartakiád országos döntője.

Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1986. augusztus 20-án adták át a Tófenék úti nyugdíjasházat.

Szolnok megyei Néplap archívuma

1986. szeptember 1-jén indult meg az oktatás az Ecseki Úti Gimnáziumban, amely két tanévvel később vette fel Széchenyi István nevét.

Szolnok megyei Néplap archívuma

1986. szeptember 5-én a 36. bányásznap alkalmából új köztéri szobrot avattak
ünnepélyesen Szolnokon. Az olajbányászok munkáját szimbolizáló mű
Szabó László szobrászművész alkotása.

Szolnok megyei Néplap archívuma

1986. szeptember 24-én adták át a Véső úton az MHSZ új lőterét.

1986. november 21-én kezdték meg a munkát a  Szolnok Melyei Tanács Költségvetési Elszámoló Hivatalának munkatársai új székházukban. A megyei tanács erre a célra 15 millió forintért vásárolta meg Szolnokon a SZÜV Liget utcai volt központját.

1986. december 5-én a Szolnoki MÁV MTE Véső úti sporttelepén átadták rendeltetésének az egyesület most elkészült futófolyosóját.

30 évvel ezelőtt...

1991 február első napján nyílt meg a Verseghy Könyvtár gyermekkönyvtára, valamint a hang- és videotár a Tisza Antal úti - volt munkásőrségi - épületben.

Új Néplap felvétele

1991. február 26-án az illetékes szovjet szervek képviselői átadták a honvédségnek a szolnoki Mester úti (közismert nevén a besenyszögi úti) laktanyát.

1991. április 11-én adták át a felújított Szigligeti Színházat. Ezen a napon szerzett bajnoki címet a Szolnoki Olajbányász férfi kosárlabdacsapata.

Gehring János felvétele - Képeslap

25 évvel ezelőtt ...

1996. február 2-án rövid ünnepség keretén belül adták át a Károly Róbert út 7. szám alatt a szolnoki közgazdasági és postaforgalmi szakközépiskolának elkészült a tanpostáját.

Csabai István felvétele - Új Néplap

1996. június 30-án a szolnoki új zsidótemetőben avatták fel az 1944-ben meghalt és a cukorgyári tömegsírba temetett hittestvérek felújított emlékművét.

1996. szeptember 26-án Schwajda György leplezte le a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt. (NEFAG) által emelt Honfoglalás! emlékművet.

1996. december 8-án avatták újjá a szolnoki zsidó hitközség templomát a Tisza Mozi épületében.

Befejeződött a Damjanich János Múzeum műemlék épületének teljes rekonstrukciója Tálas László igazgatósága alatt. Az intézmény ebben az évben nyerte el Az év múzeuma címet.

20 évvel ezelőtt ...

2001. március 7-én British Council ajándékaként egy multimédiás számítógéppel gyarapodott a Verseghy Ferenc Könyvtár felszerelése.

Bugány János felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

2001. március 22-én nyílt meg a megye első hipermarkete, a Mátyás király úton felépített Interspar.

2001. május 14-én Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere jelképes szalagátvágással adta át a Szántó körút és Pozsonyi út kereszteződésében elkészült körforgalmi csomópontot.

2001. június 6-án a szolnoki Gépipari Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Baross Gábor Tagintézményében emlékzászlót avattak a névadó 153. születésnapján.

2001. augusztus 20-án avatták fel Szent István király egész alakos szobrát a Vártemplom előtti téren, amely Győrfi Sándor alkotása.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

2001. szeptember 1-jén leplezték le Pogány Gábor Benő szobrászművész tervei alapján Zounok ispán szobrát a város napi ünnepségsorozat keretében.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

Laki Kálmán (1909-1983) tudós tiszteletére Szolnok városa tudományos díjat alapított.

2001. november végén a szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár Tallinn körzeti fiókkönyvtárát új helyre költöztették. A Tallinn Általános és Művészeti Iskola két tantermét alakították át könyvtárrá.

Új Néplap felvétele

15 évvel ezelőtt ...

2006. január 24-én nyílt meg a megye második, az ország 56. Tesco hipermarketje Szolnokon.

Csabai István felvétele - Új Néplap

2006. február 24-én átadták a felújított TISZApART mozit. Az ünnepség előtt körbevezették a megjelenteket a megújult termeken, majd ezt követően levetítették Szabó István Rokonok című filmjét.

2006. március 15-én felavatták Damjanich János tábornok domborművét a múzeum udvarán.

2006. március 28-án új épületben folytatta munkáját a pedagógiai szakszolgálat. Ekkor adták át a megyei pedagógiai intézet új épületszárnyát.

2006 áprilisában  vonult le az az árhullám, amely 270 km hosszúságban új vízállás rekordot állított fel a Tisza-völgyben.

Orosz Tamás felvétele

2006. szeptember 8-án ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját a MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. A kocsijavító gyáregység csarnokában tartott ünnepségen a társaság jelenlegi vezetője, Csuka Bernát, és nyugalmazott ügyvezető igazgatója, Sándor János a cég születésnapjára készült emlékoszlopot is leleplezte.

2006 októberében búvárrégészeti feltárásokat és műszeres vizsgálatokat végeztek Szolnokon.

2006. november 24-én Szolnok 1956-os helyőrségparancsnokának, Kablay Lajosnak (1911-1987) a tiszteletére emléktáblát avattak az Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopterbázison, az MH 86. Szolnoki Helikopterezred parancsnoki épületének falán.

2006-ban állították fel Szent Miklós szobrát a szolnoki görög katolikus templom kertjében. Az alkotás Pándi István fafaragó munkája.

Verseghy Könyvtár Fotótára

2006. december 18-án ünnepélyes keretek között adták át a Hetényi Géza Kórház szívkatéteres laborjának új épületét Szolnokon.

10 évvel ezelőtt...

2011. január 3-án adták át Szolnokon a kormányablakot, az integrált ügyfélszolgálati irodát.

2011. január 21-én hivatalosan és ünnepélyesen is átadták Közép-Európa leghosszabb, a Tisza szolnoki szakaszán átívelő 444 méteres gyalogos- és kerékpároshídját.

2011. március 5-én avattak új országzászlót Szolnokon.

2011. március 11-15. között rendezték meg először a Szolnoki Országos Vasútmodell-kiállítást az Aba-Novák Kulturális Központ szervezésében.

2011. március 25-én avatták fel Szabó Imrefia Béla Végtelen csomó című alkotását a Verseghy Ferenc Gimnázium udvarán, amely az iskola fennállásának 180. jubileuma alkalmából állítottak.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

2011 májusában avatták fel a Széchenyi István Gimnázium futópályáját.

Forrás: Széchenyi Gimnázium honlapja

2011. június 17-én Zaránd György, a MÁV- Gépészet Zrt. vezérigazgatója az államvasutak nevében átadta a szolnoki MÁV Járműjavító Körösi úti telepén álló, teljesen felújított víztorony díszes kulcsát a városnak.

2011. június 24-én leplezték le Boldog XI. Ince pápa domborművét a szolnoki Vártemplom falánál.

2011. június 26-án avatták fel a Holokauszt mártírjainak emlékkövét az egykori zsinagóga előtti téren.

2011. július 22-én ünnepélyes keretek között átadták a McHale Hungária Kft. új szolnoki üzemcsarnokát.

2011. szeptember 12-én állították újra és szentelték fel az 1847-ben készült és most felújított Mária-szobrot Szolnokon a Mária és a Templom utca sarkán. Ezen a napon avatták fel a Xavéri Szent Ferenc kápolnát is.

Verseghy Könyvtár Fotótára

2011. november 26-án avatták fel Szandaszőlős felújított főterét. Az európai uniós támogatásból megszépült tér Lengyel Antal (1839-1906) nevét kapta.

5 évvel ezelőtt...

2016. január 27-én a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Közép-Magyarországi Területi Csoportja szervezésében emléktáblát helyeztek el a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. A deportált és meggyilkolt zsidó diákoknak emléket állító tábla avatásán készült felvételünk.

2016 februárjában összevontak két, Szolnokon állomásozó katonai egységet, az MH 88. Könnyű Vegyes, valamint az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljat. A létrejött alakulat MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezredként működik tovább a helikpoterbázis területén.

2016. április 9-én átadták a felújított szolnoki Tiszaligeti Stadiont. A ceremónián megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is.

