Karády Katalin Szolnokon

75 évvel ezelőtt 1947 májusában Karády Katalin Szolnokon lépett fel.

A színésznő Rodolfo bűvésszel együtt indult közös turnéra, amely nem volt zökkenőmentes. A Pesti Színházban folyó próbák miatt egy ideig szünetelt is a a fellépés sorozat, majd - a Színház című korablei magazin beszámolója szerint -Kecskeméten néhányan éretlenül fütyüléssel zavarták meg az előadást és pár erélyes pofon elcsattan. Szerencsére, a tüntetők eltávolítása után az est Karády ünneplésének jegyében folyt le.

Kecskemétről pedig a turné szereplői Szolnok felé vették az irányt, majd az ottani sikeres fellépés után Nyíregyházára. Rodolfo, aki a mágus-tudományok mellett a fotografálást is művészien gyakorolja, időnként megállította az autót, hogy a tavaszi zöldbe öltözött mezőkön néhány felvételt készítsen Karádyról, amelyet a Színház című lap közölt.

Címke:

Évfordulók 2023-ban

1005 évvel ezelőtt 

1018 és 1038 között jött létre Szolnok vármegye. Szent István király uralkodásának későbbi szakaszától kb. a 13. század közepéig állt fenn ez az óriási területű, a történeti Erdély nyugati peremvidékétől a Tiszáig terjedő önálló közigazgatási egység, amely valószínűleg nem lehetett összefüggő terület, mivel az ugyancsak kora Árpád-kori Bihar és Szabolcs vármegyék szétszabdalták

A magyarok krónikája. Bp., 1995.

485 évvel ezelőtt

Szapolyai János többször is megfordult Szolnokon. 1538 januárjában itt kelt át a Tiszán. Werbőczy István, Szolnok földesura, azzal a kérelemmel járult az uralkodóhoz, hogy a települést vásártartási joggal ajándékozza meg.

Jacob Matthias Schmutzer művei - De Bello Panonico. Wien, 1762

470 évvel ezelőtt

A törökök 1553-ban létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fogtak.

Digitális Képarchívum - OSZK

A szolnoki szandzsák az egyik legnagyobb területi török közigazgatási egység volt.

460 évvel ezelőtt

1563-ban szabadult a török rabságból Szegedi Kis István (1505-1572), neves kálvinista prédikátor. 1561-ben került a Szolnokra. A helyi hívek kérték Mahmud béget, hogy kijárhasson hozzájuk házi igehirdetésre. Bár sokszor megkísérelték elérni szabadon bocsátását, végül ezt 1563-ban Mező Ferenc érte el összesen 1200 Ft váltságdíj ellenében.

Szegedi Kis István emléktáblája a szolnoki református templomban
Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

320 évvel ezelőtt

1703. szeptember 21-én a kurucok tizenegy napi ostrom után vették be Szolnok várát. 1703 nyarán Rákóczi hadai már a Tiszántúl egészét elfoglalták. Szeptember 10-én Borbély Balázs serege jelent meg a szolnoki vár alatt. 11 napig tartó ostrom után, kétezer kuruc vitézzel elfoglalta a várat.

Szolnoki emléktábla az egykori vár közelében egy lakóház falán

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

II. Rákóczi Ferenc az elfoglalt Szolnokot generalátus székhellyé tette és a várat francia hadmérnökök irányításával meg is erősítette később.

305 évvel ezelőtt

1718-ban költözött a városba Bezdiczky Ignác sótiszt, aki a Szolnokon megtelepedő ferences barátoknak kápolnát építetett oly módon, hogy az később átépíthető, bővíthető legyen.

Lehnhardt Sámuel metszete 1824-1827 (részlet)

A szentélyhez 1723-ban kezdődtek meg a hozzépítési munkálatok. A Belvárosi Plébániatemplom pedig 1753-ban lett kész.

290 évvel ezelőtt

Az 1700-as évek elején pusztító pestisjárvány ütötte fel a fejét az országban, amely nem kímélte Szolnok lakóit sem. A "dög-halál" járványtól megszabadulva a város lakói Xavéri Szent Ferenc tiszteletére és a járványban elhunytak emlékére, a váci püspök engedelmével 1733-ban kápolnát emeltek. A kápolnát az akkori város határain kívülre építették, oda, ahová a járványban elhunytakat temették. 1735-ben, felsőbb megha talmazásra Tuchinszky Miklós atya, az akkori szolnoki administrator szentelte fel.

Németh István felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

280 évvel ezelőtt

1743-ban nagy csapások érték Szolnokot. Májusban kétszer ütött ki tűz a városban, amelyben 145 ház lett a lángok martaléka. Néhány nappal korábban pedig még ettől is nagyobb veszedelem jelent meg: újból felütötte a fejét a pestis.

270 évvel ezelőtt

1753-ból maradt ránk Joseph Riemel hadmérnök színes, kéziratos rajza a szolnoki várról.

Riemel rajza - Kriegsarchiv (Wien)

250 évvel ezelőtt

1773-ban épült a Szent János kápolna a mai dohánybeváltó és a vágóhíd között, a Tisza partján. Egy árvíz 1860-ban mosta alá, egy évvel később lebontották. 1881-ben közadakozásból épült új templom a mai Csáklya és Pélfy János utca sarkán.

Lehnhardt Sámeul metszetének részlete a kápolnával

200 évvel ezelőtt

1823-ban Németh Ignác kanonok alapította Szolnok második kórodáját, amelyben 2 szoba és 12 ágy volt. Az Ápolda a mai városközpontban állt, amelyet 50 évvel később dr. Erdei Dávid városi főorvos 3 szobásra bővített.

180 évvel ezelőtt

1843-ban született Kreutzer Balázs (1843-1924) lakatosmester, aki jelentős szerepet játszott a szolnoki ipartestület megalakulásában a 19. század közepén.

