Vallásos témájú kisnyomtatványok

 A Verseghy Ferenc Könyvtár Helyismereti gyűjteményében található néhány vallásos témájú kisnyomtatvány.

A magánáhítatot szolgáló grafikai jellegű szentképekek iránti tudományos. érdeklődést a szakrális néprajz művelői indították el. Georg Schreiber, Beda Kleinschmidt, Hans Otto Münsterer, Leopold Kretzenbacher és Lenz Kriss-Rettenbeck vizsgálódásaikban fontos szerepet juttattak a szentképeknek. A Populäre Druckgraphik Europas (München, 1967) könyvsorozat német népi grafikával foglalkozó kötetében Wolfgang Brückner, németalföldi kötetében Maurits De Meyer külön fejezetet szentelt a szentképek művészetének. Adolf Spamer monográfiája (München, 1930) a levéltári adatok és az akkor fellelhető gyűjtemények átvizsgálásának eredményeképpen alapvető mű, amely módszerével meghatározta a további kutatás irányát. Antwerpen virágzó szentképkultúrájával Emile H. van Heurck Les Images de Dévotion Anversoies du XVIe au XIXe siecle (Antwerpen, 1930) c. művében foglalkozott.

Ezek a munkák más tudományágak művelőinek figyelmét is felkeltették. Az ikonográfia kutatói közül különösen B. Knipping és Hans Aurenhammer fordítottak komoly figyelmet a szentképekre. Gustav Gugitz az osztrák kegyképeiről és -szobrairól készült szentképeket foglalta korpuszba 1950-ben. Magyarországon a szentképekkel foglalkozó rendszeres és módszeres kutatás elindítója Némethy Lajos, aki finom érzékkel reagálva a régmúlt értékeire, felfigyelt a szentképművességre. Számos ma már nem létező példányról tett említést, többnek a képét is közölte. Bálint Sándor is értékes szentképgyűjteménnyel rendelkezett, írásaiban nemcsak dokumentatív értékű lapokra hivatkozott, hanem felhívta a figyelmet a kallódó emlékanyag sürgető összegyűjtésére is, ez ügyben felvette a kapcsolatot a Néprajzi Múzeummal is. A művészettörténészek közül Csatkai Endre cikkeket írt a Kis-Grafika c. lapban A kis ájtatossági kép (1942), Májer István, a régi magyar kisgrafika szerény munkása (1943) és a Soproni Szemlében Soproni vonatkozású kis szentképek (1942) címmel. Az ő gyűjteményét a soproni Liszt Ferenc Múzeum őrzi.

Kegykép, kegytárgy és szentkép

A kegykép olyan vallásos ábrázolás, melyhez rendkívüli, természetfölötti jelenség, különleges imameghallgatás fűződik. Ezért vallásos tiszteletben részesül. A szó a kegyelemkép rövidüléséből keletkezett. A kegyelemkép kifejezést a 19. század közepéig használta a magyar nyelv, egyaránt értettek alatta képet is, szobrot is. - Meghatározott föltételek mellett bár a kegyképnek is kegyelemközvetítő szerepe van, de nem olyan értelemben, mint a szentségeknek. A kegykép az imádságától támogatva előkészíti a lélekben a kegyelem befogadását, és segít azzal együttműködni.

A csodatévő erő sem a kegykép sajátja: a kegykép iránti tisztelet alapja Istennek az a cselekedete, mellyel Ő a kegyképet eszközként használva csodát tett (Lourdes), s ezzel kifejezte, hogy a konkrét képet, szobrot különleges kegyelmek közvetítőjévé akarja tenni.

A kegyképekről, a képtiszteletről szóló egyházi tanítás hosszú évszázadok alatt alakult ki. A reformáció radikális képellenességével szemben a trienti zsinat fogalmazta meg az Egyház tanítását, különbséget téve az iconum és az idolum között. Néhány híres kegykép másolását sokáig tiltották.

Az egyes történelmi koroknak megvolt a korra jellemző kegyszobor-típusa. A középkkort a trónoló Madonna-szobrok, a gótikát az álló Boldogasszony, a 15-17. századot: a Piétà-ábrázolások jellemzik. Egyes kegyképek típusokká merevedtek, másolataik körül is búcsús kultusz keletkezett.

Egyes kegykép típusok szerzetes rendekhez kötődtek. A kapucinusok passaui kolostorából a Segítő Mária (Mariahilf) kegyképének másolatai terjedtek el a török utáni időben, részben a kapucinus kolostorok, részben a német telepesek révén. Pálosok gondozták Máriavölgy, Sasvár, Márianosztra, Sopronbánfalva kegyhelyeit. Egyes, elsősorban Mária-kegyképek csodás jelenések (könnyezés, vérrel verítékezés) révén, amelyek bántalmazások miatt is bekövetkezhettek, váltak kegyképpé.

A különböző kegytárgyak (lat. devotionalia): az egyéni vallásosság áhítatát elősegítő dologok: Jézus-, Mária-szobor, szentek szobra, kereszt, feszület, szentkép, kegyérem, rózsafüzér, skapuláré). 

A kegytárgyak a fogadalmi tárgyakkal szemben mindig személyes tulajdont képeznek, s birtokosuk általában magával hordja őket. Lényegében mások, mint az amulettek, melyeknek viselői mágikus erőt tulajdonítanak a tárgynak. Ugyanakkor a tulajdonos ugyanazt a tárgyat tekintheti fogadalmi tárgynak vagy amulettnek.

Az ókorban gyakori istenszobrok miatt, melyeket pogány kultuszhelyek mellett készítettek és árusítottak, a kereszténység az első századokban tiltotta a kegytárgyakat. A 2. század közepétől gyakori kegytárgyak az ereklyék és a szent helyekről származó anyagok.

A 4. századtól kezdett elterjedni a szent kereszt másolata mint kegytárgy. A képek kegytárgyként való használata a zarándok- és búcsújáró helyekkel függött össze.

A hatályos jog szerint a kegytárgyak használatát az Egyház jóváhagyja, gyakran megáldja, sőt búcsúkkal látja el azokat. Azonban a megáldott, megszentelt kegytárgyakkal nem szabad kereskedni (CIC 924.k. 2.§). Ugyancsak „elveszítik az áldást”, ha profán célra használják azokat.

A római katolikus vallásgyakorlás ájtatossági formái az imakönyvek, énekeskönyvek, ponyvanyomtatványok népszerűsége és általános használata, a latin szenteket ábrázoló szobrok, képek, kegytárgyak gyűjtése.

A szentképek szűkebb értelemben a magánájtatosság körébe tartozó grafikai jellegű, kisméretű - imakönyvben őrizhető - kép.

Témái bibliai jelenetek, Jézus Krisztus, Szűz Mária, szentek (és ereklyéik), hitigazságok.

A középkori kolostorok kultúrájához szorosan hozzátartoztak a papírra vagy  pergamenre festett szentképek, melyeket a szerzetesi cella ablakára helyeztek, hogy a különféle magánájtatosságoknak ily módon mindig szembetűnő, vizuális jelei legyenek.

A kódexek illuminálásából született szentképfestészet a miniatúrafestés önálló ágaként 1750 körül tűnt fel, elsősorban a német apácakolostorokban. A miniatúrák stílusában készült egyedi lapok kevesek számára voltak hozzáférhetők. A sokszorosító grafikai eljárások (fa- és rézmetszet, rézkarc) megjelenésével azonban a szentképek tömegcikké váltak, vásárokon és búcsúkon vásárolták őket, egyenetlen művészi színvonaluk a közízlés sokfeleségét tükrözi.

E szentképeket falra függesztették, ágytámlára erősítették, szekrényekbe, ládákba ragasztották, a zarándokok kalapjukra tűzték. Az első dátummal jelzett (1423), fennmaradt szentképet Buxheimben készült fametszet, Szent Kristóf a gyermek Jézussal. Aláírása: „Amely napon te Kristóf arcába nézel, azon a napon nem fogsz gonosz halállal halni!”

1300  után a jubileumi évek hatására búcsúkiváltsággal is ellátott, különösen kedvelt típusok alakultak ki: kegyelem trónusa, Nagy Szent Gergely miséje, Vir dolorum, Veronika kendője, Szoptató Madonna, Napbaöltözött Asszony, Gyermek Jézus.

A tömeges előállítást föllendítette a szentképek ajándékozásának terjedése. A szakrális tárgyú fametszeteket gyakran egyházi intézményekben, kolostorokban állították elő és sokszorosították. Az európai grafika történetében művészi nyomataikkal különösen a burgundi és németalföldi apátságok, monostorok tűntek ki, legjelentősebb közöttük a 16. század: a Saint-Truiden bencés apátság. A többnyire ismeretlen mesterek mellett később már ismert művészek is készítettek szentképeket: Albrecht Altdorfer, Martin Schongauer, Albrecht Dürer. A képes imalapok és a búcsúcédulák terjedésével a szentképek bizonyos „röplap” jelleget is kaptak.

A nyomtatott imádságoskönyvek lapjai között a kisebb méretű szentképeket könyvjelzőként is használták.

A szentképek apologetikus célzata igazán a reformációval szemben érvényesült. Luther követői is terjesztettek szemléletüket tükröző vallásos ábrázolásokat. A flamand művészet 17. századi fénykorában a Wiericx, Huberti, Merlen, Galle grafikus-családok nemzedékeinek fa- és rézmetszetű szentképeit Euróa búcsújáró helyein mindenütt forgalmazták. A szentképek előállításának központja Antwerpen (a jezsuiták egyik végvára) és Augsburg volt. Az augsburgi vallásos tárgyú rézmetszetek a 18. századtól a rokokó szentképek példaképei lettek Ausztria, Csehország és Magyarország területén.

A flamand mesterek hozták divatba a korabeli virágcsendéletek tökéletességével megfestett pompás virág- és gyümölcskoszorúkba foglalt Madonna- és egyéb szakrális ábrázolásokat. A kis szentképek művészetének úttörői is németalföldi rézmetszők voltak, munkáikon szívesen alkalmazták - még hazájuktól távol is - az örökségként magukkal hozott gazdag virágdíszítményeket. A pergamen lapokra festett ornamentikát gyakran kicsipkézték, így a kép tetszetős, áttört foglalatot kapott.

Amint a könyvnyomtatás a kódexfestészetet is válságba juttatta, úgy szorították mindinkább háttérbe a színezett fa- és rézmetszetű szentképek a nagyobb igénnyel és műgonddal készült pergamen miniatűröket. Ugyanakkor a két technika közötti kölcsönhatások a barokk szentképek azóta is alig felülmúlható formai és gondolati gazdagságát eredményezték magas művészi színvonalon.

Búcsújáró helyeken a szentképeket megáldották, ill. a zarándokok az eredetit érintették és búcsúfiaként vitték őket magukkal. Különleges kivételként a radnai Szűzanya-kép eredetileg rézmetszet volt (ismeretlen mester műve 1450 k.), ez vált kegyképpé. A búcsúk és vásárok ponyváin tömegesen árusították a népi kiadók olcsó, inkább a szegényebb rétegeknek készült, többnyire fametszet képekkel díszített ének- és imalapjait. Az árusítás helyéről ponyvának mondott nyomtatványok naiv ábrázolásmódjukkal mind a közízlést, mind a népi üvegképfestészetet, kerámiát és bábsütőminta-készítést befolyásolták.