2016 áprilisában felavatták a szolnoki ipari parkban az Eagle Ottawa új, 16 ezer négyzetméteres gyártócsarnokát és letették egy új csarnok alapkövét a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki telephelyén.

2016 májusában bajnoki címet szerzett a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP férfi vízilabdacsapata. Az Eger legyőzésével immár a nyolcadik elsőségüket szerezték meg. Egy hónappal később hetedszer is megszerezte a bajnoki címet a Szolnoki Olaj férfi kosárlabda-csapata, miután a döntőben 3-1-es összesítéssel legyőzte az Alba Fehérvár együttesét.

2016. augusztus 20-án a városi ünnepségsorozat keretében átadták a Körösi úti temetőben II. János Pál pápa felújított emlékkeresztjét.

2016. decvember 23-án hivatalosan is felavatták Szolnokon a Zrínyi úti Asztalitenisz Utánpótlás Centrumot.

Szolnok 2016 - Készítette: Visit Szolnok

Forrás:

Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. Szolnok, 2015

Szolnok könyve. Szolnok, 2011.

Címke:

Téli ünnepkör – Luca nap

December 13. Luca napja 

A naptári év egyik hiedelmekben, hiedelem tartalmú szokásokban leggazdagabb napja. A Luca név a latin lux (fény, világosság) jelentésű szóból származik. E nap fénnyel való összefüggését kutatóink azzal magyarázzák, hogy az 1582-es Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt, ezután már növekszik a fény, fokozatosan hosszabbodnak a nappalok. Luca meghozza a világosságot, napjától megfordul az éjszakák és nappalok hossza, a sötétség és a világosság a nappalok javára. Valójában a régiségben a téli napforduló kezdete volt, ez az oka annak, hogy sok mágikus szokás és hiedelem kapcsolódik hozzá, mellyel már a jövő évi bőséget, termékenységet akarták előidézni.

„A szemei kioltatnak,
Végre szent Lúciának.
A tagjai kínoztatnak,
Krisztus mátkájának

Így életed elvégezvén
Légy szemünk orvossága,
Lelkünk menyégbe vitetvén.
Légy szép világossága, Amen.”

Szent Luca, régiesen Szent Lucia ókeresztény vértanú (+310) Szicília szigetén Syracusában élt. Legendája szerint súlyos vérfolyásban szenvedő édesanyjával Cataniába zarándokolt Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulásért könyörögjön. Kérésük meghallgatásra talált, édesanyja csoda folytán rendbejött. Ennek hatására, valamint egy álomlátás sugallatára úgy döntött, hogy elfordul a földi javaktól, és Jézus Krisztusnak szenteli életét. Kikérte vagyonát, és szétosztogatta a szegények, koldusok között. Jegyesét elutasította, aki nehezen törődött bele, hogy elesett a nagy hozománytól, és feljelentette a helytartónál. Miután Lucia megtagadta a helytartó kérését, és nem áldozott a pogány bálványoknak, különböző kínzásoknak vetették alá. A többi, szüzességet fogadott női szenthez hasonlóan bordélyházba akarták hurcolni, hogy testét meggyalázzák, de teste annyira elnehezült, hogy ötven ökörrel sem tudták odavontatni. Szurokkal, forró olajjal locsolták, szemeit kiszúrták, fogait kiverték, végül, mikor ennek hatására sem omlott össze, karddal torkon döfték, de akkor sem halt meg addig, míg az utolsó kenetet föl nem vette.

Szent Lúcia, szentkép – OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár

Szent Luciát vértanúsága eszközével, karddal a kezében vagy nyakából kiálló tőrrel ábrázolják, valamint a mártírok pálmájával. Kezében fényre utaló égő gyertyát vagy mécsest tart, valamint egy tálat, rajta egy szempárral. Egyes legendaváltozatok szerint Lucia saját kezével tépte ki a szemét, és küldte el jegyesének, hogy többé ne dicsérje szépségüket. Hite jutalmául azonban Szűz Mária még szebb szemekkel ajándékozta meg. Lábainál ökör látható, utalva a legendái részletre.
Szent Lucia a vakok és a szembetegségben szenvedők patrónusa. Dante szemgyengesége miatt nagy tisztelettel övezte alakját, az Isteni Színjátékban megemlékezik róla. Oltalmáért folyamodtak még a bűnbánó utcanők, a földművesek, valamint azoknak a mesterségeknek a művelői, akik hegyes szerszámmal dolgoztak, így többek között a varrónők, a szabók, a párnakészítők, a nyergesek.

A legenda legfontosabb motívuma szeme világának elvesztése, eköré szövődött a későbbiekben kultusza. Ebből a legendái motívumból fejlődött ki már igen korán az a hit, hogy a szembetegek és vakok pártfogója, gyógyítója. A Jászság katolikus népe előtt sem ismeretlen gyógyító funkciójában, alakja a szemfájósok, szembetegek patrónusaként él a vallási néphagyományban.

Luca napi műsor 2010-ben Jászberényben - Szalai György felvétele

Tisztelete Itáliából indult ki és terjedt el a középkor folyamán Európában. A magyar középkorban még nem tartozott az ismertebb női szentek közé, bár nevét a misenaptárakban megemlítik. Nálunk meglehetősen ritka templomi előfordulása, ezeket Bálint Sándor felsorolja. Úgy véli, hogy Szent Luciát éppen a Legenda Aurea ismertette meg a magyar katolikussággal.

Luca alakja a néphagyományban meglehetősen ellentmondásos. Kétarcúság jellemzi: létezik jóságos és gonosz Luca. L. Kretzenbacher így fogalmaz Luca-monográfiájában: „világos” és „sötét” Luca, ismeretük földrajzilag is jól elkülönül.8 Azokon a vidékeken, ahol a katolikus szent kultusza terjedt el, a népszokásokban is a fényhozó, jóságos, ajándékozó Luca képzete él, így pl. a dél-európai katolikusság- nál, Németországban és a skandináv országokban, ahol a hosszú sötét tél miatt sokkal nagyobb ünnep, mint bárhol másutt. Svédországban Luca napján Luca-menyasszonyt választanak: a fiatal lányok hosszú, fehér ruhába öltöznek, derekukra piros szalagot kötnek, s a kiválasztott lány fejére égő gyertyákból álló zöld koszorút helyeznek. A Luca-menyasszony vezetésével végigvonulnak a sötét utcán, bemennek a sötét templomba, meghozzák a várva várt fényt. A svéd családokban a legidősebb lány felöltözik Luca-menyasszonynak, és kora reggel aprósüteményt kínálva élesztgeti a családtagokat. A sötét, boszorkányos Luca alakja a közép- és kelet-európai országokban terjedt el, így ismerik többek között a keleti osztrákok, a magyarok, a szlovákok, a cseh-morvák, a szlovének, a horvátok és a románok is.

Képeslap

A Luca napi hiedelmek:

  • előírások, munkatilalmak;
  • termékenységvarázslás, a gazdaság növekedését célzó cselekmények;
  • étkezési szokások;
  • Luca és karácsony közötti jóslások;
  • Luca napi alakoskodás, a lucadisznó;
  • Luca napi bosszantó tréfák;
  • boszorkányhiedelmek: a boszorkány felismerése, a boszorkányság megtanulása, a boszorkányok elleni védekezés.

„Az én tyúkom tojj tojást, a másé meg kotkodács!”

Szent Luca az asszonyi munkák oltalmazója és megrontója, ezzel függ össze, hogy napján, december 13-án sok tilalmat, szabályt, előírást kellett a nőknek betartani, hogy a tevékenységi körükbe tartozó munkák kedvező kimenetelét befolyásolják. Sokféle módon igyekeztek az aprójószág, a baromfi termékenységét előidézni. Tilos volt varrni, fonni, mert úgy tartották, hogy bevarrják a tyúkok fenekét és nem lesz tojás. Jászdózsán pedig Lucától Gyertyaszentelőig letették a fonalat. Bontó, fejtő munkát lehetett végezni: babot, ruhát fejteni, tollat fosztani, hogy ezzel is serkentsék a tyúkok szaporaságát, teljesítményét.
Egész nap heverni kellett a gazdasszonynak, hogy „heverősek, ülősek” legyenek a tyúkjai, sok kis csibe legyen. Jászdózsán ezen a napon többféle magot (kukorica, búza) adott a gazdasszony a baromfinak, abroncsba vagy földre rajzolt körbe szórta, hogy egy helyre és sokat tojjanak a tyúkok. Nem nehéz ebben a termékenység varázsló eljárásban a mágikus kör szerepét felismerni.