Németh Balázs felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

175 évvel ezelőtt

1848. március 24-én és 29-én a pesti forradalom győzelmére népgyűlést tartottak Szolnokon. Egy üdvözlő küldöttséget menesztettek Pestre. Létrehozták a "Rendre Ügyelő Választmány"-t, és megindult a nemzetőrség szervezése. A nemzetőrök őrizték a sóraktárakat, és a főbb épületeket. Ugyanezen a napon fogadta el a jászberényi népgyűlés a 12 pontot és saját követeléseikkel egészítették ki.

1848. áprilisban a népképviseleti országgyűlés összehívásakor Szolnok és környéke önálló választókerületet alkotott.

1848. május 27-én elkészült a szolnoki nemzeti őrsereg-összeírás. Elrendelték az őrsereg mielőbbi felesketését és hadrendbe állítását.

1848. június 14-én népképviseleti választásokat tartottak.

1848. augusztus 27-én Batthyány kijelölte a megalakult önkéntes nemzetőrség gyülekező helyeit. A Jellasics elleni sereg megerősítéséhez szükséges erőt ezekből a táborokból lehetett nyerni. A Tiszán inneni megyék erőinek összpontosítási központjául Szolnokot választották, főként a vasút adta lehetőségek miatt. Parancsnoka Görgey Artúr százados lett.

1848. szeptember 27-én alföldi toborzóútja során Kossuth Lajos beszédet tartott Szolnokon is. Kijelölte a népfelkelés szervezőit, majd vonatra ült és visszatért Pestre.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

1848. szeptember 30-án Halasy Kázmér a szolnoki népfelkelési biztos azt jelentette Kossuthnak, hogy a helyi táborban összegyűlt közel 1000 ember kaszákkal és lőfegyverekkel felszerelve készen áll.

1848. december végén a Honvédelmi Bizottmány Szolnokig vasúton, onnan szekéren utazott Debrecenbe. Miután a Windisch-Grätz tábornagy vezette császári főerőket nem sikerült Pest-Budán feltartóztatni és a főváros elesett.

170 évvel ezelőtt

1853-ban Kétszery József színtársulata lépett fel a szolnoki közönség előtt a Fehérló Fogadóban.

160 évvel ezelőtt

1863-ban született Budapesten Westher István, aki a vendéglősipart a fővárosi Kispipában tanulta ki, szolgált a Pilseni sörcsarnokban, a Magyar királyban és más előkelő helyiségekben is. 1891-ben nyitotta meg a szolnoki vasuti vendéglőt (Müller és Westher néven), 1904-ben önállósult, majd 1918-ben fiával,  Antallal társas alapon vezette vendéglőjét, amely egyike volt a legnagyobb és legforgalmasabb MÁV vendéglőknek. Westher tagja volt a városi képviselőtestületének is, valamint a Vendéglősök és szállodások ipartársaságának elnöki posztját is betöltötte.

Szolnoki fejek. Szolnok, 1928

1863-ban alapított meg Wachs Lajos vállalkozó kereskedelmi és szállítási vállalatát Szolnokon. A szerény kezdet után küzdelmes, de eredményekben gazdag évtizedek, a vállalat mindenkori pontossága és megbízhatósága, vezetőinek szaktudása, nagy vállalattá tették. 1918. július 1. napján részvénytársasággá alakult. Új formájában is egyike maradt a legnagyobb és legjobban vezetett vállalatoknak. Nemzetközi és hazai szállítmányozásokat bonyolított, szolnoki szerződéses szállítója volt a Magyar Államvasutaknak és a Magyar vasutak autóközlekedési vállalata r. t. (Mavart)-nak; megyei képviselete a Magyar Általános Hitelbank szénosztályának.Tüzelő- és építőanyagok vételével és eladásával is foglalkozott.

165 évvel ezelőtt 

1858-ban született Szolnokon idősebb Neugebauer Antal hengermalomtulajdonos. Szakvizsgák letétele után atyja üzemét, az Első mezőgazdasági gépműhely és rézöntődét vezette. Több találmány tulajdonosa volt. Kiállításokon kitüntetésekben részesült. 1910-ben építette gőzmalmát.

Zsákcimke - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

1858-ban indult meg a forgalom a Szolnok-Mezőtúr, valamint a Szolnok-Arad vasútvonalon. Ezzel egy időben a Tiszavidéki Vaspálya Társaság elkészítette a még mai meglévő 42.000 négyzetméteres üzemrészt, ahol a 12 állásos mozdonyszerelő műhely és a kovácsrészlegek kaptak helyet, valamint az osztályirodák és a tanonickola is itt működött.

155 évvel ezelőtt

1868. november 21-én tették le az 1849. március 5-i szolnoki ütközetnek emléket állító mementó alapkövét.  A Szabadság téren álló obelix alapköve egy fémládát rejt, amelybe Horváth Mihály "Magyarország függetlenségi harcának története" című munkáját is elhelyzték. - adta hírül a Vasárnapi Újság.

Korabeli sajtófotó / ADT

1868-ban alakult meg a Szolnoki Izraelita Nőegylet, amelynek a jótékonykodás, az özvegyek és árvák erkölcsi és anyagi támogatása volt az elsődleges célja.

150 évvel ezelőtt

Hatvan-Újszász-Szolnok vasútvonal a Magyar Államvasutak 66 km hosszú útvonala, amely 1873-ban épült meg.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

1873-ban Gyöngyösön látta meg a napvilágot Radvánszky József római katolikus lelkész. 1904-ben került Szolnokra, és 1926-ban lett a városi szegényház lelkésze. Kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült 1933-ban a szegényházi kis-templom.

Radvánszky József nótás albuma. Szolnok, 1927

Vitéz nagybányai Horthy Szabolcs 1873. január 28-án született Kenderesen. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye hősi halált halt főispánja.