Magyarországon. III. András kir. 1290 k. készült házioltára, az ún. Berni diptychon (Bern, Historisches Museum) pergamenre festett miniatűr szentképek egész sorát foglalja magába. Temesvári Pelbárt prédikációinak szemléltetésére is ajánlotta a szentképeket. A budaszentlőrinci pálos ktor fametsző műhelyében készült az esztergomi Keresztény Múzeum Árpád-házi Szt Margitot ábrázoló színezett fametszete (1500 k.), a hazai grafikatörténet értékes darabja.

A 15-16. század fordulójáról több magyar könyvárus és -kiadó jelvénye, emblémája maradt fönn. A husziták a kisgrafikák ironikus ábrázolásaival támadták a katolikus tanítást; az ellenük folytatott szellemi küzdelem emléke az 1500: a szeged-alsóvárosi ferences ktorba került 16 fametszetű szentkép. A barokk szentkép- és címerfestészet kölcsönhatásának emléke a Supanisch György győri misekönyvébe ragasztott, 1668-ból származó pergamen előzékkép a főpap címerével (Szt György és a Magyar Háromkirályok, a háttérben Győr egykori látképével).

A 17-18. század a szentképek (kis ájtatossági képek, alkalmi és társulati emlékképek, disputákat hírül adó ún. tézislapok, apácamunkák) virágkora. Ajándékozásuk (főként az értékesebb pergamen miniatűr szentképeké) főurak között is buzdító, hitre serkentő, a szentek oltalmát ajánló nemes gesztusnak számított a korabeli feljegyzések szerint.

Az ereklyés házi szentképeben a trienti zsinatnak a reformátorok kép- és ereklyetiszteletet tagadó tanításával szembeni szellemi törekvése öltött formát. Így alakult ki a katolikus vidékeken az a szentképtípus, amely a keleti ikonokhoz hasonlóan tiszteletre kötelezett még a családi otthonokban is. Ezek késő középkori előzményének tekinthetők a magánáhítatot szolgáló táblaképek, melyek keretébe ereklyéket foglaltak. Népszerűek voltak a polion-keretezésbe foglalt, aprólékosan megmunkált zsírkő- v. viaszfigurák, valamint a csiszolt üveglapra, esetleg fémlapra festett képecskék. Olykor a képet hímzett passepartout vette körül, sőt maga a kép is tűfestéssel készült. 

A nevelési és okt. céllal készült szentképek a hitoktatás és a pedagógiai ösztönzés eszközei. Jutalomként is osztogatták a különböző erényeket jelképező virág- és madárszimbólumokkal díszített, a védőszenteket ismertető szentképeket.

Páduai Szent Antal

A protestánsok érzékenyen reagáltak a jezsuiták iskolai szentképterjesztésére: „...a kisdedeken kezdik el álnokságukat, és az evangélikusok gyermekeit sok csalárdságokkal, holmi dib-dábokkal, apró képecskékkel hitegetik az ő szemináriumokban”.

A népi gyógyászat a szentképekeknek egészségjavító és ördögűző hatást tulajdonított. 1439: a beteg Habsburg Albert magyar király gyógyítására kisleánya, Erzsébet hercegnő orvosságként egyebek között száraz borsóhéjat küldött két szentképekből készült zacskóban. Ugyanilyen okból lett szokás orvosságos üvegekre a gyógyító Szent Erzsébet és más szentek apró metszetképét ragasztani.

Árpád-házi Szent Erzsébet

Beteges képzelődések, rémlátások ellen hatásosnak tartották a Jézus Társasága alapítójának képét, amelyet ajtókra és házak kapujára szögeztek. Szülési fájdalmak enyhítésére a szülőanya nyakába Szent Ignác képét akasztották, melyet előzőleg a szent ereklyéihez érintettek. Áldásszövegek más aprónyomtatványokon is előfordulnak.

Szent Norbert

Minden fontosabb kegyhelyről, különösen tisztelt kegyképről és kegyszoborról készültek szentképek, melyek segítették a kegyhely kultuszának terjedését. Egy kegyhelyhez kötődés és a szentségi tájba való tartozás tudatát is elősegítették a zarándoklatról hazavitt kegyképek és szobormásolatok. Ezek bekerülve a nép lakáskultúrájába, évtizedeken át árulkodtak eredetükről, és dokumentálták az illető szentségi tájhoz tartozását. Ugyanezt mondhatjuk például a szentelt gyertyákról, amelyeket rendszerint vásárlási helyükről emlegették. A kegyhelyek szellemi kisugárzása megmutatkozott a legendák és mondák ismeretében, a vallásos énekkultúrában, az imakönyvhasználatban.

Főként bécsi rézmetszők örökítettek meg számos magyar kegyképet szentképként. A búcsújáró helyek szolgálatában működő barokk rézmetszők közül legkiemelkedőbb a pozsonyi származású budai mester, Binder János Fülöp. A csíksomlyói, ercsi, krisztinavárosi, máriabesnyői, modordorfi, nagyszombati, óbuda-kiscelli, radnai, rőtfalvai és tétszentkúti Mária-kegyképek 18. század rézmetszői ismeretlenek.

Csíksomlyói Szűz Mária

A Rózsafüzér Királynéja érdekes, öltöztethető szobortípusa alakult ki a Habsburg Monarchiában az ún. hordozó Mária változataiban, melyeket rejtett Mária Terézia-portréknak tartanak a Madonna Mária Terézia (ur. 1740-80) idejében divatos haj- és ünnepi ruhaviseletéről. E sajátos Mária-képek szép számmal találhatók főként Hevesben, Vasban (Vasvári Boldogasszony) és Baranyában. A Prágai Kis Jézus tiszteletét a pozsonyi orsolyiták Schmittner rézmetszet-képecskéivel terjesztették.

A 18. századból a kegyképtípusok számtalan változata maradt fönn, köztük festmények, amelyek már nem szolgai másolatok, hanem az eredeti „átköltései”, változatosságukat éppen a közkézen forgó metszetek közvetítésének köszönhetik. A búcsújáró helyeken árusított szentképek a kegyképen kívül általában a helység látképét is megörökítik, s gyakran forrásértékűek az építészet- és helytörténet-kutatás számára. A fogadalmi (votívképek) kompozícióin általában a felső szférában van a csodatévő kegykép vagy -szobor, alatta az imádkozó donátor, a városok vagy falvak látképe.

A Szent Család

A 19. század közepétől az egyre olcsóbbá váló litográfia, majd a kezdetleges színnyomatok tömege váltotta fel az évszázadokig szokásos rézmetszetű szentképeket. A párizsi Turgis kiadó Bouasse-Lebel jelzésű szentképei és az einsiedelni Benziger cégtől importált, színezett acélmetszet-képecskék és kőnyomatok biedermeier hangulatukkal, papírcsipke díszítésükkel főleg a finomkodó, polgári ízlés igényeit elégítették ki.

Emlék elsőáldozásra

Forrás:

Magyar Katolikus Lexikon

Magyar Néprajz, 3. kötet. Budapest, 

Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. Bp., 1984.

Szilárdfy Zoltán: A magán áhítat szentképei. 17-18. sz. Szeged, 1995.

Szilárdy Zoltán: A magán áhítat szentképei. 19-20. sz. Szeged, 1997.

Képek: Verseghy Ferenc Könyvtár Kisnyomtatvány-tára. Digitalizálta: Baricza Viktória a Forum Hungaricum országos programja keretében 2021-ben.

Címke: ,

75 éve született Körmendi Lajos

"Származását tekintve nem volt kun, apai ágon magyar, anyai ágon sváb, de e nép értékei és saját elhatározása kunná tették a Nagykunság fővárosában."- emlékezett Körmendire Rideg István

1946. június 6-án született Karcagon. 1964-ben mélyépítő technikusi végzettséget szerzett, és 1966-tól a szakmájában dolgozott. 1976-ban újságíró iskolát végzett, 1985-ben szerzett oklevelet az ELTE magyar-népművelődés szakán.

Kritika - 1982

"Ismeretségünk valamikor ‘60-as évek végén kezdődött, amikor Körmendi Lajos Karcagon élt. Nem tudom, hogy gyakran változtatott foglalkozásai közül éppen melyiket űzte, mélyépítő technikus, tervező, könyvesbolti eladó vagy pincér volt-e. Az önkifejezés vágya azonban már akkor élt benne, csak még nem kapott határozott irányt és formát. Gyanítom, a sokféle foglalkozás a felkészülés része volt. Tudta, hogy valamilyen alkotómunkára hivatott, de még bizonytalan volt, hogy mi lesz az." - írta róla Bistey András.

Az 1970-es évek végétől egyik hangadó szerzője az akkor egyedül ellenzéki,1984-ben betiltott, Mozgó Világnak.

A megyei napilapnál újságíróként működött 1974-től 1980-ig Szolnokon.

"Korábban, a hetvenes években a Szolnak Megyei Néplap munkatársa voltam. Hittel, lelkesedéssel kezdtem, ám ahogy egyre jobban átláttam az akkor működő hatalmi mechanizmust és manipulációt. mindinkább megjelentet- hetetlen anyagokat írtam. Végül közös megegyezéssel kiléptem a laptól, hazajöttem Karcagra."

Visszaköltözött Karcagra és a Nagykunsági irodalmi élet szervezőjévé vált. Dolgozott, mint művészeti előadó, könyvtáros és gimnáziumi tanár.

Szolnok megyei Néplap - 1987

Karcagi gimnáziumi tanárként az 1980-as években máig emlegetett Yorick Kht elnevezésű diákszínpadot szervezett. 1984-ban tagja lett a Magyar Írószövetségnek. Műfordító műhelyt alakított ki 1985-ben, ugyancsak országos sikerrel, ezt mutatta a Szent forrás (1988) antológia, mely a türk népek irodalmából való válogatás. irodalmát. A műhely megalapítására egy találkozás adta az ötletet. Megismerkedett Ravil Buharajev tatár költővel, s az első találkozásból barátság, munkakapcsolat alakult ki. Az immár lassacskán nyolcszáz éve egymástól elszakadt népek utódai egymásra találtak. Buharajev jelenleg magyarul tanult Budapesten, a karcgai Gábor Áron Gimnázium műhelyben pedig a hófehér nyírfák hazájából tadzsik, kazah, kirgiz, tatár, avar, balkár, kumuk, azerbajdzsán, orosz nép- és műköltészeti alkotásokat fordított harminc diák és négy tanár dr. Varga Lászlóné Vízkeleti Erzsébet, Varga Gyöngyi, Szalai István és Körmendi Lajos.

Naciye Güngörmüs, Körmendi Lajos, Györfi Sándor és felesége - 1993

Karcagon ő hozta létre a tudatformáló Karcagi Hírmondót (1988), a lokálpatrióta, közösségépítő Kunhalmot (1990-1994).  A Karcag irodalmi és művészeti periodika két számával kísérletet tett egy kisvárosi folyóirat magas színvonalú megteremtésére (1998-1999).

Műhelymunkáját a Jászkun Krónikánál (1993-1994) virágoztatta ki. Bölcseleti írásaival a Metrónál (1999-2004) is jelentkezett.

"Úgy látom, a politikai munkát sok, nálam rátermettebb ember is el tudja látni, mert nincs olyan megszállott vonzódása valamihez, mint nekem az irodalom felé."

A rendszerváltást követően 1990-ben a közéleti munkába is belekóstolt. Az MDF alapítójaként szülőváros alpolgármestere lett. E tisztségéről két év után lemondott, hogy az írásra koncentrálhasson.

Magyar Fórum - 1992

1989-től 1995-ig a Jászkunság folyóirat főszerkesztője volt.