Luca napján örültek, ha férfi látogató érkezett először, mert szerencsét jelentett. Ha női vendég jött, be se engedték, vagy ha elment, kukoricaüszköt hajítottak utána, hogy ne vigye el a szerencsét (Jászberény). Az első látogató neméből a születendő állat nemére következtettek, ezen a napon természetesen elsősorban a baromfira vonatkoztatva: ha férfi jött elsőnek a házba, sok kakas, ha nő, sok jérce kel ki (Jászalsószentgyörgy). Ezen a napon semmit nem adtak kölcsön, főleg pénzt, tojást, tejet nem, sőt a piacra se vittek árut az asszonyok, mert úgy vélték, hogy az új évben nem lesz pénzük, illetve a tyúkok és a tehén hasznát is odaadják vele.

Luca megbünteti azokat, akik a napjára rendelt tilalmakat megszegik. Nem lehetett sütni, mosni, még a lucapogácsát is előző este sütötték meg. Ha valaki ilyenkor kenyeret süt, megharagszik rá Luca, megbünteti: sütés közben a szeme közé pattan az üszög, de még tüzet is okozhat, illetve tűzkárt jelenthet. Nemhogy sütni, de még lisztbe nyúlni se volt ajánlatos, mert kiütéses lett a keze. Aki pedig mosott ezen a napon, kigyúlt az ujja (Jászalsószentgyörgy). Jászszentandráson sem szabad Lucakor mosni, mert ahány ruha ki van terítve, annyi tyúk pusztul el a következő évben. Luca napján heverni kellett a gazdasszonynak, hogy a tyúkjai is jól heverjenek, jól üljenek és sok csibe és sok tojás legyen egész évben. Ez azt jelentette a Jászságban, hogy kevesebbet dolgozott, mint máskor, és sokat üldögélt vagy ülőmunkát végzett, esetleg ebéd után rövid időre le is pihent.

Luca az asszonyok, az asszonyi munkák pártfogója, illetve tiltója minőségében köthető az aprójószágokhoz. A szárnyasokkal való foglalkozás ugyanis az asszonyok hatáskörébe tartozott. Luca napján sokféle módon igyekeztek a baromfiállomány következő évi termékenységét biztosítani. Ismert volt a kotolás, kotulás szokása. Jászladányban a gazdaasszony sötétedés után, mikor nem látta senki, kiment a tyúkólhoz, piszkafával megkotorta a tyúkokat, s közben a szomszéd tyúkólja felé nézve a következőt mondta: „Az én tyúkom tologasson, kenteké csak kárálgasson!”

Ennek a termékenységvarázsló versnek számos szövegvariánsa él a Jászságban: „A mi tyúkunk tojogáljon, kendteké meg kotkodáljon!” (Jászdózsa) „A mi tyúkunk tojj, tojj, tojj, a másé meg kot, kot, kot!” (Jászfelsőszentgyörgy) „Kotolom, kotolom,/ hogy sok tojásom legyen." (Jászjákóhalma). A cselekmény időpontja változó lehetett, napfelkelte előtt a kora hajnali sötétségben, este, éjfélkor, tehát sötétben és titokban kellett csinálni, hogy hatásos legyen.
Jászberény tanyavilágában a fehérnép e rituális cselekmény végzésével nemcsak a tyúkok, hanem a többi szárnyas állat termékenységét is igyekezett befolyásolni.

Az abroncsból, rostából vagy szabad kézzel rajzolt körből, karikából etetés szokásában nem nehéz felismerni a hiedelemcselekmények gyakori elemét, a mágikus kört, melynek általában óvó, védő szerepet tulajdonítottak. Azért is etetnek abroncsból, piszkafával rajzolt körből, hogy a tyúkok egy helyre tojjanak, ne szanaszét (pl. ne a szomszédba). Jászalsószentgyörgyön, amíg a tyúkok ettek, egy vasláncot tettek köréjük. Azért rajzoltak tojás alakú kört, hogy a tyúkokat arra serkentsék, hogy sok tojást tojjanak. Előfordult, hogy nem kört, hanem négyszöget, helyi kifejezéssel kerítést rajzoltak, a négy sarkába tojás alakú kis köröket írtak és ebből etettek.
Sokféle serkentő cselekményt végeztek még a jászsági asszonyok Lucakor: Jászberényben lopott szalmából új tojófészket csináltak a tyúknak, hogy mások kárára sokat tojjon. Jászszentandráson szokás volt, hogy a gazdasszony forgácsot lopott a szomszédból, s megdobálta vele a tyúkokat, hogy úgy pattogjon a tojás a tyúkból, mint ahogy a forgács pattan. Ugyanezt a célt szolgálta a fokhagymával való dobálás is. A kakast azért etették erős fűszerrel, fokhagymával, hogy jobban kergesse a tyúkot. „Luca napján a szoba négy sarkába és a kemencébe hajnalban vágott forgácsot tettek: Pattogj forgács, ahogy tudsz, tojj tyúk, ahogy birsz!” - mondogatták Jászszentandráson. Jászberényben forgácsot loptak a szomszédból, összetörték apróra, és kis tarisznyába tették.

Jászberényben még tizenkettedikén elkészítették a szalmacsutakot a begyújtáshoz, hogy Luca napján ne kelljen a szalmakazalból szalmát venni. Úgy vélték, hogy akkor gazdag búzatermés lesz. A gyümölcsfákat Luca napján font fonállal kötözték körül, hogy jó gyümölcstermés legyen (Jászdózsa).

Luca napjának hagyományos ételei a lucapogácsa, a gombóc és a pattogatott kukorica, esetleg valamilyen hústalan leves. A pogácsát már előző este megsütötték másnapra. Mint az ünnepi ételekből általában, a Luca napiakból is többféleképpen jósoltak. A lucapogácsát szerencse- és haláljóslásra használták. A gazdaasszony az egyik pogácsában pénzt rejtett el, aki a családtagok közül ebéd közben megtalálja, szerencsés lesz (Jászárokszállás). Jászalsószentgyörgyön tollas pogácsa készült. Minden családtag kapott egyet, tollat szúrtak bele és úgy tették be a kemencébe. Akinek a tolla sülés közben elégett, az halt meg legelőbb. Luca napján gombócot is főzhettek, főleg a jövendőbelijükre kíváncsi lányok serénykedtek a gombócos fazék körül. A gombócba fiúneveket tartalmazó cédulákat gyúrtak, amelyik először feljött a víz színére, kivették, kettévágták, amilyen név szerepelt rajta, olyan nevű lett a vőlegénye. Általános szokás volt a Jászságban, hogy Luca napján pattogatott kukoricát ettek, a maradékot pedig odaadták a tyúkoknak, hogy sok kiscsirke és sok tojás legyen. Egyébként böjti napokon máskor is készült pattogatott kukorica, pl. nagypénteken is.

A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban különböző, az elkövetkező évre irányuló jósló tevékenységeket végeztek. Ekkor készült

  • a lucanaptár vagy lucakalendárium,
  • a hagymakalendárium (Jászjákóhalmán lucakalendár, hagymakalendár volt a neve),
  • a lucacédula.

A lucakalendáriummal a jövő évi időjárást igyekeztek kifürkészni. A gazdálkodók számára fontos volt az időjárás megfigyelése, mert a termés eredményessége függött tőle. Részletesen, napszakokra bontva feljegyezték a Luca és karácsony közé eső 12 nap időjárását oly módon, hogy egy teljes nap felelt meg a következő év egy hónapjának. Hitték, hogy ez többnyire beválik, és év közben gondosan összehasonlítgatták a leírtakat a tényleges időjárással. Jászjákóhalmán gyűjtött adatok szerint a hagymakalendárium úgy készült, hogy mielőtt elmentek az éjféli misére 12 hagymahajba, ami a következő év hónapjait jelentette, sót szórtak, és éjféli miséről hazajövet megnézték. Amelyik levet eresztett, az csapadékos hónap lesz, amelyikben száraz maradt a só vagy kissé átnedvesedett, száraz, enyhén esős hónap várható. A hagymanaptár készítésének másik módját is ismerték a jászságiak. Hat hagymát félbevágtak, mindegyik fél egy hónapot jelentett. Beszámozták, amelyik begyöngyözött, az a hónap esős lesz a következő évben.