Horthy Szabolcs - A szolnoki felsőkereskedelmi iskola értesítője 1914-1915.

1873-ban született Abonyi Pál Szolnokon, aki 20 évvel később 1893-ban lépett a MÁV szolgálatába. A művezető a Millennium Egylet és VOGE tagja is volt.

1873-ban Budapesten látta meg a napvilágot csáfordi Tóth Imre, aki a Bécsi biztosítónál kezdte munkáját, majd 1898-ban az Első magyar általános biztosító társaság szolnoki fiókjának főnökévé nevezték ki.

145 évvel ezelőtt

1878-ban született Zsebik József MÁV főművezető Szolnokon. 36 évet töltött a vasút szolgálatában. 1918-ban lett főművezető. Városi választott képviselő volt, és a MÁV Millenium kör háznagya, valamint több egyesület tagja.

1878-ban Tiszaföldváron látta meg a napvilágot Széki Gábor vendéglős. Az állami rendőrségnél szolgált Kispesten mint őrszoba parancsnok, és mozgó oktató. Nyugállományba vonulása után Szolnokon alapította meg "Víg magyarhoz" címzett vendéglőjét. Megszervezte az állami rendőrség nyugdíjpótló intézetét, amelynek díszelnöke lett.

Vármegyeháza 1878-ben épült fel az egykori Zöldfa vendéglő hatalmas telkén. 

Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1878. szeptember 15-én Scheftsik István lemondása után foglalta el a polgármesteri széket Gyömörey Félix. Azonban egy év múlva, 1879. szeptember 3-án ő is leköszönt hivataláról.

A MÁV műhelyben 1878-ban Munkás Dalkört szerveztek. A Vasúti Dalkör Wágner Gusztáv műhelyfőnök alatt 31 taggal indult, amelynek karnagya Medgyessy Géza tanító volt.

140 évvel ezelőtt

Elek István tiszti főorvos 1883. augusztus 29-én született Szolnokon.

Alexander Imre (1883-1969) vármegyei alispán 1883. december 30-án Kunhegyesen született. 

Pápay Antal építési vállalkozó 1883-ban született Szolnokon. 1909-ben átvette atyjának jól bevezetett helyi vállalatát. 

A szolnoki városháza alapkő letételére 1883. szeptember 2-án került sor. Időkapszuláját az épület főbejáratának egyik pillérében helyezték el. 1884-ben adták át az épületet.

1883. december 23-án dr. Elek Dávidot választották meg a városi közigazgatás vezetőjévé. Fiatalon, 31 éves korában foglalta el a polgármesteri széket.

1883-ban alapította szolnoki üzletét Rosenzweig Ede fűszer- és gyarmatáru nagykereskedő. A város legidősebb nagykereskedőjeként az 1930-as években a Szentegylet elnöke, a Szolnoki Hitelbank R.T. igazgatósági tagja, a Kereskedelmi Társaság doyenje volt.

135 évvel ezelőtt

1888. július 25-én született Betkowski Jenő (1888-1972) tudós tanár, a Verseghy Gimnázim tantestületének tagja.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

1888-ban született Szolnokon Gálcsik Jenő, aki 1913-ban lett a MÁV főművezetője.

1888-ban Jászberényben született Bakay Gyula a szolnoki egyesült gőzfűrésztelep, a Bakay Gyula Fatelep RT tulajdonosa.

1888. február 4-én látta meg a napvilágot Szolnokon Kertész Mihály ügyvéd, író.

A szolnoki keresztényszocialista szakszervezet egyik alapítója volt. Elnöke a Millennium Önképző Dal- és Zeneegyletnek, a megye dalos kerületének, tagja a városi képviselőtestületnek és a római katholikus egyházjöség tanácsának.

1888. július 15-én hunyt el Balogh Kálmán (1835-1888) szolnoki kötődésű fiziológus, egyetemi tanár.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

1888 szeptemberében kezdődött meg a tanítás az érettségi vizsga tartására is jogosultságot szerzett szolnoki főgimnázium új épületében. A késő eklektikus műemléki épület főhomlokzata a Tiszára néz. Hangsúlyos az épület főhomlokzatánának két kiugró vége és az előreugró, megmagasított középrész.

Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1888-ban alaklut két osztályos felős népiskolából az állami polgári leányiskola.

1888-ban lett önálló üzlete Kalmár Miksa uridivatáru kereskedőnek Szolnokon. Üzlete magas színvonalon működött, ahol mérték után készítettek fehérneműt a vásárlóknak.

1888-ban alakult meg a Szolnoki Vadász Társaság. 

130 évvel ezelőtt

1893-ban született Miskolcon Krámer Dezső (1893-1964), a vármegyei kórház első gyermekgyógyász főorvosa.

1893-ban született Tiszavárkonyban Tornyos Ferenc, aki 1921-ben lett a szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár ügyvezető igazgatója.

A szolnoki Constantin-féle iskolában 1893-ban kezdődött meg a tanítás. Schuster Constantin váci püspök adományából épült eklektikus stílusban.

Képeslap / Hungaricana

A szolnoki református gyülekezet templomának alapkövét 1893-ban tették le a város által az egyház adományozott telken.

1893-ban állították fel a város főterén egy műkővel borított ártézi kutat a korábbi, 1850-es években fúrt kút helyébe. A piactéren, a városháza és a lakóházak udvarán ásott gémeskutak vizét is használták, míg 1893-ban a főtéren artézi kutat fúrattak, ahonnan ki-ki vagyoni helyzetének megfelelően: vállon vödrökben gyalog vitte, vagy egylovas-szamaras kordékra szerelt lajtokban szállíttatta a házához a vizet. A 282 méter mélységig lehatoló ártézikút naponta 2390 liter 27,5 °C-os vizet adott. A kút megnyitásakor kb. 1 méterre szökött a térszín fölés.