"— Engem a váratlanul előállt helyzetben ugyanaz a megyei művelődésügyi osztályvezető keresett meg, aki eredetileg a pályázásra is ösztökélt, hogy vállaljam mindazonáltal a lap szerkesztését. Játszhattam volna a sértődöttet, de én a feladatot néztem, azt, hogy rajtam áll: megpróbálok-e egy végtelenül lejáratott lapból a radikális változások és a jobb társadalom felépítése mellett hitet tevő, kiálló szellemi műhelyt létrehozni. És ez nem lehet pártokhoz kötődő kérdés! [...] Azt találtuk ki, hogy a Jászkunság vigye közelebb az olvasókhoz azt a 30-as, 40-es írónemzedéket, amely a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. S mivel ez igen népes alkotógárda, egy ideig nem lesz gondunk a szerkesztéssel. Ugyanakkor máris érzékelhető a felénk irányuló nagyobb érdeklődés az úgynevezett remittenda folyamatos csökkenésében, dacára annak, hogy a posta szinte a kisujját sem mozdítja a lap terjesztéséért."- mondta Körmendi Lajos a Jászkunságnál vállalt feladatairól a Népszabadság újságírójának 1990-ben.

Jászkunság füzeteket (1990-1994) adott ki. Ezeknek kiválóságai: Buharáj Ravil: Vadszonettek koszorúja (1993), Sarusi Mihály Vagabundkorzó I-III. (1993) című műve és A szelek útja antológia (1994), amelyben a megyéhez kötődő 37 alkotót (költőt, írót, grafikust, festőt) „szólaltat” meg.

1995-ben Karcagon létrehozta a Barbaricum Könyvműhelyt, amelyben 50 könyvet jelentet meg. 1998-ban és 1999-ben kijuttatja a termékeit a rangos frankfurti könyvvásárra. 1995-ben ő alakítja meg Karcagon a Kunhalom Polgári Kört.

Később a Szabad Föld riportereként tudósított a Nagykunságról.

„vállaljuk fel (...) a barbaricumi mivoltunkat, és mutassuk fel azokat az értékeket, amelyek legalább közelítenek minket az ország szerencsésebb feléhez"

Ugyancsak 1995-ben létrehozója és szerkesztője a Berekfürdői Nemzetközi Művésztelep (1995) és a Berekfürdői Nemzetközi írótábor (1999) Berek (2003-2004) című újságjának, amely az irodalom, a művészet és a fürdőkultúra népszerűsítője kíván lenni a községben. A berekfürdői írótábor létrehozása (1999) mellett Körmendi alakítja meg a Bereki Irodalmi Társaságot (2001) is.

Publicisztikai tevékenysége igen sokrétű volt. Írt esszét, hangjátékot, kritikát, tanulmányt, vizuális költeményeket, készített fordításokat pl. kirgiz, tatár és kazah költők verseit. Huszonkét kötetet hagyott hátra.

Magyar Napló - 2003

Kitüntetései: Népművelődésért Díj (1993); Kölcsey-díj (1994); Darvas József-díj, József Attila-díj (1995); Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1996), Nagykunságért díj (2003), Arany János-díj (2004). 

2003- ban pedig Az együttleges szellem című könyvéért a Csopaki Irodalmi Fesztivál Díját érdemelte ki.

 

1998. 10. 28.
(Midőn a vizsgálóasztalon feküdt, az orvos szólt,
„rák”, elsötétült a világ, s gyors búcsút mondott
magában a kunságiakhoz )
Úgy tűnik,
ennyi.
Jó volt köztetek.
Körmendi Lajos: Dátumversek

2005. január 1-jén Karcagon hunyt el. Síremléke a berekfürdői temetőben található.

Szabad Föld 2005. január 7.

Sírján a márvány emlékművet, rajta a költő-író domborművével a család barátja, Győrfi Lajos készítette.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

A szolnoki Eső című folyóirat még halálának az esztendejében különszámmal tisztelgett Körmendi Lajos emléke előtt. 2020-ban pedig a Spanyolnátha szerkesztősége emlékezett meg róla.


2011. július 1-jén Berekfürdő község posztumusz díszpolgári címmel ismerte el Körmendi Lajos Berekfürdő kulturális arculatának kialakításáért végzett munkáját. 2016-ban pedig Berekfürdő vezetése a helyi értéktárba is felvette az immár a költő nevét viselő Körmendi Lajos írótábort.

Forrás:

Alexa Károly: Szövegvendégségben Körmendi Lajosnál. Életünk (2012/2-3)

Bistey András: Elős Barbaricum-könyv. Eső  (2005/2)

Jenei Gyula: Útravaló a Yoricktól. Szabad Föld (2007.02.16.)

Körmendi Lajos nekrológ. Szép Tv média

Rideg István: Körmendi Lajos munkássága dióhéjban. Kapu (2016.05.)

Sarusi Mihály: Milyen is volt Körmendi Lajos világa. Életünk (2013/1)

Tál Gizella: Üzenetek a nyírfák hazájából. Szolnok megyei Néplap (1987.04.04.)

Címke: , ,

Településképi arculati kézikönyek

A Településképi Arculati Kézikönyvről (TAK) a 400/2016. (XII. 5.) kormányrendelet rendelkezik.A TAK hiánypótló módon teremt lehetőséget a jellegzetes települési karakterjegyek meghatározására és társadalmasítására. A kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készül. Elsősorban a települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány.

Abádszalók

Alattyán

Berekfürdő

Besenyszög

Cibakháza

Csataszög

Csépa

Cserkeszőlő

Fegyvernek

Hunyadfalva

Jánoshida

Jászágó

Jászalsószentgyörgy

Jászapáti

Jászárokszállás

Jászberény

Jászboldogháza

Jászdózsa

Jászfelsőszentgyörgy

Jászfényszaru

Jászivány

Jászjákóhalma

Jászkisér

Jászladány

Jászszentandrás

Jásztelek

Karcag

Kenderes

Kengyel

Kétpó

Kisújszállás

Kőtelek

Kuncsorba

Kunhegyes

Kunmadaras

Kunszentmárton

Martfű

Mesterszállás

Mezőhék

Mezőtúr

Nagyiván

Nagykörű

Nagyrév

Öcsöd

Örményes

Pusztamonostor

Rákóczifalva

Rákócziújfalu

Szajol

Szászberek

Szelevény

Szolnok

Tiszabő

Tiszabura

Tiszaderzs

Tiszaföldvár

Tiszafüred

Tiszagyenda

Tiszaigar

Tiszainoka

Tiszajenő

Tiszakürt

Tiszaörs

Tiszapüspöki

Tiszaroff

Tiszasas

Tiszasüly

Tiszaszentimre

Tiszaszőlős

Tiszatenyő

Tiszavárkony

Tomajmonostora

Tószeg

Törökszentmiklós

Túrkeve

Újszász

Vezseny

Zagyvarékas

Címke:

Tímár

Kiss Krisztina: Timár a Mesti. Budapest : Püski, 2020

Tímár Sándor 1930. október 2-án született Szolnokon. 
1951-1955 között a SZOT Együttes táncosa volt. 1958-ban - Vegyipari Szakszervezet felkérésére - megalapította a Bartók Béla Táncegyüttest, melynek 25 éven át művészeti vezetője és koreográfusa is volt. Az 1970-es évek táncházmozgalmának elindítója és legendás hírű tánctanítója. Hosszú időn keresztül az Állami Balettintézet néptánc tagozatának vezetője. 1980-tól 16 éven át a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója és koreográfusa. 1993-ban Timár Böskével létrehozzák társulataikat, a Csillagszemű gyermektáncegyüttest és a Tímár Kamara Táncegyüttest.

Magyar Hírlap felvétele

Számos kitüntetés tulajdonosa: SZOT-díj (1971), Európa-díj a Népművészetért (1975), Erkel Ferenc-díj (1977), Állami Díj (1985), Érdemes Művész (1990), Magyar Köztársasági Érdemrend (1997), Magyar Örökség díj (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010), Kossuth-díj, a Nemzet Művésze.

De a Kossuth-díj mellett ott díszeleg Timár Sándor polcán díszeleg a Primissimáknak járó plakett is bársonytokban és Szolnok város jelképe, a díszpolgári cím (2014) mellé kapott pelikán. Hiszen a város sokat adott a Mestinek: boldog gimnáziumi éveket, a cserkészközösséget, és a Tisza Táncegyüttest is, amelynek irányítását ambiciózus ifjúként az első pillanattól magára vállalta.

A Verseghy Ferenc Gimnázium cserkészcsapata regősei 1946-ban Molnár Pista bácsitól Siófokon tanulták a Huszár verbunk lépéseit. Több fellépés mellett sikerrel vettek részt az1948-as centenáriumi kulturális rendezvények néptáncversenyén. A cserkészcsapatok eloszlatása után is együtt maradtak, mint a MÁV Szolnoki Fűtőház amatőr csoportja. 1951-ben a hazai kulturális versenyen - területi győztesként - az együttest beváiogatták a Magyar Színházban megtartott néptánc bemutatóra, ahol Timár Sándor egyik első saját gyűjtésű koreográfiájával: a Karcagi táncokkal és a Román tánccal szerepelt. Innen Szolnokról ment Timár Sándor a már említett SZOT Táncegyüttesbe.

"Itt még leginkább a Szolnok környéki táncokat jártuk, de egy idő után túlléptünk az iskola keretein, és nagy, táncos mulatságot is rendeztünk a városban" - vallott erről Sashelyi Zsófiának, a Magyar Nemzet újságírójának 2016-ban.

Életének 90. évében jelentette meg a Püski Kiadó a Mesterről szóló életrajzi kötetet, amelynek szerzője Kiss Krisztina

Címke: , , ,

125 évvel ezelőtt…

1896-ban kezdte meg működését Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Közkórháza.

1774 májusában tartott városi gyűlésen határozták el, hogy a régi temetőben „ispotályt" építenek. Majd 1823-ban Németh Ignác kanonok megalapított az Ápoldát, amely a mai Templom és Madách utca sarkán állott. Ebben a létesítményben kezdetben 2 szoba és 12 ágy volt, majd az 1870-es években dr. Erdei Dávid városi főorvos munkássága nyomán 3 szobásra nagyobbították immár 24 férőhellyel. A városi főorvos beszámolói szerint elég rossz körülmények uralkodtak a kórházban.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1876. évi megalakulása után a megnövekedett lakossági létszám, a gyógyítási feladatok, betegek számának emelkedése elengedhetetlenné tették egy új, nagyobb ágyszámú modem felszerelésű megyei közkórház felépítését. Az erre irányuló megyei törekvések már 1877-ben megkezdődtek. Ennek egyik oka az volt, hogy a közigazgatás átszervezésével egy időben született meg a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. XIV. törvénycikk is. A jogszabálya a közegészségügy helyét, igazgatását, felügyeletét, intézményrendszerét és a közegészségügyi szolgálatot meghatározta.

Vármegyei Kórház látképe - Képeslap

1877-ben Illésy Sándor Kisújszállás akkori polgármestere a közigazgatási bizottságnak indítványt tett. 1880-ban Lovassy István bizottsági tag javasolta újra közkórház létesítését. építését. Indítványozta, hogy a jászkunok házi pénztárának maradékát is erre kell felhasználni. Ezt a törvényhatósági közgyűlés a „külső-szolnoki" részek betegápolási járulékaival együtt tartalékolta, és később valóban a kórház építésére fordították. A tárgyalások ellenére mindkét indítvány eredménytelen maradt. 