Luca napján vöröshagymával eljövendő sorsukra, a halálra is jósoltak. Jászdózsán minden családtag részére megtisztítottak egy vöröshagymát és kirakták az ablakba. Akié karácsonyig legelébb megbarnult, úgy vélték hamarosan meghal.

A lucacédulát szerelmi jóslás céljából készítették a lányok. 12 cédulára különböző férfineveket írtak, összehajtogatták és papírdobozba tették. Minden nap kivettek egyet és elégették, de előtte nem lehetett megnézni. Csak az utolsót nézhette meg, olyan nevű lett a férje. Ismerték azt a változatot is, hogy a cédulák közül egyet üresen hagytak, ha az maradt utolsónak, azt jelentette, hogy a következő évben nem megy férjhez a lány, vagy pedig vénlány marad.

A jászsági községekben általánosan ismert szokás volt, hogy Luca napján egy virágcserépbe vagy cseréptálba búzát ültettek. A karácsony böjtjére kinőtt szép, friss, dús hajtásokból a jövő évi bő termésre következtettek. A lucabúzát a karácsonyböjti asztalra is feltették, ünnepek alatt a karácsonyfa alá állították. A templomi betlehemi jászolt is díszítették egy-két cserép lucabúzával. Jászdózsán karácsony után megetették a tehénnel, a baromfival, hogy egészségesek és termékenyek legyenek. 

Lucajárás

A jászsági lucajárásról, luca alakoskodásról csupán néhány adattal rendelkezünk. Szendrey Ákos szűkszavú feljegyzése szerint „Jászberényben este az asszonyok fehér lepedőbe öltözve, meszelővei járnak házról házra a leánygyermekek ijesztgetésére." Ugyancsak Jászberényből származik az a gyűjtés, mely a lucuskázó legényekről tudósít. „Luca estéjén a pendzsomban gyűltek össze a fiatalok. Ez ivó volt, minden évben más háznál. Egy kis bor mindig akadt a házigazdánál, a legények közül pedig néhánynak citerája volt. A citerát a legények maguk készítették és libatollal pengették. Mi a citera mellett énekeltünk és táncoltunk... Éjszaka, mikor hazafelé mentünk, sokszor találkoztunk fehér lepedőbe öltözött legényekkel. Ezek az ivóból hazatartó lányokat, legényeket ijesztgették, vagyis lucuskáztak.” Mint a kísértetek, fehér lepedőbe öltözve ijesztgették Luca estjén a járókelőket. Félelmetes, ijesztő maszkjukról, mesterségesen (pl. rostával, kucsmával stb.) megnövelt termetükről részletes leírások szólnak.

Lucázás  a Jász Múzeumban 2018-ban - Jászsági Térségi Televízió

 "Ha nem leszel jó, elvisz a lucadisznó!"

A Jászság déli részén fekvő Jánoshidán ismert egy sajátos hiedelemalak, a lucadisznó. Szolnok megye néprajzi atlaszában külön kérdéscsoport foglalkozik a Luca napi disznómaszkos alakoskodók kérdésével. Jánoshidán szárított disznóbőrbe öltözött legény kereste fel társaival a fonóházat, ahol „megnyomkodta a lányokat”, akivel pedig az utcán találkoztak, elverték. Tiszafüreden „két fiatal férfi bőrbe öltözött, nagy bot volt náluk, házról házra jártak kéregetni. A háziakat, főleg a férfiakat megszúrkálták bottal, de olykor a lányok szoknyája alá is szúrtak." A Jánoshidával szomszédos Alattyánban említették, hogy „aki lucaszéket csinált, meglátja róla a lucadisznót." Általában azonban állat alakú kísértetnek képzelik, ijesztgettek vele. Az egymással szomszédos Jánoshidán és Alattyánban gyermekijesztőként ismert: „Ha nem leszel jó, elvisz a lucadisznó!" „Este ki ne menjetek az utcára, mert a lucadiszna jár az utcán.” A részeg emberre is gyakran mondják, hogy „No, ez is egy lucadiszna!”  Barna Gábor kis közleményben vizsgálta a jánoshidai lucadisznó hiedelmét, és arra az eredményre jutott, hogy a Jánoshidára betelepedett szlovákok révén terjedhetett el ez a Jászságban is elszigetelt jelenségnek tekinthető hiedelem.

Luca esti bosszantó tréfák

A legények leszedték a kiskaput, eldugták vagy lecserélték a szomszédéval, a háziak másnap kereshették. Az is előfordult, hogy az udvaron hagyott szerszámokat zsákba rakták, és a bejárati ajtó elé tették, hogy aki reggel először kijön, felbukjon benne. A merészebb legények szétszedték a szekeret is, felvitték a háztetőre, és ott újra összerakták. A házigazda bosszankodhatott, hogy hogyan hozza le a tetőről a szekeret. A legények általában a lányos házaknál követték el a csínytevéseket, sőt még az ajtót, a kerítést bekenték korommal, üzeneteket írtak rá, telefirkálták (Jászberény, Jászszentandrás, Jászdózsa). Több jászsági községben megjegyezték, hogy Lucakor azért meszeltek, hogy a születendő kis csirkék fehérek legyenek.

"Minek ülsz itt? Mars haza!"

Luca napja nevezetes volt a boszorkányjárásról is. Ennek az a magyarázata, hogy a Gergelyféle naptárreform előtt az év legrövidebb napja, leghosszabb éjszakája volt, a hosszantartó sötétség kedvezett az ártó hatalmaknak. Jászdózsán úgy védekeztek a rossz lelkek ellen, hogy fokhagymával keresztet rajzoltak a ház és az istálló ajtajára, ablakaira, hogy ne tudjanak behatolni. Ekkor kezdték el készíteni a lucaszéket, amiről a karácsonyi éjféli misén fel lehetett ismerni a boszorkányokat. Négylábú kis szék volt, amit Luca napjától karácsonyig lassan kellett elkészíteni. ászjákóhalmán 12 féle fából készült a „sámic”, vas felhasználása nélkül, s minden nap a déli harangszó alatt kellett készíteni.

Tiszafüredi lucaszék - Kozma Károly felvétele (Damjanich János Múzeum)

Az elkészült széket elvitték az éjféli misére, a férfiak a subájuk alá rejtve, az asszonyok a hónuk alá véve. A templomban letették a kar alá, és mielőtt ráültek szentelt krétával vagy a szék lábával kört rajzoltak maguk köré, hogy a boszorkányok ne tudják megközelíteni. Arról lehetett felismerni őket, hogy akkora szarvuk volt, hogy csak félrefordított fejjel fértek be a templomajtón (Jászdózsa), vagy malomkövet sergettek a feje fölött (Jászalsószentgyörgy), vagy megszólította a sámlin ülőt, hogy minek ülsz itt? Mars haza! (Jászjákóhalma). Az éjféli mise után hazafelé menet mákot kellett szórnia maga után, hogy ne érje utol a boszorkány, mert azt fel kellett szednie. Otthon elégette a széket, és nem mondhatta el, hogy kiket látott. 

Asszony lucaszékkel Jászberény - Faragó László felvétele

A lucaszék segítségével a boszorkányságot meg is lehetett tanulni. A keresztútra kellett kiülni az éjféli mise alatt, a megjelent boszorkányok különböző próbatételeknek vetették alá a jelöltet, pl. dongót kellett lenyelnie. Ha ezt megtette, boszorkány lett.
Volt, aki lucaostort font, és ezzel akarta elnyerni a tudományt.

Boszorkányjárás ellen különbözőképpen védekeztek. A Jászságban az volt a szokás, hogy Lucakor bekenték fokhagymával az ajtókat, ablakokat, hogy ne hatoljon be a boszorkány, de még az istállóajtót is, hogy az állatokat is megvédjék a rontástól.