Sajnos a kút később elapadt, 1940-es évek közepén lezárták. A puttóknak pedig nyoma veszett.

1893-ban Szolnokon látta meg a napvilágot Székely Sándor, 1918-ban Bupesten szerezte fogorvosi oklevelét. Bécsben, Berlinben, majd Budapesten dolgozott, majd szolnoki rendelőjét 1921-ben nyitotta meg.

1893. április 9-én született Glykais Gyula kardvívíó, a Szolnoki Tisza IstvánVívó Club tagja. 

1893. július 6-án született Szolnokon Tóth Tamás, akit 1925-ben választottak a város polgármesterévé. A szegényház, a városi parkok, a vágóhíd, a Tisza szálló, a városi fürdő, a közraktár létesítése, a színház átépítése, a hőforrás fenntartása fűződik a nevéhez.

 

125 évvel ezelőtt

1898-ban Heves Kornélt választották a szolnoki zsidó hitközség rabbijává.

1898-ban létesült Szolnok külterületén az Ugartanyai egy tantermes állami elemi iskola.

120 évvel ezelőtt

1903-ban alakult meg a Szolnoki Általános Munkásképző Egylet, amelynek székházának a mai Óvoda utca 7. szám alatt álló épület adott otthont. 1973-ban a Városi Tanács emléktáblát emelt az épület utcai homlokzatán.

1903. március 7-én született Szandai Sándor (1903-1978) Munkácsy-díjas szobrász, író.

Kiállítási katalógus - Damjanich Múzeum, Szolnok, 1968

1903-ban született Agócs István, aki régi szolnoki iparoscsalád sarja volt. Ő vezette az özv. Richter Fűszer-és Vegyeskereskedést. Szintén ebben az évben látta meg a napvilágot Berényi Ferenc vendéglős, az 1932-ben nyitott Otthon vendéglő tulajdonosa.

Anonymus, Ligeti Miklós szobrászművész egész alakos szobra 1903-ban került kiállításra a kolónia parkjában. A névtelen jegyző alakját a kormány felkérésére készítette el a művész, amely eredetije a fővárosi Városligetben, Vajdahunyad vára mellett látható.

1903-ban kezdte meg pedagógiai pályafutását Szolnokon Tóth István a polgári fiúiskolában, aki 1919-ben lett az intézmény igazgatója. Sógora, Móra Ferenc író volt, aki többször is felkereste a családot Szolnokon.

Tóth István az első sor közepén

1903-ban kapott engedélyt ifj. Végh Gyula okleves gyógyszerész új szolnoki patika alapítására a Laktanya körút 2157. helyrajzi számon (ma József Attila u- Hunyadi u. sarka). A testvérével, Antallal közösen vezetett gyógyszertárat Angyalra keresztelték. Az akkor negyedikként alapított patika körzete a vasutas kolónia területét foglalta magába. Az 1912-ben Laktanya és a Baross út találkozásánál álló épületbe költözött át az Angyal Gyógyszertár.

1941 - Berta Ferenc: Gyógyszerészek, gyógyszertárak Szolnok városában. Szolnok, 2018

1903-ban Kludik Gyulának, Szolnok polgármesterének kérésére szelefarmosi Bodó Károly államilag segélyezett zeneiskolát alapított.

1903-ban alapította üzletét Bényei János mészáros és hentes Szolnokon. Ő volt az Iparoskör és az Újvárosi olvasókör megalapítója is.

115 évvel ezelőtt

1908-ban született Szolnokon Rákóczy Ferenc fűszer- és csemegekereskedő, aki 7 évnyi segédkedés után, 1933-ban alapította meg üzletét. A Fűszerkereskedők egyletének tagja volt.

1908. október 10-én született Sátoraljaújhelyen Lescsinszky Győző (1908-1980) fényképész, aki Szipál Márton szolnoki műtermében tanulta ki a mesterséget, majd néhány vándorév után újra ebben a városban lett fotószaküzlet vezető, majd 1939-ben nyitott önálló műtermet, majd fotócikk kereskedést.

Szolnok második vasútállomásának elbontása után 1908-ban - Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján - épült új vasútállomás.

Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1908 körül épült Komor Marcell és Jakab Dezső pesti műépítészek Lechner-stílusú magasföldszintes lakóháza. A szecessziós stílusú villa egykor Balogh Gyula földbirtokos rezidenciája volt.

Képeslap - Damjanich János Múzeum

1908-ban létesítettek iskolát az akkori "város-kertben". A Thököli-úti Állami Elemi Iskolában külön fiú- és leányosztályokban folyt a tanítás 3 nap délelőtt, 3 nap délután felváltva, mert az akorri 400 tanulóra csak 4 tanterem jutott.

1908-ban nyitott meg vendéglőjét Wéber Bálint (1873) Niedermoselben született egykori dongafakészítő famunkás, aki 1894-ben telepedett le Szolnokon. Éttermének új épülete 1927-ben készült el a város főutcáján. A kétszintes, neobarokk épület alul működött a vendéglő, felül pedig az üzemeltető Wéber-család otthona kapott helyett.

1908-ban alakult meg 56 taggal az Újvárosi Olvasókör. Megszervezői Bényei János és Zala Ferenc voltak. Az olvasókör a jótékonyság és a hazafias szellem ápolása céljával jött létre, amely havonként ismeretterjesztő előadásokat is rendezett.

1908-ban Molnár István tornatanár elnöklete alatt megalakult a szolnoki Reálgimnázium Tornaköre.

110 évvel ezelőtt

A korai „lakótelepi” építkezés és szociális gondoskodás klasszikus példája
az 1913-14-ben emelt cukorgyári kolónia.