Néhány év elteltével, 1887-ben a vármegyei Orvos és Gyógyszerész Egylet indította újra a közkórház építésének ügyét. Az első a kórház helyének kiválasztása volt. Először a mai József Attila úti laktanya területét vásárolták meg, de azt a „Kórházbizottság" nem tartotta megfelelőnek. A Tiszától való távolsága miatt gondot okozott a szennyvízelvezetés. Végül a várostól távolabb, de a Tiszához közel, magasabban fekvő, árvíztől védett helyen, szántóföldek közepén jelölték ki a leendő kórház helyét. A szennyvizet is a település alatt közvetlenül vezették a folyóba. Így került a kórház a jelenlegi helyére.

1890-ben pályázatot hirdettek a kórház terveinek elkészítésére. A törvényhatóság 1891. november 25-én az első díjat Quittner Zsigmond tervének ítélte. A tervet többszöri átdolgozás és módosítás után 1894. június 13-án kelt határozatával a belügyminiszter elfogadta. Az építési költségeket 148.000 Ft-ban állapította meg. A kivitelező munka 1894. szeptemberében indult, amelyet Kocsis Lajos aradi vállalkozó irányított. Az építkezés gyors ütemben haladt. Nem egészen másfél év alatt az épület elkészült. A kész épület felülvizsgálatát 1896. február elején tartották. Az intézményt alig két hónap alatt berendezték. A kor színvonalán felszerelték.

A város által biztosított telken 1896. május 14-én adták át a kórház épületét. tartották a Millenáris Ünnepségsorozat részeként. A kórházat az uralkodóról nevezték el. Az intézmény teljes neve az akkori források szerint „Jász- Nagykun-Szolnok vármegye I. Ferenc József Közkórháza" lett.

Meghívó
a rendezett tanácsú városok és községek érdemes közönségeinek
Vármegyénk első nagyobb alkotása a törvényhatóság áldozatkészségéből Szolnok város közönségének hozzájárulásával emelt vármegyei közkórház immár készen áll s a m. kir. Belügyminiszter úr által közkórházi jelleggel is felruháztatván e hó 14-én fog ünnepélyesen megnyittatni és nemes rendeltetésének átadatni. Kettős ünnepet ül tehát vármegyénk hazafias közönsége e napon, mert ugyanakkor, a midőn a magyar állam ezeréves fennállásának emlékére díszközgyűlését tartja, egy emberbaráti intézményt ad át a szenvedő emberiségnek, mely hivatva van enyhíteni a szegények nyomorán.
Méltó helyet foglal el ezen intézmény felavatása az ünnepségek sorában és nemes kötelességet teljesít a város/község közönsége, ha a felavatás öröm ünnepének fényét emeli megjelenésével, ugyanazért hazafias tisztelettel hívom meg a város/község érdemes közönségét vármegyénk első humanisztikus intézményének a Szolnokon létesített vármegyei közkórháznak e hó 14-én d. e. 11 órakor tartandó megnyitó ünnepélyére.
Szolnok, 1896. évi május 6.
Bagossi Károly s.k.
alispán

Dr. Erdei Dávid városi főorvos ünnepi beszédében elsősorban a megyei törvényhatóság és Szolnok város áldozatvállalását dicsérte, de elismerően szólt dr. Lenk Gusztáv megyei főorvos fáradságot nem ismerő segítőkészségéről is.

A pavilon rendszerben épült egészségügyi létesítményben belgyógyászat, sebészet, bőrgyógyászat, elme- és fertőzőosztály kapott helyet. A gyógyító részlegeket központi fekvésű konyha, gazdasági épület, laboratórium, boncoló helyiség egészítette ki. Két nagyobb épületet az alagsorból légfűtéssel, a többit falba épített kályhákkal fűtötték. Már a megnyitáskor villany világított, s működött a házi vízvezeték. Vizet frissen fúrt artézi kútból nyertek.

A kórház valamennyi fontos kérdésében a kórház bizottság döntött. Kezdetben hivatalból 12, választott 12 tagja volt. Hivatalból tagjai a vármegyei főtisztviselők és a kórház igazgatófőorvosa. A választott tagok Szolnok és a megye tekintélyes és jómódú polgárai.
Átmeneti időre a megyei tiszti főorvost, dr. Lenk Gusztávot bízták meg a kórház igazgatásával, de már a megnyitás évének decemberében kórházigazgatónak dr. Óvári-Papp Gábor sebész főorvost nevezték ki, aki igen fiatalon kapta meg ezt a megbízást.

A kórházigazgatói jelentések szerint 1896-ban, a megnyitás évében mindössze 267 beteget kezeltek. Tizenöt év múlva - 1911-ben - már 2495 beteget ápoltak. A műtétek száma is látványosan emelkedett. 1897-ben 223, 1911-ben már 680 műtétet végeztek. Kloroformaltatásban operáltak. A betegösszetétel változatos volt, tekintélyes forgalmat bonyolítottak. A kórház orvosai kezdettől igyekeztek a legkorszerűbb gyógymódokat alkalmazni, s a főorvosok kinevezésénél a megye vezetősége gondosan ügyelt a színvonal biztosítására.

Forrás:

1896. május 6. Megyei kórház "jogosítványának" megadása, és megnyitása. In: Millenniumi emlékkönyv. Szolnok, 2000

Múltlapozgató. Szolnok, 2000

Rusvai Antal - Molnár Imre: A szolnoki Hetényi Géza Kórház története. Orvosi Hetilap (2001.09.23.)

Szolnoki fejek. Szolnok, 1928

Zádorné Zsoldos Mária: A Jászberényi "Erzsébet" Kórház története (1845-1895). In: Zounuk, 12. Szolnok, 1997

Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976. Szolnok, 1997

Címke: , ,

Helyi értéktárak Jász-Nagykun-Szolnok megyében

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm.rendelet kimondja, hogy a nemzeti értékek adatai a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárakban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az egyes szakterületenként kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni. A Települési Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi az a megyei értéktárba.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktár

A megyei értékek azonosítása, gyűjtése és dokumentálása érdekében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2013-ban Értéktár Bizottságot hozott létre. A megyei értéktár fő feladata és célja, hogy az értéktárba felvett értékek a mindennapi életünk részei lehessenek, és erősítsék a megyéhez való kötődést.

Abádszalók

Alattyán (megszűnt: 2016)

Berekfürdő

Besenyszög

Cibakháza

Csataszög

Csépa

Cserkeszőlő

Fegyvernek

Hunyadfalva

Jánoshida

Jászágó

Jászapáti

Jászárokszállás

Jászberény

Jászboldogháza

Jászdózsa

Jászfelsőszentgyörgy

Jászfényszaru

Jászivány

Jászjákóhalma

Jászkisér

Jászladány

Jászszentandrás

Jásztelek

Karcag

Kenderes

Kengyel

Kétpó

Kisújszállás

Kőtelek

Kuncsorba

Kunhegyes

Kunmadaras

Kunszentmárton

Martfű

Mesterszállás

Mezőhék

Mezőtúr

Nagyigar

Nagykörű

Nagyrév

Öcsöd

Örményes

Pusztamonostor

Rákóczifalva

Rákócziújfalu

Szajol

Szászberek

Szelevény

Szolnok

Tiszabő

Tiszabura

Tiszaderzs

Tiszaföldvár

Tiszafüred

Tiszaigar

Tiszainoka

Tiszajenő: nincs helyi értéktár

Tiszakürt

Tiszapüspöki

Tiszaroff

Tiszasas

Tiszasüly

Tiszaszentimre

Tiszaszőlős

Tiszatenyő

Tiszavárkony

Tomajmonostora

Tószeg

Törökszentmiklós

Túrkeve

Újszász

Vezseny

Zagyvarékas

Címke:

45 évvel ezelőtt

1976. március 15-én emelték be a Széchenyi lakótelep első házgyári elemét.

 A városszéli legelőt valamikor Kisgyepnek nevezték. A lakótelep tervezői 15 ezer 2-3 szobás lakásával a város lakáshelyzetén kívántak javítani.

Fock Jenő a Politikai Bizottság tagja a lakótelepen 1979-ben - Szolnok megyei ÁÉV felvétele
 

Amikor a várost körülfogó vasútvonalon belül már nem lehetett a 20. század elején olcsó telket kapni, mincstelen, kispénzű emberek a Kisgyepen építettek maguknak hajlékot. 1952-ben készült beépítési terv a terület rendezésére. A várossal való összekötettést a vasúti töltés alatti átjáró jelentette, amelyet később autóforgalom számára is használhatóvá tettek.

A város nagyarányú fejlődése új lakóterületek kiépítését, illetve a régiek átépítését tette szükségessé. Az 1960-as évek végén merült fel a Kisgyep mellett lakótelep felépítése. Bár a területet fel kellett tölteni, még is ez a megoldás bizonyult gazdaságosnak, mert kevés már meglévő házat kellett szanálni.

Kisgyep környékterve - 1971

Kisgyepi lakótelep terve 1971

1970-re készült el a Kisgyepi lakótelep részletes terve. A tervezési területet északról a belterületi határ, nyugatról a Rékasi út, keletről a Zagyva, délről a Bp.—Debrecen vasútvonal határolja. A Bocskai úttól délre és a Daru utcától keletre eső részeken a családiházas beépítés, a területtől északra a szórvány tanyajellegű beépítés, vagy mezőgazdaságilag hasznosíthatatlan beépítetlen területek voltak jellemzők.

A tömeges lakásépítési terület szerkezetét a hosszmenti gerincútra merőlegesen fűzött lakóutcák sora és az eltolt gyalogos rendszer jellemezte. A szerkezet nyílt, zöldterület felé forduló; minden oldalról, mind szemből vett sorrendet nézve, két-két lakóegységenként egymást kiegészítették. 

Ez a lakótelepen 10 magasépítési ütemet határoztak meg és lakásösszetételben 1400 db 2, illetve 3 szobás polygon /Szolnoki házgyár/ lakást, 4300 db 1+2-fél, illetve 2-3 szobás debreceni Hajdúváz, illetve 4 db pontház és egy központi magasházban 1700 db egyedi technológiával megépülő lakást határozott meg. Emellett kiszolgáló létesítményként:

  • 4 db 16 tantermes általános iskola,
  • 4 db 150 férőhelyes óvoda,
  • 4 db 80 férőhelyes bölcsödé,
  • 4 db  ABC-áruház
  • 4 db étterem és presszó,
  • 4 db Szolgáltatóház,
  • és 1800 m -es Gépkocsi tároló,
  • továbbá 56 G cal-ás fűtőmű

megvalósítását tervezték. A lakótelep központjában pedig orvosi rendelő, gyógyszertár, mozi, iparcikk-áruházat, fedett uszodát és sportcsarnokot.

Az 1971-ben megindult tereprendezés, amely az 1. és 2. lakótömb területének részbeni 1,00 m-es feltöltését eredményezte.

A Széchenyi lakótelep tömbfűtőműve 1979-ben került átadásra

Gazdasági okok miatt az első elképzelések 1973-ban áttervezésre kerültek. Ezek alapján épült meg a Széchenyi lakótelep.

previous arrow
next arrow
Slider

Kedvezőnek bizonyult a Szolnok Kisgyepnél alkalmazott metódus, ahol a 20 000 lakosú új városrész részletes rendezési és beépítési tervét a VÁTI és a LAKÓTERV tervezőgárdájának harmonikus együttműködése keretében készítették el.