LucaseprűveI is védekeztek ellenük. A lucaseprűt Luca napján kezdték el kötni, általában cirokból, és az éjféli misére kellett befejezni. A gazdasszony elvitte magával az éjféli misére, és első harangszókor az oltár felé kellett vele seperni. Mise után otthon kisöprögette a szobákat, körbesöpörte a házat, hogy elűzze a boszorkányokat, ne tudják a háztól a szerencsét elvinni. Gondosan eltették, és év közben többször sepregettek vele, hogy a rontás elkerülje a házat. A termőföldet is körülseperték, mert úgy vélték, hogy így több lesz a termés (Jászalsószentgyörgy, Jászberény).
Mivel Luca alakja gonosz, boszorkányos lényként élt a köztudatban, Luca névre régen nem vagy nagyon ritkán kereszteltek lánygyermeket a Jászságban, mert úgy vélték, hogy szerencsétlen sorsú lesz.

Forrás:

Barna Gábor: A lucadisznó hiedelme Jánoshidán. Ethnograhia (1974/1): 89-90.

Gulyás Éva: Luca napja a Jászságban. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. Szolnok, 2009

Füvessy Anikó: Lucadisznó. Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. Szolnok, 2001

Címke: , , , , , , , , , ,

Téli ünnepkör – Andrástól Miklós napig

A karácsonyi ünnepkör adventtel kezdődik és vízkeresztig, január 6-ig tart.

Adventus Domini

Az Úr eljövetelét váró előkészületi idő, az örvendező várakozás Rómában az első századokban négy hétig tartott. A négyes szám az Ószövetség négy ezer évére is utalhat. Az egész világon elterjedt szokások: az adventi koszorú készítése, valamint rajta a négy gyertya meggyújtása a templomokban és az otthonokban megyénk településein is meghonosodtak a 19. századtól.

A karácsony előtti négy hetes időszakot nevezi az egyház adventnek, a Jézus eljövetelére, születésére való várakozás idejének. Advent első vasárnapja az András napjához, november 30-hoz legközelebb eső vasárnap, ez az adventi időszak kezdete, mely eltart december 24-ig, karácsonyig. A téli ünnepkör gazdagon bővelkedik vallásos és népi hagyományokban egyaránt.
A Jászság katolikus népe mindenkor átérezte és betartotta az adventi napok vallásosságát, vallási szokásait, a csendes várakozást a nagy ünnepre, melyet testben-lélekben megtisztulva igyekeztek megérni. Az adventi szokások ennek elérését szolgálták, valamint a következő évi bőség, egészség, szerencse előidézésére irányultak. Kiemelkedő egyházi, templomi alkalmai a hajnali misék, a roráték, melynek meghitt, ünnepélyes hangulata sok hívőt már a kora reggeli órákban a templomba vonzott. Örültek a gyerekek, ha a hajnali misén ministrálhattak.

Pintér Irén hagyatéka - Verseghy Könyvtár hagyatéka

A karácsonyi költészetnek egyik fontos eleme a kántálás, az énekes-verses köszöntés. A rokonokat, ismerősöket felkereső kántálók célja a karácsonyi hangulatkeltés és adománygyűjtés volt. Katolikus, református és görög katolikus kántáló szövegek is maradtak fenn megyénk területéről. A református Öcsödön nem mondtak külön kántálót, hanem az egyházi énekeskönyvből ismert karácsonyi énekeket énekelték.


Az adventi hetek jeles alkalmaiként tartjuk számon András (november 30.), Miklós (december 6) és Luca (december 13) napját.

„András bezárta a muzsikát, a kisfarsangot”

Mint minden nagyobb böjti időszaknak, adventnek is voltak szigorú szabályai: „András bezárta a muzsikát, a kisfarsangot,” véget értek a zajos mulatságok, „tilos
volt a lagzik tartása, a citerára való járás, s minden más vigadalom
.” Többet imádkoztak, sűrűbben jártak templomba, a vallásosabb idős asszonyok a családjukat, a fiatalokat is erre nevelték. Böjtöltek, zsír és hús nélküli, olajjal, tejjel készített ételeket fogyasztottak.

András napján böjtöltek a lányok, hogy megálmodják ki lesz a párjuk. Jászság szerte ismerték azt a férjjósló hiedelmet, hogy András napján este lefekvéskor a lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, vagy a kispárnát háromszor megforgatták a fejük fölött elalvás előtt, hogy megálmodják a jövendőbelijüket. A néphagyományban disznóölő Andrásnak is hívták, mert a téli disznóvágások ezután kezdődtek.

Metszet (Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, Budapest, 1887–1901) – Digitális Képkönyvtár

A karácsonyi ünnepkörben adventben Mikulás a gyermekek megajándékozásának és fegyelmezésének időpontja.

Szent Miklós püspök, közismert nevén Mikulás napja a gyermekek számára várva várt ünnep, főleg az utóbbi 50-60 évben vált népszerűvé. 1945 előtt nem minden társadalmi rétegnek volt elérhető. A jelenleg jól ismert szokás nem régi, a városi polgárságtól a falusi értelmiségen át jutott el a parasztsághoz. Népszerűsítésében az óvodák és iskolák játszottak nagy szerepet, valamint az édesipar és kereskedelem.

Édességcímke - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Ez a jóságos piros ruhás Mikulás esetleg az őt kísérő krampusszal együtt megszemélyesítve vagy titokban érkezhet. Fontos feladata a fegyelmezés. A virgácsot egész esztendőben őrizték, sőt igénybe is vették. A Mikulás elődje a Dunántúlon a "láncos Miklós" szokásának régiségét igazolja a sokat idézett Csepregből származó 1785-ös tiltás is. A szokás a tiltások ellenére szinte napjainkig él. Nős férfiak, legények, de fiúgyerekek is bekormozott arccal kifordított bundában a derekukon láncot csörgetve ijesztgették, s gyakran megimádkoztatták a gyerekeket.

A Mikulás napi ajándékozásnak későn alakultak ki a népi hagyományai, tekintve, hogy városi, polgári eredetű szokás, ami idővel, főleg az iskolák közvetítésével elterjedt. A kitisztított cipőket, csizmákat kitették az ablakba, és izgatottan várták, hogy reggel milyen ajándékot találnak benne. Úgy hitték, hogy a Mikulás éjszaka jár, és nagy puttonyából osztogatja az ajándékokat. Jó gyereknek csokoládét, cukrot, almát, diót, mogyorót, a rossznak virgácsot is. A fiatalabb szülök megszervezték, hogy a Mikulás felkeresse gyerekeiket, általában rokont vagy ismerőst kértek fel erre.

Bagyinszky László felvétele - Damjanich János Múzeum

Öltözetük kifordított suba, fejükön kucsma, kenderszakállat ragasztottak és kampós botot vittek a kezükben. Kísérőjük rendszerint a krampusz volt, aki feketébe öltözve, piros nyelvvel, hosszú farokkal az ördögöt személyesítette meg, és a gyerekeket ijesztgette. Jászapátin két krampusz is tartozhatott a Mikulás kíséretéhez, az iskolai ünnepségeken ők vitték a csomagját, és virgáccsal megfenyítették a rosszul tanuló és viselkedő gyerekeket.

A Mikulás ajándékok fajtájában nagy változások mentek végbe az elmúlt 50-60 évben. Régebben kevesebb édesség volt a falusi üzletekben. Kedvelt cukorkafélék voltak a szíjcukor, krumplicukor, medvecukor, amiből vízzel habot készítettek a gyerekek, felrázva fogyasztották, és még az iskolába is elvitték (Jászalsószentgyörgy).

Reklám 1959-ből - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

A jobb módúaknál szaloncukor, szentjánoskenyér is került a kis cipőkbe. Előfordult, hogy tréfából vöröshagymát is tettek a cukorkák közé, leginkább a felnőttek egymásnak, ha ők is játszottak, de a gyerekek is, ha az iskolában egymásnak készítettek Mikulás-csomagot.

Mikulás az üzemi óvodában Szolnokon az 1970-es években - Verseghy Könyvtár Fotótára

A szolnoki görög katolikus templom kertjében 2006-ban állították fel Szent Miklós-szobrát, amely Pándi istván fafaragó munkája.

Forrás:

Gulyás Éva: Adventi és karácsonyi népszokások a Jászságban. Jászsági Évkönyv. Jászberény, 2013.

Tátrai Zsuzsanna: Gyermekek szerepe a naptári ünnepi szokásokban. T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun. Szolnok, 1995.

Címke:

Téli ünnepkör – “Gyere be Öreg!”