1913-ban tervezte meg a Magyar Királyi Polgári Leányiskola épületét (Szolnok, Templom utca 6.) Rerrich Béla műépítész.

Az 1913-ben indította meg Papp Dénes műszaki főtanácsos a MÁV műhelyi tanonciskolát. A folyamatos munkásutánpótlást jelentett a rendszeres tanancképzés. A fejlődés elengedhetetlenül megköveltelte az alkalomszerű munkáskiképzés helyett a tanoncok kinevelését. Ez főleg szükségesnek mutatkozott az I. világháború előkészületi éveiben, amikor a műhely is jelentékenyebb szerepet kapott.

1913-ban alapított bankházat ifj. Nerfeld Ferenc.

Szolnoki fejek. 

A bájos Kovács Lula, aki Mariházi Társulat tagjaként aratott viharos sikert Szolnokon. A Színházi Élet 1913-as tudósítása szerint a vidéki színházakban fellépő színésznő nagy rutinnal és tehetséggel töltötte be a naiva-szerepeket, de mint drámai hősnő is több igen eredeti felfogású és sikerült alakítást nyújtott. Különösen hangos sikere volt a Csitriben, az „Erős láncok"-ban és Molnár Ferenc diadalmas színművében „A farkas"-ban.

Színházi Élet 1913 / ADT

1913. szeptember 18-án indult a Szolnok-Pozsony távhajtási verseny a Jász-Nagykun- Szolnokvármegyei Úrkocsisok Szövetkezete szervezésében.

Vasárnapi Újság 1913 / ADT

1913-ban jelent meg Tóth Tivadar (1892-1972) A jászkúnok története a török hódoltság korában című történeti értekezése a szolnoki Varga József-féle könyvnyomdában.

1913-ban alakult meg a Szolnoki MÁV Sport Egyesület kerékpár-szakosztálya.

105 évvel ezelőtt

1918-ban kezdte meg nevelői munkáját Szolnokon Polonyi Jolán állami okleves óvónő.

1918-ban alapított üzletet Szolnokon Vidor Mihály kereskedő.

1918. december 12-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának szolnoki szervezete a Balaton Kávéház épületében.

100 évvel ezelőtt

1923-ban indította el Horváth László és Lohoczky Mihály helyi autóbuszjáratát Szolnokon, amely a vasútállomás és a vármegyeháza között közlekedett.

Szolnokon született 1923. január 19-én Szurmay Ernő (1923-2016).

1923-ban lett Magyary Albert szolnoki születésű tanító a Constantin népiskola igazgatója, amelynek 1908 óta volt tanára.

1923. május 5-én megalakult a Szolnok Városi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, amely testület az oktatáson kívüli művelődésért volt felelős a két világháború között: külügyi matinékat rendeztek, kulturális előadásokat, tanfolyamokat szerveztek. A törvényszéki fogházban is tartottak a raboknak ismeretterjesztő előadásokat és analfabéta-tanfolyamokat.

1923-ban nyitotta meg patikáját Bárány Pál gyógyszerész. A Templom és Szapáry utca sarkán álló Szent István Királyhoz címzett gyógyszertárat 1924-től Sándor Illés, majd 1926-ban pedig uzoni Kovács Zoltán patikus vette át. Ő új nevet (Corso) adott a gyógyszertárnak. A 1942-ben tulajdonost váltott az üzlet. Solymossy János gyógyszerész visszakereszte a patikát, amelyet az államosításig ő vezetett. Akkor Gyógyszertár Vállalatként működött tovább, amely 1958-ban elköltözött ebből az épületből. Így azt lakások céljára adták ki és alakították át.

1923 nyarának nagy eseménye volt  a Szolnok-Budapest-Székesfehérvár-Balatonfüred-Keszthelyi távhajtást, amire hosszú heteken át készülődtek a magyar ügetőtenyésztés és versenyzés hívei és művelői. A 280 kilométeres ávhajtást a Jásznagykun-Szolnok vármegyei „Úrkocsis Szövetkezet" rendezte.

Színházi Élet 1923. / ADT

1923 októberében kap iparengedélyt Szolnokon Szipál Márton Károly (1893-) fényképész, aki első műtermét a volt Fehérló Fogadó helyiségében nyitotta meg. 5 évvel később pedig a megüresedő Kádár-féle ház emeletére helyezi át székhelyét. 1930-ban elhagyta Szolnokot és Debrecenbe költözött.

Guba András gyűjteménye - Verseghy Könyvtár Fotótára

1923. október 16-án Szolnokra látogatott gróf Bethlen István miniszterelnök az igazságügyi és a népjóléti miniszter, valamint a nemzetgyűlés számos tagja kíséretében. Részt vett a megyei egysógespárt alakuló közgyűlésén és dr. Kenéz Bélának, e kerület képviselőjének beszámolóján. Szolnokon a miniszterelnököt lelkes éljenzés fogadta, majd a város polgármestere, Zrumetzky Viktor (1880-1925) mondott üdvözlő beszédet.

Új Barázda / ADT

1923. október 21-én tartották az első lutheránus istentiszteletet Szolnokon. Ekkor alakult egy misszió tanács, amely az egyházközség megalakulását vette tervbe. Az I. világháború előtt alig 70 evangélikus élt a városban.Trianon után a városban megtelepedő menekültek duzzasztották fel ezt a lélekszámot. 5 évvel később már templomépítő bizottságot is létrehoztak.

1923-ban nyitotta meg "Menyasszony" elnevezésű rőfös üzletét Rosenberg Miksa rőfös- és rövidáru kereskedő.

Tanoncévei után 1923-ban lett önálló Palhuber Kálmán könyvkötő Szolnokon.

1923-ban alakult meg a Postás Sport Egyesület Szolnoki Csoportja Matterny Andor igazgató elnöklete alatt.