A lakótelep építésének lebonyolítását 1974-től a Szolnok Megyei Beruházási Vállalat vette át. A közművek kiépítését a DÉLÉP a Szolnok megyei VCSM, valamint a Szolnok megyei ÁÉV végezte. Az első lakásátadások 1977. őszén kezdődtek a Ragó úton, majd a Jászi út, Orosz Gy. út, Bartha I. út, K. Bozsó K. út, Ecseki és Rigó út beépítése történt meg. 1980-ban lakás került átadásra a lakótelepen.

A Széchenyi lakótelep tervező építésze Molnár Attila

Gyermekintézmények és az épülő ABC áruház 1979-ben

C1 jelű 11 lakószintes házgyári típusszekció általános emeleti alaprajza

 A lakások zöme OTP társasházi lakásként épült, de a tanácsi bérlakások mellett, vállalati és HM koordinációs, valamint szövetkezeti lakások is épültek.

 A DNY-i oldalon a rendezési terv módosításával a 9-10 ütemben már nem épülnek 10 emeletes lakóházak, itt a laksűrűség meghagyása mellett földszintes, tetőteres, illetve maximum 4 emeletes házak nyernek elhelyezést.

1981. május 11-én került sor a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet, valamint a szolnoki gyermekváros ünnepélyes átadására a lakótelep tövében.

A lakóterület védelme miatt szükséges volt erdő telepítése (raszter fásítással). 1971-ben úgy gondolták, hogy a lakóterületet övező, kezdetben védőerdőként kezelt sáv egy része később a növényállomány gazdagításával közparkká fejleszthető. A lakóterületből kiágazó gyalogutak gyűrűt alkotva a zagyvaparti intézmények tömbjénél záródnak. A gyalogutak mentén parkkertek, pihenőhelyek, erdei tornapályákat telepítettek. Az övárokkal körülvett lakóterület zöldfelületei közkertek. 

Övárok hídja - 2001 novemberében

A kis és nagy gyermekek játszóterei, felnőttek pihenőhelyei, öregek szórakozóhelyei a zöldben vezetett gyalogutak mentén sorakoznak.

Az 1975-ös, 1980-as szolnoki térképek már csak a Széchenyi lakótelep elnevezést tüntetik fel. Széchenyi István kezdeményezésére indult meg 1840-ben a Tisza szabályozása. Mivel Szolnok városa erősen kötődik a Tiszához, a nevet kegyeletből választotta az utókor.

Forrás:

Füle Lajos: Fiatal városrendezők : Molnár Attila. Városépítés (1971.05)

Hegedűs József-Tosics Iván: Városfejlesztés és lakáspolitika Szolnokon. A rehabilitációs, lakótelep-építési és családi házas városfejlesztési stratégiák az utóbbi két évtizedben. IN: Alföldi tanulmányok, 12. Békéscsaba, 1988.

Sz. Lukács Imre: Újjászülető Szolnok. Városépítés (1975. április)

Schwoy Béláné: Paneles lakóépületek alapozása alföldi öntéstalajokon. Magyar Építőipar (1978. június)

Szoboszlai Zsolt: Szolnok társadalma az ezredfordulón. Ezredvég (2001. augusztus-szeptember)

Szolnok 30 éve. Szolnok város fejlődése (1945-1975). Szolnok, 1975.

Szolnok képekben. Szolnok, 1984.

Szolnok-Kisgyep lakótelep rendezési terve. Szolnok : VÁTI, 1969.
Szolnok-Kisgyep lakótelep rendezési terve. Szolnok : VÁTI, 1974.

Szolnok, Széchenyi lakótelep. Magyar Építőipar (1977. november-december)

Új kalendár. Szolnok, 1986

Címke: ,

Holokauszt emléknapja

1945. január 27-én szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor, melynek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot.

Verseghy Könyvtár Fotótár

Válogatás a megyei wikipédia szócikkeiből

Karcagi zsinagóga - Hungaricana

Válogatás online elérhető megyei vonatkozású szakirodalomból

Önálló művek

Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

Orbánné Szegő Ágnes: Tiszafüred és vidéke zsidóságának emlékezete (Tiszafüredi Füzetek 5. Tiszafüred, 2004)

Tanulmányok

Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". SZÁZADOK (2000)

Csősz László: A „legmagyarabb” vármegyében : Gettósítás és deportálás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. HISTÓRIA (2004. 2-3.)

Egri Mária: Ámois Imre megbízásai. MÚLT ÉS JÖVŐ (2002. 2-3.) 

Dániel Zsuzsa: Emlékeim - zsidólánynak lenni 1944-ben. JELENKOR (2015. 11.)

Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron. IN: Tiszavilág, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

Gyáni Gábor: Gondolatok a honi zsidóság modern kori történetéről. IN: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (Szolnok, 1999)

Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban. IN: Zounuk, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

Vörös Éva: Kunmadaras : Újabb adatok a pogrom történetéhez. MÚLT ÉS JÖVŐ ( 1994. 4.)

Címke:

Téli ünnepkör – Karácsony

Karácsony böjtje (december 24.)

Ádám és Éva napján a katolikus lakosság körében böjtött tartottak, mellyel a karácsonyi áldást kívánták kiérdemelni. Nem ehettek húsosat, zsírosat. Tiszasason és Csépán csak főtt tojást és pattogatott kukoricát ettek. Jászdózsán a böjti ebéd hétféle fogásból állt: pálinkaivás, fokhagymanyelés, habart bableves, mézes-mákos csík, aszalt szilva, aszalt alma, dió és sült tök. Jászladányban "négyszer egy kanállal ehettek" karácsony böjtjén.

A böjttel egész napos munkatilalom járt együtt. Máshol "karácsony szombatja" még munkanap. Ekkor főznek meg másnapra, intéznek el minden dolgot, hogy karácsony első és második napján mentesüljenek a munkák alól.

A naphoz Jászjákóhalmán termékenységjósló hiedelem is kapcsolódott. Ha férfi vendég jött ilyenkor, hímivarú, ha nő, nőivarú szaporulatra számítottak a következő esztendőben. Jászdózsán a karácsony éjjeli időjárásból a következő évi termésre jósoltak. Úgy vélték, ha csillagos az ég, akkor sok kukorica lesz.

A karácsonyfa állítás szokása a 17. század elején német földről indult el. Hazánkban az 1820-as években honosodott meg először a városokban, majd később a legkisebb településekre is eljutott. Ez kezdetben még boróka vagy egyéb örökzöld ág volt, amit almával, aprósüteményekkel, aranydióval díszítettek. A 20. században már lucfenyőt állítottak és házi készítésű szaloncukorral díszítették. A díszítésre az esti órákban került sor, amikor a gyerkeket az éjféli mise előtt pihenni küldték.

Berta Ferenc felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

Jászdózsán ehhez naphoz a fiatal házasok kikolompolása is szokás volt. Azokat a férfiakat, akik azon az ősszön házasodtak, a cimborák az éjféli miséről jövet csengőkkel, kolompokkal felkeresték. Őket pedig a háziaknak illett megvendégelni.

Jászsalsószentgyörgyön ostyahordó gyerekek jártak karácsony böjtjén. A harangozó által sütött ostyát vitték és számára gyűjtöttek ajándékot a házaknál. A karácsonyi kántálások befejezése az éjféli misén való megjelenés volt. Ünneplőt öltöttek az emberek. A legények a barátaikkal, az öregek, szülők és a kisgyermekek családostól mentek a templomba.

Falun a szegény emberek a hétköznapi étkezések alkalmával nem terítették le az asztalt. Karácsonykor azonban előkerült a fehér háziszőttes. A szépen megterített karácsonyi asztalhoz termékenységi varázslások kapcsolódtak. Az asztal alá terített szalmával etették meg később az állatokat, hogy egészségesek legyenek. Az éjféli mise utáni ünnepi vacsora morzsáját összeszedték és reggel kividték a tyúkoknak, hogy jobban toljanak. Tiszasason fokhagymát, sót, szőlőt, almát tettek az asztalra, hogy egészségesek és jókedvűek legyenek a család tagjai. Az alma- és szőlőcsumát beletették egy vászonzacskóba és a kamrába akasztották. Ha az új évben beteg lett az aprójószág, ebből etteték és megfüstölték a morzsa égetésével, hogy meggyógyuljon Úgy tartották, hogy a karácsonyi asztalon tartott nyújtófával a hasfájós lovat, tehet lehet gyógyítani.

Karácsonykor almát dobtak a kútba és annak a vizéből ittak, mosdottak, hogy egészségesek legyenek. Jászalsószentgyörgyön az éjféli mise alatt az almáról ittaták az állatokat, sőt néhol az almát vízkeresztig a vályúban tartották. 

Karácsony (Navitas Domini)

A Megváltó születésének ünnepe. Isten irántunk való szeretetének megnyilatkozása, azért a szeretet ünnepe is. A hagyományos magyar paraszti hagyományban a család ünnepe volt. Munkatilalom volt. Jászdózsán például karácsony napján nem fésülködtek, nem főztek. A munka ekkor csak az állatok körüli legszükségesebb teendő lehetett.

A rokonok felkeresték egymást, elbeszélgettek, iszogattak. A 20. század elején december 25-én este bálokat rendeztek, amelynek a falu kocsmája vagy a gazdakör épülete adott otthont.

Pintér Irén hagyatéka - Verseghy Könyvtár Fotótára

Karácsony másnapján ünnepi ételek kerültek az asztalra: húsleves, töltött káposzta, kocsonya, hurka és kolbász, melyeket karácsony reggel a templomban megszenteltettek. Jászalsószentgyörgyön volt erre egy asztal az oltárnál, ahol a pap megáldotta az ételeket.

Pintér Irén hagyatéka - Verseghy Könyvtár Fotótára

Évfordulók 2021-ben

975 évvel ezelőtt ...

1046. szeptember 24-én Gellért püspök a magyar püspöki kar zömével szenvedett a keresztény hitért erőszakos halált. Szent Gellért nagyobbik legendája szerint, amikor Péter király és a magyarok között végleges egyenetlenség támadt, Vászoly fiai, András és Levente Lengyelországból Magyarországra jöttek, hol is a magyarok mind melléjük álltak. 

Anjou legendárium

Mikor híre jött, hogy a hercegek - részben pogányságot követelő - híveikkel Pest városához értek, Szent Gellért, Beszteréd, Bödi, Benéta püspökök és Szolnok ispán, akik sok kereszténnyel Székesfehérvárra gyűltek öszsze, elindultak Buda felé. Gellért társaival Diódon, a Szent Szabina templomban misét mutatott be, megjósolván halálukat, megáldoztatta azokat. Eztán elindultak a Duna révje felé, hol a Vata által fellázított tömeg - talán csak Benéta püspök kivételével, akit állítólag
András herceg (a későbbi I. András király) mentett meg - legyilkolta.

810 évvel ezelőtt ...

A szolnoki révjövedelem egy részét Boleszláv váci püspök 1211-ben a leleszi prépostságnak adja. 

775 évvel ezelőtt...

IV. Béla király 1246-ban visszatelepítette a kunokat a tatárdúlás következtében elnéptelenedett Duna-tisza közébe és a Szolnok-Debrecen közötti területekre. A kunokkal együtt a jászok is jöttek.

760 évvel ezelőtt ...

1261-ben IV. Béla király megerősítette az egri püspökséget Abád, Halász és Örvény birtokában.

470 évvel ezelőtt ...