Karácsonyi népszokásaink jelentős részének Krisztus köszöntése a témája. Többféle köszöntő szokást, dramatikus játékot ismertek, gyakoroltak a Jászságban: betlehemezés, Szent család-járás, háromkirályok csillaga. Ezek a szokások az evangéliumi születéstörténet egyegy mozzanatát ragadják ki, és állítják a szokás középpontjába. A születéstörténet főbb részei: szálláskeresés, Jézus születése, pásztorok köszöntése, háromkirályok köszöntése. Ezek a jelenetek a magyar nyelvterületen valamikor a betlehemes játék részei voltak, melynek az idők folyamán különböző táji változatai alakultak ki. Legteljesebbek az erdélyi betlehemesek, melyekben a születéstörténet minden fontos mozzanata szerepel. A hagyományozódás során a betlehemes játék cselekménye lerövidült, egy-két jelenetre korlátozódott, a születéstörténet többi része más népszokásokban élt tovább. Ez történt a Jászságban is. A szálláskeresés a Szállást keres a szent család néven ismert népi ájtatosságban, a pásztorok köszöntése a betlehemes játékban, a Heródes-játék pedig a vízkereszti háromkirályok köszöntésében élt tovább.

A betlehemezés az adventi időszak egyik legelterjedtebb népszokása. A Jézus születéséről szóló evangéliumi történetek dramatikus feldolgozása. Eredetét kutatóink a középkori misztériumjátékokra vezetik vissza, eredetileg a templomokban, kolostorokban adták elő karácsony előtt. A középkori misztériumjátékok a XVII-XVIII. században a vallásos iskoladrámákban és a népnek szóló, népies felfogású darabokban éltek tovább.
A néprajzkutatás a betlehemezés négy táji típusát különíti el tartalmi ismérvek alapján, azaz hogy a bibliai történetek közül melyek szerepelnek a játékban, melyek jellemzőek, kik a jellegzetes szereplők.

Eszerint a Magyar Népzene Tára megkülönböztet

  • erdélyi,
  • alföldi-felső tiszai,
  • dunántúli
  • felföldi típust.

Legteljesebbek az erdélyi változatok, melyben a születéstörténet minden fontosabb mozzanata feltűnik, sokszereplős, felnőtt férfiak által előadott, ünnepélyes, komoly hangvételű játék. 
A betlehemes játék több jelenetből állhat:

  • szálláskeresés,
  • pásztorok köszöntése,
  • Heródes-játék.

Az erdélyi változatokban többnyire minden mozzanat szerepel, de általánosabbnak mondható, hogy a játék cselekménye csak egy-két jelenetre korlátozódik, pl. a pásztorok köszöntésére, játékára, ez az egyik legjellemzőbb cselekménytípus. Egyes változatok a szálláskereséssel kezdődnek: Mária és József Betlehembe érkeznek a népszámlálásra, éjszakára szállást keresnek, de nem kapnak helyet csak egy istállóban, ahol később megszületik Jézus. A pásztorok jelenetében az Angyal hírül viszi a mezőn tartózkodó pásztoroknak Jézus születését, a pásztorok ajándékokkal indulnak a kisded köszöntésére. A Heródes- játékban a zsidók királya megbízza a napkeleti bölcseket Jézus tartózkodási helyének felkutatásával. Ők is ajándékkal köszöntik az újszülöttet, és nem térnek vissza Heródeshez, nem árulják el Jézust.
Ezek a jelenetek később önállósultak a néphagyományban, de a karácsonyi ünnepkör részei maradtak. Ez történt a Jászságban is. A szálláskeresés a Szent Család-járás szokásában élt tovább, a Heródes-játék a vízkereszti háromkirályok köszöntésében, a betlehemes játék tárgya pedig a pásztorok jelenete, köszöntése maradt.
A Jászság katolikus népének régen és - a hagyományőrzésnek köszönhetően - ma is egyik legnépszerűbb karácsonyi népszokása.

Jelentős néprajzi gyűjtések állnak a rendelkezésünkre, közülük elsőként a Szolnok Megyei Néprajzi Atlaszt, melyben külön kérdéscsoport foglalkozik a betlehemezés hagyományaival.

Születtek szöveglejegyzések. Teljes szövegváltozatot gyűjtött Molnár István Jászapátin 1948-ban, Nagy József Jászladányban 1957-ben, Gulyás Éva Jászalsószentgyörgyön 1969/70-ben, Bathó Edit Jászberényben 1981-ben, de érdemes megemlíteni Szabó László, Gulyás Éva, Mészáros Zoltán jászjákóhalmi gyűjtéseit, melyekből teljes változatot lehetett rekonstruálni, valamint a többi jászsági községből származó múzeumi adattári anyagot is.4 5
A játék résztvevői eredetileg felnőtt férfiak voltak, de az 1930-as évektől fokozatosan átkerült a gyerekek szokásgyakorlatába, mellette azonban a tanyavilágban még tovább élt a felnőttek és a legények által előadott játék is. Jászladányban zsellérek és napszámosok jártak a tanyákra betlehemezni, sokszor hetekig is jártak, szállást kaptak a tanyákon, a keresetükből pedig megéltek.

Közben a faluban is köszöntöttek a betlehemes csapatok, itt azonban inkább a gyerekek, ők nem merészkedtek ki a tanyákra. Általában a 12-14 éves korosztály, tehát a nagyobb fiúk vettek részt a szokásban. A felnőttek által előadott játékban a születéstörténettel kapcsolatos bibliai események is nagyobb hangsúlyt kaptak, pedig ugyanazzal a pásztorjátékkal köszöntöttek, mint a kisebbek, ennek ellenére visszafogottabb, ünnepélyesebb előadás volt, a háziak is komolyabban fogadták.

A szokásnak öt szereplője van, egy Angyal és négy pásztor - a pásztorok száma lehet kevesebb. A pásztorokat sorszámmal különböztetik meg, pl. Jászfelsőszentgyörgyön első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor és az Öreg Koridon, Jászjákóhalmán bojtárnak nevezik: első bojtár, második bojtár és az Öreg. Van, amikor külön névvel illetik a pásztorokat, Jászalsószentgyörgyön Citera és Makszus (Maxus) a nevük, Jászapátin Glóriának szólítják az első pásztort. Az öreg pásztort, aki a játék központi alakja, legtöbbször egyszerűen csak Öregnek nevezik, de előfordul, hogy Koridonnak/Karidonnak is. Sebestyén Gyula szerint a szlovákok a lusta, tehetetlen embert nevezik koridonnak, kubónak.

A játékosok öltözete, kellékei: az Angyal kifordított ködmönben vagy hosszabb bekecsben van, Jászjákóhalmán fehér ruhát vett fel, melyre libatoliból még szárnyakat is készítettek. A pásztorok rövidebb-hosszabb kifordított bundát viseltek, fejükön kucsma, lábukon csizma vagy cipő, a kezükben csörgés bot, melyre felül pléhkarikákat (bokszos doboz teteje) szegeztek, hogy játék közben csörögjön. Az Öreg pásztor nagy kifordított bundát terített a vállára, birkagyapjúból vagy kenderkócból nagy bajuszt, szakállat ragasztottak neki, a többi pásztornak kisebbet. Előfordult, hogy csak korommal felrajzolták az arcukra. A legfontosabb kellék a betlehem volt, ennek hordozása mindig az Angyal feladata. Az aljára kétoldalt szíjat erősítettek, ennek segítségével a nyakukba akasztották vagy a vállukra vették, úgy vitték egyik helyről a másikra. Ma már általában kézben hordozzák. Az Angyalnál volt még egy csengő is.

A betlehem lehetett templom és istálló formájú, az utóbbira Jászkiséren, Jászapátin emlékeztek. Fából és keménypapírból csinálták a gyerekek szüleik, tanítójuk segítségével. Feljegyezték, hogy Jászjákóhalmán a híres jákóhalmi asztalosok faragtak a gyerekek számára egy templom formájú, egyik oldalán nyitott betlehemet. Jászkiséren Csete Balázs rajztanár, néprajzkutató irányításával készítettek tanítványai 1949-ben betlehemet, amit Csete Balázs le is rajzolt.