95 évvel ezelőtt

1928-ban épült fel a Tisza partján a Tisza Szálló és gyógyfürdő neobarokk stílusú épületegyüttese a sgrafittós díszítésű árkádos folyósójával.

Vállalkozó Lapja / ADT

A Tisza Szállóban létesített étterem bérlője a szolnoki születésű Westher Rezső vendéglős lett.

1928-ban lett dr. Konrád Jenő (1878-1945) a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szülészorvosi Hivatal vezetője.

1928-ban Fábry Béla a vármegyeházától Kőtelekig szállította utasait maga készítette járművével. Egy kiselejtezett tehergépkocsira épített favázas kocsiszekrényt. A helyi vállalkozók kezdeményezései helyett végül a megyeszékhely tömegközlekedésének megszervezésére a budapesti Start Autóközlekedési és Autófelszerelési Vállalat kapott engedélyt. A cég 1928. október 4-én szállított először utasokat a vasútállomástól a megyeházáig.

 

Fábry Béla autóbusza Szolnokon - Kőtelki Fényképarchívum

1928-ban kapott engedélyt Szabó István gyógyszerész új patika megnyitására a Szabadság téren a Scheftsik-bazár épületében.

Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1928-ban alapította meg üzletét Szolnokon Tornyos Vilmos autó, műszaki olaj és benzin kereskedő, aki budapesti ásványolaj rt. szolnoki lerakatát vezette, és a General Motors képviselője

1928 augusztusában mezőgazdasági és ipari kiállítást szerveztek Szolnokon az ipari kongresszussal egy időben. A szakmák szerint az iparosok tíz csoportban állítottak ki, valamint mezőgazdasági termékeket, állatokat és fogatokat is bemutattak három különböző helyszínen a városban.

1928-ban szabadalmat nyert a hidegőrlés gyakorlati kivitelére dr. Popper Ignác Jaromir, a Futura szolnoki kerületének főbizományosa.

1928-ban lett a szolnoki-alcsipusztai állami elemi iskola tanítója. Magor István.

1928-ban jelent meg a Szolnoki fejek című repreztatív kiadvány, amely a megyeszékhely tisztségviselőinek munkásságát mutatta be. Értékét a fényképes illusztrációk adják.

A Vasúti Dalkör fennállásának 50. évfordulója alkalmából Szolnokon szervezte meg első országos vasutas dalosversenyét 1928-ban.

Az I. világháború után, 1923-ban újjászervezett Szolnoki Vívó Klub országos vidéki bajnokságot nyert 1928-ben. Ebben az évben lett az Amszterdamban olimipiai bajnokásot nyert magyar kardcsapat tagja Glykais Gyula, a szolnoki klub tagja.

1928. november 25-én helyezték ünnepélyes keretek között üzembe a salgótarján-szolnoki nagyfeszültségű távvezetéket. Horthy Miklós kormányzó is megjelent kíséretével az átadáson, és ő maga adta meg az engedélyt a távvezeték üzembehelyezésére. Ebből az alkalomból Szolnok városa a fővárosból, továbbá a vármegye egész területéről érkezett előkelőségek jelenlétében díszközgyűlést tartott. Dr. Tóth Tamás, Szolnok polgármestere nyitotta meg a díszközgyűlést és megnyitóbeszédében meleg szavakkal üdvözölte a kormányzót. A polgármester beszéde után a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat képviseletében
dr. Chorin Ferenc felsőházi tag, a társulat elnöke emelkedett szólásra. A közgyűlés után a megjelent előkelő vendégsereg autókba ült és a már üzembehelyezett transzformátorállomás megtekintésére indult.

1928. december 2-án Horthy Szabolcs-emlékverseny tartottak Szolnokon. A hősi halált halt szolnoki főispán, vitéz dr. nagybányai Horthy Szabolcs emlékére szervezett vívóversenyen  a városháza nagytermében valamennyi olimpikon részt vett, a zsűriben pedig a vívószövetség vezérkara képviseltette magát.

1928-ban hunyt el Szigeti Henrik udvari fényképész, akinek Szolnokon volt műterme. 

90 évvel ezelőtt

1933-ban a kormányzó részvételével zajlott le a tiszai „Széchenyi hajóút”. A Széchenyi-hajóutat annak emlékére rendezték, hogy 1833-ban kereste fel gróf Széchenyi István gőzhajóval a Tiszát és fordult figyelme a Tisza-völgy szabályozása felé. Ezen az úton vetődött fel a szolnoki gabonatárház és gabonakikötő gondolata.

Filmhiradó

Megalakult 1933-ban a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület.

A szegényház kápolnáját 1933-ra kibővítették. Szent József tiszteletére szentelte fel Dr. Hanauer A. István váci megyéspüspök 1933. október 1-jén.

1933-ban építettek új hidat a Malomszögben a Zagyván. A három nyílású 30 méteres fahíd két évtizedig biztosította az átkelést a zagyvarékasi határba.

1933-ban jelent meg Faragó Sándor nyomdsz kiadásában a Szolnoki Tükör Vidor Győző szerkesztésében. Az évenként 10 számra tervezett képes folyóirat címlapját Borbereki Kovács Zoltán tervezte és  már fotószerkesztője is volt Tabák
Lajos személyében, aki kizárólag szolnoki felvételeket közölt.

1933-tól 1939-ig Hitélet címmel zsidó szépirodalmi és társadalmi folyóirat 

1933 és 1937 között jelent meg Szolnoki Zene és Mozi Élet című színes helyi programajánló kiadvány.

1933 és 1939 között jelent meg a Hitélet című zsidó szépirodalmi és társadalmi folyóirat Szolnokon.

Várhelyi Lajos (1933-1999)

1933-ban került szakképzett testnevelő tanár Koppányi Ella személyében a szolnoki állami leányliceumba, aki megalakította az iskola sportkörét, hogy a lányok testnevelési órákon kívül is kipróbálhassa magát a mozgáskultúra különböző ágaiban.