1551. november 8-án Szolnokon kelt a Hadtörténelmi Levéltár legrégibb magyar nyelvű irata. Ezt a levelet Horwatinowyth (Horvatinovich Bertalan) kapitány írta Teuffel Erasmusnak és Thurzó Ferencnek, melyben Lippa város ostromáról számolt be.

Térkép - Szolnok könyve (Szolnok, 2011)

1551-ben épült a várost övező erődítés, a palánkfal és az előtte lemélyített vizesárok. A mezőváros kiterjedésére az ekkor felépített védműveinek elhelyezkedéséből következtethetünk, hiszen azok minden bizonnyal a meglévő
települést határolták.

460 évvel ezelőtt ...

1561-ben, Mahmed bég foglyaként, került a szolnoki vár börtönébe Szegedi Kis István kálvinista prédikátor, aki korábban 1551-ben Mezőtúron a református iskolát vezette egy esztendeig, amely intézmény ma a prédikátor nevét őrzi. A szolnokiak kijárták a török bégnél, hogy Szegedi Kis István kijárhasson a városba prédikálni. 1563-as szabadulása emlékét versben örökítette meg "Szegedi Istvánnak a török rabságából kiszabadulásáért való hálaadása" címmel.

A reformátor szolnoki tartózkodásának emlékére 1962-ben a református templom falán emléktáblát emeltek Szamosközi István püspök jelenlétében. Az ezredforduló után a közösségi ház Tisza partra néző homlokzatán avattak emlékjelet Szegedi Kis István tiszteletére.

425 évvel ezelőtt ...

1596 őszén III. Mohamed szultán is megfordult a szolnoki várban hadai élén, mielőtt Eger ostromára indult.

III. Mehmed - Wikipédia

335 évvel ezelőtt ...

Gyulán a török hadvezetés 1686 tavaszán csapatokat vont össze Szolnok visszavételére, hogy az ostrom előtt álló Budára élelmet és hadfelszerelést juttasson. Ennek megakadályozására Mercy, Heissler és Caraff a tábornokok csapatai Szolnok környékéről fedezték a felvonuló ostromló hadakat. Elfogtak egy nagy élelmiszerszállítmányt, majd április 24-én lerohanták Ahmed pasa Szegednél gyülekező hadait. Szolnok birtoklása így nagyban elősegítette az ősz folyamán Buda visszafoglalását.

315 évvel ezelőtt ...

1706-ban Szolnok rövid időre a kuruc állam hat kerületi főkapitánysága egyikének központja lett. Ennek ellenére a Tiszántúl fokozatos elnéptelenedését a vidék biztonságát is erősíteni hivatott itteni csapatok sem tudták megakadályozni.

Rabutin császári tábornagy 1706 augusztusában 15-20 ezer fős haderővel megindult a félkész erőd ellen. A kurucok a nyílt ütközetet nem merték vállalni, ezért Rákóczi parancsára Károlyi Sándor tábornok a várat és a várost felégette. A lakosság többsége a Mátra vidékére menekült, és még a ferencesek is távoztak.

A császáriak szeptember elején Visconti hadmérnök tervei alapján alig egy hét alatt megerősítették a várat, melybe jelentős helyőrséget helyeztek. A megerősített szolnoki vár már a Hegyaljának és a Felvidéknek is fenyegetést jelentett. Rabutin azonban ellátási nehézségek miatt 1707 elején az őrséget kivonta Szolnokról, a várat pedig elpusztította. Három évig a város jórészt lakatlan volt, a Jászságot támadó rácok többször is itt keltek át a Tiszán.

310 évvel ezelőtt ...

A Rákóczi-szabadságharc küzdelmei és az 1709-től pusztító pestis miatt a lakosság nagyobb számban csak 1711-ben kezdett visszatérni. Ekkora fokozatosn kiépült a földesúri-kamarai igazgatás rendszere is.

290 évvel ezelőtt ...

A Kamara a hídvámot a városnak adt bérbe 1731-ben.

270 évvel ezelőtt ...

1751-ben a Jászkun Kerület székhelyén Jászberényben levéltár létesült. Ettől kezdve itt gyűjtötték, rendezték a kerületi iratanyagot.

255 évvel ezelőtt ...

A város ipara inkább csak helyi szempontból volt számottevő. Kezdetben a meghatározó szerep a német mestereké volt. Az első céhet 1766-ban a ruházati iparhoz tartozók alakították, de a 18. század végén már 24 iparágról tudunk Szolnokon.

210 évvel ezelőtt ...

Szolnok főterén már a XVIII. század közepén létezett a városháza földszintes épülete. Annak helyén 1811-ben épült újabb székház, amelyhez a szétszedett nyugati várkaput köveit is felhasználták. Ez a középület az 1880-as évek elejéig szolgálta a várost, akkor emelték a mai városháza épületét.

200 évvel ezelőtt ...

1821-ben jelent meg a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban a tudós földbirtokos-író Gorove László (1780-1839) Szolnok várának viszontagságai című publikációja. Az utókor kutatói számtalanszor hivatkoznak erre a helytörténeti munkára. Az írás legfőbb értéke a szolnoki várban meglévő törökkori épületek leírása, amelyet Gorove még a pusztulásuk előtt rögzített.

190 évvel ezelőtt...

1831-ben alapítottak gimnáziumot a ferences rendi szerzetesek I. Ferenc király engedélyével. Az oktatás a kolostor szobáiban indult meg.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

185 évvel ezelőtt ...

1836 májusában Balogh István vándorló társulata Szolnokra érkezett. A Rómeó és Júliát mutatta be a szolnoki közönségnek.

175 évvel ezelőtt ...

Gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét és 1880-ban ért véget. 1846-ban már második alkalommal hajózta végig a Tisza-völgyét a Pannónia gőzössel. Október 10-én Illésy kunkapitánnyal érkezett Kunmadarasra. Október 11-én Fegyverneken és Szolnokon fordult meg Széchenyi és kísérete. Másnap a szolnoki városházán tartott tanácskozást. Mint a Helytartótanács közlekedési osztályának vezetője, Széchenyi jelentős szerepet szánt Szolnoknak nemcsak a tiszai gőzhajózásban, hanem a vasúthálózat kiépítésében is. A "legnagyobb magyart" egy helyi szerző tollából született ünnepi ódával köszöntötték a szolnokaik. A Pannónia gőzhajó október 13-án indult tovább Kunszentmárton felé. Szolnok utcai nevei: a Gőzhajó, a Széchenyi az Indóház utcával együtt állítanak emléket az 1846-os hajóút és az egy évvel későbbi vasútvonal avatásnak is.

170 évvel ezelőtt ...

A Leipziger Illustrirte Zeitung 1851-es évfolyamában jelent meg Szolnokot ábrázoló két metszet. A Tisza-hidat és az Indóház környékét megörökítő képek visszaidézik a 19. századi Szolnokot.

Az első kövezett útvonal 1851-ben a Tisza-híd és az indóház között készült el.

1851-1881-ig harminc éven keresztül majdnem minden évben felkereste a várost August von Pettenkofen. Az 1870-es évek közepén Pettenkofen sikere és hírneve számos magyar művészt is Szolnokra vonzott.

Volt Bécsy-, később Schreiber-féle ház Szolnokon (Város háza utca 2661. sz., ma Táncsics Mihály u.1., amelyben Pettenkofen lakott.

165 évvel ezelőtt ...

A Tiszavidéki Vaspálya Társaság, a megnövekedett vasúti forgalom miatt, 1856-ban megalapította a szolnoki MÁV műhelyt.

A MÁV Járműjavító fennállásának 150. jubileumára jelentette meg üzemtörténeti kiadványát 2006-ban.


160 évvel ezelőtt ...

A Vasárnapi Újság 1861. február 3-i számában jelent meg Szolnok város metszete, amely Müller Adolf, szolnoki művész rajza után készült. Müller Adolf festő (1821-1891) bécsi tanulmányai után Szolnokon telepedett le. Pettenkofen társaságában és hatása alatt népéletképeket festett. Várbeli háza volt az első műterem Szolnokon. Képeinek jelentős része Szolnok város birtokában van.

145 évvel ezelőtt ...

1876. szeptember 4-én a Scheftsik-kerti színkörben Kiss Miklós főispán elnökletével tartott megyegyűlés kimondta Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulását. A kiegyezés utáni közigazgatási reform egyik végső állomása volt a megyerendezés. A törvényhatósági átszervezések nyomán megszűntették a hármaskerületi beozztást, a jászok és kunok évszázados önkormányzati rendszerét.


1876. évi XXXIII. törvénycikk a Jászság, a Nagykunság és Heves megyei Tiszasüly és Tiszaderzs alatti tiszai részeinek, valamint a Pest megyei Jánoshida egyesítésével létrehozták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. A megyeháza megépítésére 1876. őszén írtak ki országos pályázatot.


1876. október 1-jén a szolnoki MÁV műhely a teherpályaudvar, ahogy később
nevezték az Ó-szolnoki állomás épületében olvasószobát alakított ki.

140 évvel ezelőtt...

1881. november 24-én született Vörös István (1881-1972), a szolnoki magyar királyi főgimnázium szeretett tanára, igazgató-helyettese, a Verseghy Irodalmi Kör és a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület választmányi tagja. Rajzok Szolnok város múltjából című munkája 1921-ben készült, s először a Szolnok és Vidéke című hírlap közölte 1922-ben, tizenkilenc folytatásban.

1881-től 1886-ig a szolnoki gimnáziumban tanított Karkecz Alajos (1854-1933) ferences szerzetes. A rendfőnök Gyöngyösről tért vissza szülővárosába tanítani.

1881-ben lett várnagy Vezéry Ödön (1841-1937), aki 1878-ban, Sípos Orbán alispán hívására érkezett Szolnokra. Az 1896-os millenniumi ünnepségek megyei megszervezésében jelentős szerepet játszott, s támogatta a szolnoki állandó színház megteremtését. 1891-ben átvette a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok szerkesztését, amelyet hosszú élete végéig folytatott.

130 évvel ezelőtt...

1891-ben nyitott a Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár Rt. irodát Szolnokon.

1891-ben szerzett ügyvédi oklevelet Kele József (1863-1929). Majd még ebben az évben megyei jegyző, később vármegyei árvaszéki ügyésznek nevezték ki.

125 évvel ezelőtt...

A Millenniumi ünnepségsorozat keretein belül 1896. május 15-én avatták fel a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye közkórházát. 1894 és 1896 között épült Quittner Zsigmond tervei alapján a megyei kórház épülete. A pavilon rendszerben emelt létesítményben belgyógyászat, sebészet, bőrgyógyászat, elme- és fertőzőosztály kapott helyett. Az átadási ünnepséget a Nemzeti Szállóban rendezett ebéd és a megyeháza dísztermében tartott hangverseny zárta le, ahol fellépet Küry Klára (1870-195) jászkiséri születésű primadonna és Tarnay Alajos (1870-1933) jászberényi zongoraművész is.

A szolnoki kereskedők társulata 1896-tól tanonciskolát tartott fenn a városban.

1896-ban Athénban – az első újkori olimpián – a szolnoki Kellner Gyula (1871-1940) maratoni futásban bronzérmet nyert.

120 évvel ezelőtt...

1901-ben alakult Tisza Evezős Egylet.

1901. április 28-án Szolnokon megalakul a Művészeti Egyesület.

1901. október 12-én született Szolnokon Magyary Gyula (1901-1988) katolikus pap, pápai titkos kamarás, protonotárius, a Szent Péter Bazilika tiszteletbeli kanonoka, a Máltai Lovagrend tagja.