A betlehem a Csete Balázs-hagyatékkal Kaposvári Gyula jóvoltából bekerült a Damjanich János Múzeum néprajzi gyűjteményébe: nádtetős istálló, falai fából és keménypapírból készültek, egyik oldalán széles istállóajtó, ezen be lehet látni a betlehemi istállóba, mely a háromkirályok köszöntését ábrázolja. Színes papírfigurákkal jelenítették meg a betlehemi alakokat. Az istálló falára színes szentképeket ragasztottak és sok, ezüst sztaniolból kivágott fényes csillagot. Az istálló tetején ékeskedik a betlehemi csillag. Felirata: „Készítették Bathó Ferenc, Novák Ferenc, Csajági Sándor, Törőcsik Ferenc, Agócs András, Molnár Ferenc és Berta István 10 éves korukban, 1949-ben.” Mivel Jászkisér református település, felmerül a kérdés, hogy kik jártak betlehemezni. A Csete Balázs Honismereti szakkör tájékoztatása szerint a katolikus gyerekek szokása volt, de bementek az ismerős református családokhoz is. Jászjákóhalmán színes porcelánfigurákkal rendezték be a betlehemet, amit Jászberényben vettek. Jászapátin a kis Jézus porcelánbaba volt, a többi szereplőt fából kifaragták vagy papírból ragasztották.

Jászladányban agyagszobrocskákat is készítettek a betlehembe: „... fából kis jászolt faragtak bele, amibe vattát és gyapotot tettek. Kis Jézuskának egy kis babát helyeztek a jászolba. A jászol köré sárból gyúrtak kis bárányokat, amibe még nyers állapotban gyapjúszálakat dugdostak, s így beleszáritották, olyan volt, mint a valódi gyapjú... így készítették el sárból a bundás pásztorok figuráit is, s gyapjúval szúrkálták ki a bunda helyét.” Karácsony előtt 1-2 héttel, december 10-15. körül indultak az első betle- hemes csoportok, a zöme természetesen karácsony utolsó hetében járt. Több csoport is köszöntgetett, de ritkán keresztezték egymás útját, mert nagyjából tudták, hogy ki hová megy. A játékban szereplők szüleihez, rokonaihoz, közelben lakó ismerősökhöz, szomszédokhoz mentek, oda, ahol biztosak lehettek abban, hogy beeresztik őket. Sötétedés után 5 óra körül indultak, és sokszor 9-10 óráig is jártak.

A jászsági betlehemes játék a pásztorok köszöntését jeleníti meg, cselekményét tekintve a felföldi típushoz áll legközelebb, vele sok hasonlóságot mutat. A pásztorok megérkezése és beköszönése, elalvása, angyalszóra ébredése, álmuk elmesélése, az Öreg pásztor tréfás kötekedése, az ajándékok átadása adja a cselekmény fő vonalát. Közülük kieshet egy-két mozzanat, ettől függően léteznek a szokásnak teljesebb és rövidebb változatai. A teljesebb változatokban a pásztorok többször is mondanak verset: először beköszönéskor, majd amikor álmukból felébrednek és azt elmesélik, végül amikor ajándékaikat átadják a kis Jézusnak. Ezek a részek idővel összemosódtak.
 

Templomi betlehem Szolnokon - Pintér Irén hagyatéka, Verseghy Könyvtár Fotótára

A gyűjtésekből kiderül, hogy az angyalszóra ébredő pásztorok álmainak előadása bizonyult a legszívósabb elemnek, több változatban is szerepel (Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászladány, Jászjákóhalma). A kis Jézus megajándékozása is humorossá vált, mert a pásztorok hoznak is, meg nem is: az ajándékba hozott sajt kigurult a lyukas tarisznyából, a galambok elrepültek, mert rosszul volt összekötve a szárnyuk, a tejes kanna felborult és kifolyt stb.

Betlehemes játék egy szolnoki óvodában az 1980-as években - Verseghy Könyvtár Fotótára

A játékban a komikus elemek és szituációk uralkodnak. Előidézője a csetlő-botló, nagyothalló Öreg pásztor. Már megérkezésekor akadályt lát maga előtt: mielőtt bejön, megkérdezi, hogy van-e előtte árok, krumplis verem vagy üres kút, amit át kell ugrani. Jellemző részlet, hogy amikor az Angyal keresztvetésre szólítja fel, a keresztvetés mozdulatai közben tréfás szöveget mond, a végén a hasára üt: „tyúkhús, lúdhús, meleg cipó, egy kulacs bor ide csússz!" (Jászfelsőszentgyörgy). Rendre félreérti a szavakat: Betlehemet vín tehennek, Jézuskát lluskának, keresztet perecnek, iskolát skatulyának, betűt fefűnek és így tovább.

Betlehemes játék a szolnoki Széchenyi-városrészben 2003-ban - Verseghy Könyvtár Fotótára

A jászsági betlehemes játékok jellegzetes befejező része az adománygyűjtő ének és vers, amit a pásztorok körbe-körbe járva, a csörgős bottal taktust verve adtak elő.

Csépán a plébánia hittanos diákjai betlehemeznek 2019-ben - Koszticsák Szilárd felvétele

Forrás:

Barna Gábor: Betlehemezés. Szabó László – Gulyás Éva – Csalog Zsolt szerk.: Szolnok megye néprajzi atlasza II. 1. Szolnok, 2001

Gulyás Éva: Adventi és karácsonyi népszokások a Jászságban. Jászsági Évkönyv. Jászberény, 2013.

Gulyás Éva: Betlehemes játék a jászsági néphagyományban. Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. Szolnok, 2013

Címke: , , , , , , , , , , ,

165 éve született Hild Viktor

Életrajz

Hild Viktor, 1855-1929 : Egy tudós portréja. Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1998

Tanulmányok

Bathó Edit: 130 éves a Jász Múzeum. Történeti muzeológiai szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve, 4. Bp. 2004. 171-177.

Bathó Edit: A Jász Múzeum 125 éve = 125 Jahren des Jász Museum. A Jász Múzeum évkönyve, 1975-2000. Jászberény, 2001. 5-35.

Csányi Marietta: Ősök és ásatások: A régészeti gyűjtemény. Nyitott kapuk: Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum. Szolnok, 2004. [39]-54.

Dávid Áron: Jászberény régészeti lelőhelyei az őskortól a népvándorlásig. Jászberény története a kezdetektől a reformkorig. - Jászberény, 2014. 11-24.

Kaposvári Gyöngyi: A szolnoki múzeum 70 éves: A kezdetektől a II. világháborúig. Történeti muzeológiai szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve, 3. Bp., 2003. 107-120.

Kaposvári Gyula: Egy álom megvalósul. Múzeumi levelek. Szolnok, 1959. 8-9.
Kaposvári Gyula: Emlékezés Hild Viktorra. Múzeumi levelek. Szolnok, 1965/7-8. 60-61.
Kaposvári Gyula: Hild Viktor levéltárosi és történész tevékenysége. Zounuk: Szolnok Megyei Levéltár évkönyve: 4. Szolnok, 1989. 379-396.
Kétágú síp: 50 éve nyílt meg Szolnok város Közkönyvtára és Múzeuma. Varia museologica: dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről: Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája. Szolnok, 1996. 444-447.
Kaposvári Gyula: Múzeumi levél Nagyrévre. Múzeumi levelek. Szolnok, 1959. 1-2.

Kaposvári Gyula: Szolnok megyei régészeti adatok Hild Viktor jegyzeteiből. Varia museologica: dolgozatok a szolnoki múzeum gyűjtőterületéről: Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája. Szolnok, 1996. 72-75.

Kertész Mihály: Szolnok az irodalomban. Szolnok: Fejezetek a város múltjából. Szolnok, 1927. 38-41.

Kertész Róbert: Állandó értékek a változó időben. Szolnok: A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. Bp., 2000. 102-119.

Masek Zsófia: Attila sírjának nyomában : a Jászalsószentgyörgyi késő szarmata kori halomsíros temető.  Régészeti nyomozások Magyarországon 2. - Budapest : Martin Opitz K, 2019. - pp. 205-224.

Pató Mária: A Damjanich János Múzeum szakkönyvtára: Amiről a könyvek mesélnek: Igaz mesék és történetek a könyvtárról. Nyitott kapuk: Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum. Szolnok, 2004. 98-106.

Pató Mária: A szolnoki városi könyvtár és múzeum története: 1933-1944. Tisicum: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve. Szolnok, 1997. 85-96.