1933. áprilsi 4-én született Debrecenben Kanizsa Tivadar úszó, vízilabdázó, olimpiai bajnok, aki a Szolnok Vízügy-Dózsa edzője volt.

1933. április 8-án elhunyt Ellmann Elvira (1866-1933) a szolnoki Állami Polgári Leányiskola igazgatója.

1933 nyarán nagy sikerű kerti estélyt tartottak a Szolnoki Művésztelepen. 

Vitéz Scheftsik György főszolgabíró, Mary Trubeckoi hercegnő, Beer Klára és Pólya Tibor - Színházi Élet 1933 / ADT

1933. december 12-én Szolnokra látogatottak  az erdélyi magyar irodalmi életének neves képviselői. A fellobogózott városon keresztül halhava, mindenfelé a lelkes tömegek éljenzése fogadta az erdélyi írókat. Este a városi színházban műsoros estet rendeztek. Dr. Sárközi György  városi tanácsnok köszöntötte Szolnok város közönsége nevében a vendégeket, akiknek részéről gróf Bánffy Miklós ny. külügyminiszter, az Erdélyi Szépmíves Céh elnöke válaszolt az üdvözlésre, majd Báró Kemény János, az Erdélyi-helikon megteremtője ismertette az erdélyi magyar irodalmat, majd Kós Károly, Ligeti Ernő, Tamási Áron olvastak fel műveikből. Az előadók műsorszámai után a Kolozsvárról Szolnokra került dr. Schreiber Miklós kir. közjegyző mondott köszönetet a vendégek előadásáért. A városi színházat zsúfolásig megtöltötte Szolnok város közönsége és a nézők soraiban ott voltak roffi Borbély György főispán vezetésével Szolnok város egyházi, politikai és társadalmi előkelősége. Az előadás után a Tisza-szálló éttermében adott bankettet a város a vendégek tiszteletére.

1933-ban vette át a Filléres bazár vezését Vidor Jenő kereskedő.

1933-ban jelent meg Kiss Gábor Szolnoki hárfa című verses kötete.

 

85 évvel ezelőtt

1938-ban a győri fegyverkezési program kihirdetése után a szolnoki Járműjavító Műhelyt haditermelésre fogták.

Dr. Szabó Ferenc 1938-ban megpályázta és a június 3-án tartott tisztújításon 66:54 szavazati arányban dr. Lévay Gyulával szemben elnyerte Szolnok város polgármesteri állását.

A szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör névadója emlékének gondozása melett a finn-magyar kapcsolatok ápolásában is közreműködött. Az új Vikár Béla-féle Kalevala fordítást Onni Talas finn követ személyesen adta át a szolnoki középiskolások számára a Városháza dísztermében 1938 nyarán. Az ünnepség rendezését a Verseghy Kör vállalta magára. Dr. Csekey István mondott ünnepi beszédet, Kemény László tanár, az egyesület főtitkára olvasott fel szemelvényeket a Kalevalából.

Plakát - Damjanich János Múzeum

Szent István halálának 900. évfordulóján szentévet rendeztek. Az ereklyét egy erre a célra kialakított „Aranyvonattal” hordozták körbe az országban. 1938. július 3-án érkezett a Szent Jobb Szolnokra.

Aranyvonat Szolnokon Dr. Nádas Gyula felvétele - Damjanich János Múzeum

A szolnoki vasútállomásról a Kossuth térre tartott a díszmenet, amelyet a gyalogezred zenekara vezetett, majd a díszszázad és az ünneplőbe öltözött leányok vonultak a feldíszített Baross utcán végig. A Városháza honlokatat is fel volt lobogózva. Előtte állt egy oltár, az emelvény, amelyre a Szent Jobbot helyezték. 

Dr. Nádas Gyula felvétele - Damjanich János Múzeum

80 évvel ezelőtt

1943-ban született Tiszaföldváron Dr. Karsay Koppány orvos, aki 1976-ban a szolnoki Hetényi Géza Kórház Neurológiai és Pszichiátriai Osztályának vezetője lett. A neurológia és pszichiátria szétválását követően, 1982-től a neurológiai osztályt vezette 2007-ben történt nyugdíjazásáig. Több évtizedes szakmai munkáját a város 2007-ben Ezüst Pelikán-díjjal ismerte el. 2008. március 9-én hunyt el.

1943-ban állították fel a szolnoki Kossuth téren Vastagh György Horthy Istvánról készült szobrát. Az obeliszk talapzatán az emlékműhöz koszorút elhelyező szűrös parasztember állt, aki az elesett fiait gyászoló népet szimbolizálja.

1943 áprilisában a nyíregyházi királyi járásbirót, dr. Gergelyffy Gézát a szolnoki törvényszékhez helyezik át. 1947-ig töltötte be a törvényszéki tanácselnöki pozíciót, aki feleségével fontos szerepet játszott a megyeszékhely közéletében is.

75 évvel ezelőtt

Szolnok polgármestere 1947 nyarán tett javaslatot egy városi fenntartású autóbuszüzem létrehozására. Az üzem első járata, egy Skoda gyártmányú autóbusz 1948. február 4-től közlekedett a vasútállomás és a Szabadság tér között.

Autóbusz megálló a Szabadság téren - Verseghy Könyvtár Képeslaptára

1948-ban alakult meg megyei kórház Gyermekosztálya, valamint a Fülorr gégészet.

A II. világháborúban tönkretett és kifosztott városi múzeumi és könyvtári gyűjteményt Kaposvári Gyula (1916-1998) állította helyre. A könyvtár 1948. március 15-én nyította meg újra kapuit az olvasók előtt. Ezzel egy időben, a szolnoki csata emlékkiállításával nyílt meg a szolnoki múzeum is.