115 évvel ezelőtt...

1906-ban a milánói világkiállítás magyar kormánydelegáltja volt a szolnoki születésű Czakó Elemér (1876-1945) könyvkiadó, iparművészeti szakíró.

110 évvel ezelőtt ...

1911-ben készült el Szolnokon dr. Mihailich Győző tervei szerint a Gerber-csuklós rácsos közúti Tisza-híd, melynek legnagyobb nyílása 79 méter. A vashíd a budapesti Ferencz József hídhoz hasonlított. 1919 nyarán a román intervenciós csapatok robbantották fel.

1911 és 1918 között dr. Harsányi Gyula (1864-1934) volt Szolnok polgármestere.

1911-től pedig felsőkereskedelmi iskola működött Szolnokon.

1911-ben Szandaszőlős római katolikus lakossága kápolnát épített.

105 évvel ezelőtt...

1916. február 18-án született Szolnokon Kaposvári Gyula a Damjanich János Múzeum igazgatója.

Verseghy Könyvtár Fotótára

100 évvel ezelőtt ...

1921 és 1925 között Zrumetzky Viktor (1880-1925) volt Szolnok polgármestere.

95 évvel ezelőtt ...

A két világháború közötti városrendezési törekvések sikeres megvalósulása az 1926-ban megépült, versailles-i stílusú park a Tisza partján.

Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1926-ban avatták fel az első világháborúban elesett katonák emlékére Szentgyörgyi István szobrászművész alkotását a mai Hősök terén (egykori Tisza István tér). A Hősök szobra 1945-ben került mai helyére, a Tiszai hajósok terére.

Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1926-ban fűtőházi dolgozók közadakozásából épült a Mozdonyvezetők Otthona.

1926. május 31. és június 3. között bonyolították le a a Szolnok—Pécs úrkocsisverseny. A három fárasztó nap alatt a 330 km-es túrát a lovak általában igen jó kondícióban győzték s az utolsó nap 34 km-es síkversenyét is fényes eredménynyel abszolválták.

Szent György 1926. évfolyama

90 évvel ezelőtt...

1931-ben avatták fel és átadták a nebulóknak Szolnokon a most Kassai Úti Általános Iskolát.

1931-ben Ádámfi György (1904-1987), szolnoki születésű villamosmérnök megbízást kapott a Siemens párizsi képviseletének kiépítésére, majd vezetésére.

1931. augusztus 24-től 1932. október 1-ig Károlyi Gyula kormányában töltött be kereskedelügyi miniszteri tisztésget Kenéz Béla (1874-1946) szolnoki születésű statisztikus, egyetemi tanár, Szolnok város országgyűlési képviselője.

1931. október 27. és 28. között agárderby zajlott Szolnokon. A zuhogó esőben és hideg szélben folyó versenyt Lózert Kálmán földbirtokos agara nyerte, amelynek futását 84 éves gazdája az egész idő alatt lóháton kísérte. A bírói tisztet Szapáry Paula grófnő töltötte be, aki fáradságot nem ismerő szakértelmével a jelenvoltak háláját és nagy elismerését vívta ki.

1931. november 7 és 8. között hozták haza Verseghy Ferenc (1757-1822) szolnoki születésű tudós-költő hamvait.

1931-32-ben jelent meg az Irodalmi (Reklám) Kurír néhány száma Szandai Szabó Sándor szerkesztésében.

 

85 évvel ezelőtt...

Az 1936/1937-es tanévben új egyenruhát vezetett be a Bánffy Leánygimnázium.

A gimnázium értesítője

75 évvel ezelőtt ...

1946. májusában készült el a szolnoki közúti híd. A budapesti Kossuth-híd mintájára épült hidat ideiglenesnek tervezték a háborús pusztítások után megfelelő vasszerkezet hiányában. 1962-ben váltotta fel a mai közúti híd.

Forrás: Filmhiradók Online

1946. június 6-án született Karcagon Körmendi Lajos (1946-2005) író-költő, aki  1974 és 1980 között a megyei napilapnál újságíróként is működött, valamint a Jászkunság című folyóirat szerkesztője is volt egy ideig.

Kaposvári Gyula (1916-1998) 1946-ban indította el a Verseghy Ferenc Gimnázium hagyományőrző cserkészeivel a néptáncgyűjtést és a táncok színpadra vitelét. Ezek a cserkészek ringatták a Tisza Táncegyüttes bölcsőjét is.

Földi István (1901-1984) lett vármegye új főispánja. 1946. november 24-i főispáni beiktatására Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes és Rajk László belügyminiszter is Szolnokra utazott.

Filmhíradó

1946-ban Csík Tibor ökölvívó, a Szolnoki MÁV versenyzője elnyerte első országos bajnoki címét pehelysúlyban. 

70 évvel ezelőtt ...

1951. január 1-jével a közgyűjtemények államosításakor különvált a szolnoki városi múzeum és a könyvtár.

1951-ben kezdődött meg a kénsavgyártás Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművekben (TVM). Az ipartelepítéshez szükséges földterületeteket Tószeg határából, egykori tanyák helyén, csatolták Szolnokhoz. Napjainkban a porfesték gyáregységet a Holland Colours üzemelteti, a kénsav- és műtrágyagyártást - a Bige Holding Kft. által privatizált - TVM Rt. folytatja. A mosószer gyártást 1992-ben az osztrák Henkel vállalat vette át, amely 2006-ban bezárta ezt az üzemegységet. A jól ismert Tomi mosóporok azóta már nem Magyarországon készülnek.

Archív felvétel - Szolnok megye ma és holnap. Szolnok, 1962.

Az 1949-ben államosított szolnok kőszínházat 1951-ben Szigligeti Színházzá keresztelték. Az Állami Szigligeti Színház az 1951–52-es színi évadra már bérletet hirdetett. 1951. december 5-én tartották a nyitóelőadást.

Átadták a szolnoki Helyőrségi Klub épületét a Táncsics úton.

Programfüzet - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

B. Nagy Pál vívó 1951-ben lett igazolt versenyzője a MÁV SE vívószakosztályának.

65 évvel ezelőtt ...

1956. október 23-án Szolnokon a Közlekedés Műszaki Egyetemen diákgyűlést tartottak, majd a városi színházban folytatódtak a forradalmi események. Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeinek és kiemelkedő szolnoki szereplői tiszteletére számos emléktáblát helyezett el az utókor.

2016-ban készült helyi molinókiállítás - 1956.vfmk.hu

60 évvel ezelőtt ...

Az 1949-től a városban működő Kilián György Repülő-hajózó Tiszti Iskolát 1961-ben főiskolává szervezték.

A Szolnoki Művésztelep alkotóinak közös munkáját, eredményeit sikeres kiállítások jelzik: 1961-ben a Műcsarnokban, majd 5 évvel később 1966-ban a Magyar Nemzeti Galériában nyílott szolnoki tárlat.

1961-ben jelent meg a Damjanich János Múezum gondozásában Betkowski Jenő (1888-1972) tiszai hajókról szóló monográfiája.

1961-ben elkezdődött a jelenlegi Tiszaliget körtöltésének kiépítése. A terület hasznosítási tervét kidolgozó Tiszaligeti Intézőbizottság elnöke, Nemes Gerzson elképzelése alapján valósították meg.

A Szandaszőlősi Művelődési Ház 1961-ben épült meg. Az épület kivitelezője a Szolnok megyei Tanács Építési- és Szerelőipari Vállalata volt.

ÉPSZER felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

55 évvel ezelőtt ...

1966-ban avatták fel a Famunkások emlékművét, Szabó László (1927-2002) szobrászművész alkotását a Temető úton. A szolnoki famunkások két világháború közötti sztrájkmozgalmának dicső emlékére.

1966. január 8-án adták át rendeltetésének Szolnok megye legkorszerűbb, hatvan személyes bölcsődéjét a Kolozsvári úton. A színdinamika elve alapján berendezett játszószobákban otthonosan érzik magukat a kicsik. Az új bölcsődét francia szakemberek is megtekintették és tervei iránt érdeklődtek.

Kőtelki Jánosné gondozó a gyerekekkel - Lobogó című folyóirat

1966. június 18-19-én Szolnok adott otthont az országos úttörő néptánc fesztiválnak. Az országos bemutató kapcsolódott a Magyar Úttörők Szövetsége húszéves jubileuménak ünnepségsorozatához.

1966. szeptember 24-én adták át az úttörővasutat a Tiszaligetben a Tiszaligeti Napok nyitányaként. A társadalmi munkában készített öt kilométer hosszú gyermekvasút a forgalom megindulása után kedves színfoltja lett a szolnokiak közkedvelt kirándulóhelyének. A járműjavító tanműhelyének KISZ tagjai a gazdasági vasút 2 kiselejtezett kocsiját újították fel. A jó kilátást biztosító személykocsi oldalát különböző mesefigurákkal díszítették.
Ezt követően a városi úttörőházban úttörő vasútasképző tanfolyam indult. Mintegy nvolcvan pajtás tanulta az állomásfőnöki, a pénztárosi és a jegykezelési szakma fortélyait, hogy az úttörővasút megindulásakor szolgálati helyükre állhassanak. A kisvasút 1970-ig üzemelt a Tiszaligetben.

50 évvel ezelőtt ...

Szolnokon 1971-ben hozták létre a tejipari vállalatot és a kenyérgyárat.

1971. január 1-jén alakult meg a Tiszamenti Regionális Vízművek.

1971. május 1-jén mutatkozott be először az MHSZ Szolnok városi vezetősége és a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat által alapított 40 fős fúvószenekar.

Lobogó című folyóirat

1971. november 6-án Munkásdal-fesztivált rendeztek Szolnokon. Az egésznapos programban alföldi felnőtt- és ifjúsági kórusok adtak hangversenyt. A karvezetők szakmai tanácskozása egészítette ki a zenei programot.

45 évvel ezelőtt ...

1976. március 15-én emelték be a Széchenyi lakótelep első házgyári elemét. A városszéli legelőt valamikor Kisgyepnek nevezték. A lakótelep tervezői 15 ezer 2-3 szobás lakásával a város lakáshelyzetén kívántak javítani.

Verseghy Könyvtár Fotótára

1976. április 27-én adták át a Hetényi Géza kórház új belgyógyászati paviIonját. Az avató ünnepségen részt vett dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár is.

Szolnok megyei Néplap felvétele

1976. május 24-én avatták fel a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak a Szolnok határában, a Milléren épített új létesítményét, amely a vízügyi igazgatóság bentlakásos szakemberképzési központjának adott otthont.

A megyeszékhely újabb patyolat-üzlettel bővült. Átadták rendeltetésének a Ságvári körúti mosószalont. Az üzlet feladata volt ingek, alsó fehérneműk mosása, vasalása, rövid határidőn belül. Újdonságnak számított, hogy az ingek nyakát és kézelőjét a megrendelők külön kívánsága nélkül is kikeményítették.

Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1976 júliusában az alcsiszigeti Holt-Tiszán kétnapos nemzetközi verseny keretében avatták fel a nemzetközi kajak-kenu pályát.

1976. augusztus 27-én nyílt meg az új Centrum Áruház. Az udvarias kiszolgálást 149 eladó biztosította. Az árukat a jászberényi Hűtőgépgyár által gyártott Tyler pultokon, állványokon helyezték el. Ezek a berendezések jól beleilleszkednek az összképbe, a fehér és a korállpiros színek keverednek. Az ötszáz fénycső és lámpatest kellemes fénnyel világította meg a földszinti, valamint az emeleti eladóteret. A bőséges árukínálat mellett tizenkilenc szolgáltatással várta a vásárlókat.

Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1976. november 5-én új helyőrségi művelődési házat avattak.

40 évvel ezelőtt ...

1981-ben alakult meg a Tallinnka Gyermek Néptáncegyüttes.

1981-ben verseskötettel lépett az olvasóközönség elé Körmendi Lajos (1946-2005), az akkor Szolnokon élő publicista.

1981. március 17-én adták át a Szolnok Megyei Levéltár Pozsonyi úti épületét.

Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1981. május 11-én került sor a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet, valamint a szolnoki gyermekváros ünnepélyes átadására.

Verseghy Könyvtár Fotótára

1981. július 3-án pedig a Petőfi út sarkán készült épülettel bővült a megyeszékhely szolgáltatási köre. A belvárosi szolgáltatóházban több kis üzlet kapott helyet.

Szolnok megyei Néplap felvétele

1981. július 20-án nyílt meg a Lokomotív ABC Szolnok nyolcadik kerületében. A Munkásőr út és környékének lakói elégedetten vették birtokukba azt az új boltot, amelyet alig három hónap alatt építettek fel a Szolnok és Vidéke Áfész építőrészlege, valamint a környék üzemeinek sok társadalmi munkára kész szocialista brigádja.

1981. augusztus 20-án az alkotmány ünnepére elkészült a szolnoki városközpontban a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat székháza.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

1981. szeptember 1-jén avattak taműhelyt Szolnokon az Építési és Szerelőipari Vállalat Landler Jenő úti központi telepén. Az átadott  tágas, jól felszerelt, kiegészítő helyiségekkel ellátott új létesítményben a szolnoki 605-ös és 633- as számú Szakmunkásképző Intézet diákjai számára biztosította a gyakorlati oktatás feltételeit.

35 évvel ezelőtt...

1986. február 19-én a Zagyva-parti lakótelepen avatták fel Kun Béla emléktábláját.

1986. április 4-én este Szolnokon, a tiszaligeti sportcsarnokban ünnepélyes keretek között vette kezdetét a XXXV. Falusi Spartakiád országos döntője.

Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1986. augusztus 20-án adták át a Tófenék úti nyugdíjasházat.

Szolnok megyei Néplap archívuma

1986. szeptember 1-jén indult meg az oktatás az Ecseki Úti Gimnáziumban, amely két tanévvel később vette fel Széchenyi István nevét.

Szolnok megyei Néplap archívuma

1986. szeptember 5-én a 36. bányásznap alkalmából új köztéri szobrot avattak
ünnepélyesen Szolnokon. Az olajbányászok munkáját szimbolizáló mű
Szabó László szobrászművész alkotása.

Szolnok megyei Néplap archívuma

1986. szeptember 24-én adták át a Véső úton az MHSZ új lőterét.

1986. november 21-én kezdték meg a munkát a  Szolnok Melyei Tanács Költségvetési Elszámoló Hivatalának munkatársai új székházukban. A megyei tanács erre a célra 15 millió forintért vásárolta meg Szolnokon a SZÜV Liget utcai volt központját.

1986. december 5-én a Szolnoki MÁV MTE Véső úti sporttelepén átadták rendeltetésének az egyesület most elkészült futófolyosóját.

30 évvel ezelőtt...

1991 február első napján nyílt meg a Verseghy Könyvtár gyermekkönyvtára, valamint a hang- és videotár a Tisza Antal úti - volt munkásőrségi - épületben.

Új Néplap felvétele

1991. február 26-án az illetékes szovjet szervek képviselői átadták a honvédségnek a szolnoki Mester úti (közismert nevén a besenyszögi úti) laktanyát.

1991. április 11-én adták át a felújított Szigligeti Színházat. Ezen a napon szerzett bajnoki címet a Szolnoki Olajbányász férfi kosárlabdacsapata.

Gehring János felvétele - Képeslap

25 évvel ezelőtt ...

1996. február 2-án rövid ünnepség keretén belül adták át a Károly Róbert út 7. szám alatt a szolnoki közgazdasági és postaforgalmi szakközépiskolának elkészült a tanpostáját.

Csabai István felvétele - Új Néplap

1996. június 30-án a szolnoki új zsidótemetőben avatták fel az 1944-ben meghalt és a cukorgyári tömegsírba temetett hittestvérek felújított emlékművét.

1996. szeptember 26-án Schwajda György leplezte le a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt. (NEFAG) által emelt Honfoglalás! emlékművet.

1996. december 8-án avatták újjá a szolnoki zsidó hitközség templomát a Tisza Mozi épületében.

Befejeződött a Damjanich János Múzeum műemlék épületének teljes rekonstrukciója Tálas László igazgatósága alatt. Az intézmény ebben az évben nyerte el Az év múzeuma címet.

20 évvel ezelőtt ...

2001. március 7-én British Council ajándékaként egy multimédiás számítógéppel gyarapodott a Verseghy Ferenc Könyvtár felszerelése.

Bugány János felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

2001. március 22-én nyílt meg a megye első hipermarkete, a Mátyás király úton felépített Interspar.

2001. május 14-én Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere jelképes szalagátvágással adta át a Szántó körút és Pozsonyi út kereszteződésében elkészült körforgalmi csomópontot.

2001. június 6-án a szolnoki Gépipari Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Baross Gábor Tagintézményében emlékzászlót avattak a névadó 153. születésnapján.

2001. augusztus 20-án avatták fel Szent István király egész alakos szobrát a Vártemplom előtti téren, amely Győrfi Sándor alkotása.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

2001. szeptember 1-jén leplezték le Pogány Gábor Benő szobrászművész tervei alapján Zounok ispán szobrát a város napi ünnepségsorozat keretében.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

Laki Kálmán (1909-1983) tudós tiszteletére Szolnok városa tudományos díjat alapított.

2001. november végén a szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár Tallinn körzeti fiókkönyvtárát új helyre költöztették. A Tallinn Általános és Művészeti Iskola két tantermét alakították át könyvtárrá.

Új Néplap felvétele

15 évvel ezelőtt ...

2006. január 24-én nyílt meg a megye második, az ország 56. Tesco hipermarketje Szolnokon.

Csabai István felvétele - Új Néplap

2006. február 24-én átadták a felújított TISZApART mozit. Az ünnepség előtt körbevezették a megjelenteket a megújult termeken, majd ezt követően levetítették Szabó István Rokonok című filmjét.

2006. március 15-én felavatták Damjanich János tábornok domborművét a múzeum udvarán.

2006. március 28-án új épületben folytatta munkáját a pedagógiai szakszolgálat. Ekkor adták át a megyei pedagógiai intézet új épületszárnyát.

2006 áprilisában  vonult le az az árhullám, amely 270 km hosszúságban új vízállás rekordot állított fel a Tisza-völgyben.

Orosz Tamás felvétele

2006. szeptember 8-án ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját a MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. A kocsijavító gyáregység csarnokában tartott ünnepségen a társaság jelenlegi vezetője, Csuka Bernát, és nyugalmazott ügyvezető igazgatója, Sándor János a cég születésnapjára készült emlékoszlopot is leleplezte.

2006 októberében búvárrégészeti feltárásokat és műszeres vizsgálatokat végeztek Szolnokon.

2006. november 24-én Szolnok 1956-os helyőrségparancsnokának, Kablay Lajosnak (1911-1987) a tiszteletére emléktáblát avattak az Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopterbázison, az MH 86. Szolnoki Helikopterezred parancsnoki épületének falán.

2006-ban állították fel Szent Miklós szobrát a szolnoki görög katolikus templom kertjében. Az alkotás Pándi István fafaragó munkája.

Verseghy Könyvtár Fotótára

2006. december 18-án ünnepélyes keretek között adták át a Hetényi Géza Kórház szívkatéteres laborjának új épületét Szolnokon.

10 évvel ezelőtt...

2011. január 3-án adták át Szolnokon a kormányablakot, az integrált ügyfélszolgálati irodát.

2011. január 21-én hivatalosan és ünnepélyesen is átadták Közép-Európa leghosszabb, a Tisza szolnoki szakaszán átívelő 444 méteres gyalogos- és kerékpároshídját.

2011. március 5-én avattak új országzászlót Szolnokon.

2011. március 11-15. között rendezték meg először a Szolnoki Országos Vasútmodell-kiállítást az Aba-Novák Kulturális Központ szervezésében.

2011. március 25-én avatták fel Szabó Imrefia Béla Végtelen csomó című alkotását a Verseghy Ferenc Gimnázium udvarán, amely az iskola fennállásának 180. jubileuma alkalmából állítottak.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

2011 májusában avatták fel a Széchenyi István Gimnázium futópályáját.

Forrás: Széchenyi Gimnázium honlapja

2011. június 17-én Zaránd György, a MÁV- Gépészet Zrt. vezérigazgatója az államvasutak nevében átadta a szolnoki MÁV Járműjavító Körösi úti telepén álló, teljesen felújított víztorony díszes kulcsát a városnak.

2011. június 24-én leplezték le Boldog XI. Ince pápa domborművét a szolnoki Vártemplom falánál.

2011. június 26-án avatták fel a Holokauszt mártírjainak emlékkövét az egykori zsinagóga előtti téren.

2011. július 22-én ünnepélyes keretek között átadták a McHale Hungária Kft. új szolnoki üzemcsarnokát.

2011. szeptember 12-én állították újra és szentelték fel az 1847-ben készült és most felújított Mária-szobrot Szolnokon a Mária és a Templom utca sarkán. Ezen a napon avatták fel a Xavéri Szent Ferenc kápolnát is.

Verseghy Könyvtár Fotótára

2011. november 26-án avatták fel Szandaszőlős felújított főterét. Az európai uniós támogatásból megszépült tér Lengyel Antal (1839-1906) nevét kapta.

5 évvel ezelőtt...

2016. január 27-én a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Közép-Magyarországi Területi Csoportja szervezésében emléktáblát helyeztek el a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. A deportált és meggyilkolt zsidó diákoknak emléket állító tábla avatásán készült felvételünk.

2016 februárjában összevontak két, Szolnokon állomásozó katonai egységet, az MH 88. Könnyű Vegyes, valamint az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljat. A létrejött alakulat MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezredként működik tovább a helikpoterbázis területén.

2016. április 9-én átadták a felújított szolnoki Tiszaligeti Stadiont. A ceremónián megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is.

2016 áprilisában felavatták a szolnoki ipari parkban az Eagle Ottawa új, 16 ezer négyzetméteres gyártócsarnokát és letették egy új csarnok alapkövét a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki telephelyén.

2016 májusában bajnoki címet szerzett a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP férfi vízilabdacsapata. Az Eger legyőzésével immár a nyolcadik elsőségüket szerezték meg. Egy hónappal később hetedszer is megszerezte a bajnoki címet a Szolnoki Olaj férfi kosárlabda-csapata, miután a döntőben 3-1-es összesítéssel legyőzte az Alba Fehérvár együttesét.

2016. augusztus 20-án a városi ünnepségsorozat keretében átadták a Körösi úti temetőben II. János Pál pápa felújított emlékkeresztjét.

2016. decvember 23-án hivatalosan is felavatták Szolnokon a Zrínyi úti Asztalitenisz Utánpótlás Centrumot.

Szolnok 2016 - Készítette: Visit Szolnok

Forrás:

Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. Szolnok, 2015

Szolnok könyve. Szolnok, 2011.

Címke:
Top