Polgár Zoltán: Éremkincskészletek a szolnoki múzeumban. Tanulmányok és közlemények. Debrecen : Szolnok, 1995. 145-151.

Stanczik Ilona: Hild Viktor régészeti munkájáról. Múzeumi levelek. Szolnok, 1974/22-23. 47-50.

Szabó István: A történeti muzeológia Jász-Nagykun-Szolnok megyében a rendszerváltás után. "Él magyar, áll Buda még!": történeti muzeológiai tanulmányok. Budapest, 2001. 145-152.

Szabó László-Gulyás Éva: "Egy álom megvalósul...": A Damjanich János Múzeum története. Nyitott kapuk: Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum. Szolnok, 2004. [7]-20.

Tárnoki Judit: Tücsök és bogár a bronzkori régészetben: kutatástörténeti érdekességek. Tisicum: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve, XIX. Szolnok, 2009. 601-608.

Törőcsik István: Jászapáti nevének eredetéről. Jászsági évkönyv, 2009. Jászberény, 2008. 282-286.

Hild Viktor lakóháza Szolnokon - Kósa Károly felvétele

Cikkek:

Arcképcsarnok. Népszabadság (1998.07.09.): 21.

Arcképkötetek. Jászkun Krónika (1998.07.09.): 3.

Hild Viktor emlékezete. Jászkun Krónika (1998.05.27.): 5.

Hild Viktor halála. Jászsági Katolikus Tudósító (1929. 05.): 23.

Kaposvári Gyula: Egy álom megvalósul: A szolnoki múzeum és könyvtár születése. Szolnok megyei Néplap (1985.01.05.): 10.

Kaposvári Gyula: Emlékezés Hild Viktorra. Szolnok megyei Néplap (1969.12.24.): 5.

Nevezetes szolnokiak. Napi Magyarország (1998.07.09.): 11.

Simon Cs. József: Tisztelet az alapítóknak: Hetvenéves a Damjanich János Múzeum. Népszabadság (2004.11.22.): 19.

Stanczik Ilona: Régészeti ásatások Jászdózsán. Jászkunság (1969.12.): 165-171.

Szolnoki arcképcsarnok. Népszava (1998.07.09.):10.

Tiszai Lajos: Megnyílt a Hild Viktor emlékkiállítás: Szolnoki arcképcsarnok. Jászkun Krónika (1998.05.30): 4.

Törőcsik István: Évszázados rejtély. Jász Újság (2005. 10): 8.

Hild Viktor és felesége síremléke a szolnoki temetőben - Kósa Károly felvétele

Online források

Jász-Nagykun-Szolnok megyei Archontológia - MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

Jász-Nagykun-Szolnok megyei wiki - Verseghy Ferenc Könyvtár

Címke: , , ,

Könyvekről

Bistey András: Könyvekről. Budapest, 2020.

2020-ban az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Hungarovox Kiadó Bistey András recenzióit tartalmazó kötetét.

Bistey Andrást nem kell bemutatni a szolnoki olvasóknak. Hiszen írásaival, tudósításaival 1967-től találkozhattak a Szolnok Megyei Néplap hasábjain.

Bistey András 2016-ban a Verseghy Könyvtárban A hely, ahol élnünk kell kötet bemutatóján

Számos elbeszélése jelent meg önálló kötetbe szerkesztve: Összeláncolva (1978), 
Szibéria melege (1982), Élt itt egy ember (1984), Égő tetők alatt (1987), Első közös nyarunk, elbeszélések (1989), Jász Dekameron (1992), Lángok a víz fölött (1997), A képviselő vidékre megy (2002) , A lidérccsirke (2003), Papírkápolna (2007), Kómában (2013), A kápolna (2014), Hollókövy Vajk Csaba igaz története (2015), A hely, ahol élnünk kell (2016).

1966-ban olasz-magyar szakon végzett a szegedi egyetemen. Költői érzékét és olasz nyelvtudását az itáliai költészet magyarra fordításában kamatoztatta. Több antológia műfordítója volt.

Múltidéző beszélgetés vendégeként a Szandaszőlősi Fiókkönyvtárban 2016-ban

Az irodalmi lapokban is rendszeresen publikál. Olvasott esztétaként sorra jelennek meg kritikái, amelyekből egy válogatást ad közre a most megjelent kötet. Ahogy Madarász Imre irodalomtörténész is megjegyzi a fülszövegben: "Napjainkban egyre ritkább, ezért mind értékeseb  kincs a könyvkritika. Kivált a jó [...] Az olvasók pedig iránytűt és mérleget igényelnek, hogy eligazodjanak a könyvpiaci dömpingben, hogy ne csak a reklám irányítsa, vezesse - gyakran félre - őket."

Jó szívvel ajánljuk mi is, olvassák és használják Önök is iránytűként Bistey András recenzióit a kortárs magyar irodalom megismerésében!

Címke: , ,

Szolnok a török korban

Bagi Gábor: Szolnok a török korban (Források Szolnok város monográfiájához, 3). Szolnok, 2020.

2020. szeptember 18-án mutatták be a Damjanich János Múzeumban dr. Bagi Gábor történész legújabb munkáját, amely - ahogy a vaskot kötet bevezetőjében is írja - "előtanulmány", segédkönyv Szolnok török kori történelmét mélyebben kutatni kívánó szakemberek számára.

Barláné Kulánda Krisztina felvétele - Damjanich János Múzeum

A kötet a múzeum 2017-ben indult Források Szolnok város monográfiájához című sorozatának 3. kötete, amely a város történetét vázolja fel 1552 és 1685 között, a török hódoltság időszakában. E helytörténeti könyv több mint három évtizednyi anyaggyűjtés és kutatás termése.

Dedikáció

Címke: , , ,

Nagykörűi trianoni emlékmű

Horváth Ferenc weboldalán fogalja össze a nagykörűi Trianoni emlékmű felállításának körülményeit. Nemcsak az avatási ünnepséget, hanem az elmúlt évek megemlékezéseről is képes beszámolót készített.

Címke: , ,

Adalékok a Jászság történetéhez – 1919

Dr. Suba Györgyné: Az egyház ellen elkövetett visszaélések a Tanácsköztársaság idején a Jászságban. Jászapáti, 2019.

Írta: Károly Nóra, Verseghy Ferenc Könyvtár

A Jászságért” díjas és 2011 januárja óta a „Magyar Kultúra Lovagja” kitüntető címet viselő Suba Györgyné Kocsis Julianna a Jászok Egyesülete és számos jászsági helytörténettel foglalkozó szervezet tagja. Évtizedek óta kutatja a Jászság, kiemelten Jászapáti és Jászberény múltját. Publikációi rendszeresen jelennek meg a Redemptio, a Jász Újság és a Jászsági Évkönyv hasábjain. Több helytörténeti monográfia szerkesztésében működött közre és számos önálló művet jegyez.

A borítón Telek Béla rajza látható

2019-ben, a magyar proletárdiktatúra kikiáltásának centenáriumán jelent meg újabb kutatása, amely a Jászságban a katolikus egyház ellen elkövetett visszaéléseket mutatja be.

A Tanácsköztársaság, hasonlóan a későbbi Rákosi-korszakhoz, egyházellenes volt. Mindazokat, akik felemelték szavukat az egyházat, a vallásukat ért támadásokért "izgatás" címén elfogták és bebörtönözték. A rögtönítélő különítmények számos esetben végeztek ki ártatlan embereket vallásos meggyőződésük miatt.

Dr. Suba Györgyné alapos forráskutatást végzett. Többek között Kocsis István a jászberényi Nagyboldogasszony káplánjánakaz az egri főegyházmegyei levéltárban őrzött kéziratos naplóját is feldolgozta.

Dr. Suba Györgyné főbb munkái:

Tanyavilág, eltűnt világ I–II. kötet, Jászapáti-Jászivány. 2001.
Jászapáti képekben. 2004.
Vándorfy János Honismereti Szakkör 30 éve. 2006. 
Vallomások, egy eltűnő világ emlékei Jászapátin-Jásziványon. 2009.
Jászberény katolikus élete. 2010.
Vallomások a második világháborúról Jászapátin-Jásziványon. 2012.
Isten Országának munkásai Jászberényben. 2015.
Jászok Egyesülete Budapesten 1921–1946. 2017.

Címke: , , , , , ,
Top