A volt Nemzeti Szálló Belügyminisztérium által megvásárolt épületébe, 1948. július 31-én beköltözik a helyi demokratikus rendőrség. Az ingatlanban működő Nemzeti Mozgó filmszínházat is ebben az esztendőben államosították.

70 évvel ezelőtt

1953 elején a nagy téli árvíz kiemelt és a folyó árterületére tolta a malomszögi Zagyva hidat. A víz elvonultával helyreállították, majd 4 év múlva egy másik hídmezőre cserélték.

Kóbor Antal igazgatásával 1953-ban megkezdte működését Szolnokon az állami zeneiskola.

A zeneiskola tanárai

1953-ban dr. Lévay Károly lett a megyei kórház igazgató főorvosa. Ebben az évben létesült a Klinikai Laboratórium.

A magyar rádió 1953-ban vidéki studiókat szervezett, így ekkor a vezetékes rádió átalakult, a studió pedig a Mária utcai kultúrházból a Kolozsvári útra költözött. Először 1953 augusztusában adott műsort a stúdió. Postai vezetékes rádión hallgatták az érdeklődők a programot.

1953-ban alapították meg az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot, ahol kezdetben traktorokat és kombájnokat javítottak. 1968-ban a vállalatot átszervezték, a szolnoki és  a tószeg gépállomásokat is hozzácsatolták.

1953-ban adták át a Rimanóczy Gyula (1903-1958) Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök által tervezett I. számú irodaépületet a Kossuth téren.

Verseghy Könyvtár Fotótára

1953-ban szerződött a Szigligeti Színházhoz Győri Ilona (1929-2001) színművész, aki első kiugró szolnoki sikerét Gertrudis szerepében aratta a Bánk bánban, majd 1958 tavaszán a Szélvihar parasztasszony, Csendes Imréné megformálásával is emlékezetes alakítást nyújtott.

1953. június 8-án halt mártírhalát Boldog Sándor István (1914-1953), szolnoki születésű szalézi szerzetes. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után illegalitásban folytatta ifjú tanítványai pártolását. Az államvédelem figyeltette.1952. július 28-án tartóztatták le izgatása vádjával. A Budapesti Hadbíróság elé állították és kötél általi halálra ítélték.

65 évvel ezelőtt

1958-ban adták át a Szolnoki Papírgyár zacskógyártó üzemét.

1958 májusában mutatták be a Szigligeti Színzházban Szántó Armand és Szécsén Mihály filmről már ismert „Csendes otthon” című vígjátékának zenés változatát Csornai Irén és Vargha D. József főszereplésével.

Keleti felvétele - Film, Színház, Muzsika / ADT

1958 őszén érkezett Upor Péter (1934-1971) a Szigligeti Színház társulatába. Első jelentős szerepe Cassio volt az Othellóban.

60 évvel ezelőtt

1963. január 13-án adta át a közúti Tisza-hidat Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter. A város nevében Kapás Rezső, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott köszönetet az új létesítményért. Ünnepélyes pillanat következett. Ezzel a hídépítők négyéves munkájára tettek pontot.

Czinege Lajos és Kossa István helyi gyerekek segítségével vágták át a hidat elzáró nemzetiszínű szalagot.

Lobogó / ADT

Elkészült a Tiszaliget körtöltése, amelynek munkálatai 1961-ben kezdődtek.

1962-es beépítési tervjavaslat - Jászkunság c. folyóirat

1963-ban dr. Schlammadinger József (1898-1975) került a megyei kórház élére, aki négy évig vezette az intézményt.

Nagy István szobrászművész Mackó című alkotását 1963-ban állították fel a Kassai úti Általános Iskola udvarán.

Verseghy Könyvtár Fotótára

1963. szeptember 20-án kezdete meg új évadát a felújított Szigligeti Színház. A premierrel egyidőben nyílt meg az "Ötven éves a Szigligeti Színház” című kiállítás, amely a levéltár, a múzeum és a színháziak közös munkájával  készült.

Verseghy Könyvtár Képeslaptára

 Az 1963-as nyitó előadás: Liliomfi - Tiszai Lajos: Thália a Tisza partján

55 évvel ezelőtt

1968-ban a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat a növekvő földgáztermelés miatt Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatra (NKFV) módosult.

1968 tavaszán mutatta be a Szigligeti Színház Brecht Kurázsi mama és gyermekei című darabját Berényi Gábor rendezésében. A bemutató várakozáson felüli sikert ért el. 1968-tól Brecht csaknem mindegyik fontosabb színműve bemutatásra került a szolnoki színpadon.

A címszereplő: Hegedűs Ágnes - Tiszai Lajos: Thália a Tisza partján

1968. február 29-én hunyt el Szolnokon Mezriczky Lajos (1904-1968) zongoraművész, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy a II. világháború után elsőként teremtett zenetanulási lehetőséget és szervezett koncert-életet a városban. Növendékei közül sokan választották a zenei pályát. Nagy népszerűségnek örvendett Szolnokon.

Mezriczky Lajos egyik növendékével

50 évvel ezelőtt

1973-ban a szolnoki Lenin Tsz az Eresztő-halom mellett háromnyílású fahidat emelt. "Gazdák hídjának" is nevezték, mert a folyó bal partján elterülő földekre való könnyebb közlekedés miatt készült.

1973. január 1-jén jött létre a Városi Központi Könyvtár, a Szolnokon működő fiókkönyvtári hálózat központjaként. A bibliotéka 1992-ben vette fel Hild Viktor nevét.

1973-ban alakult meg a Corvinka Táncegyüttes az akkori Mátyás Király úti Általános Iskolában.

Csapó Gézát választották 1973-ban az év sportolójának. A hatszoros világbajnok kajakos két olimpián járt:1972-ben Münchenben bronzérmet, 1976-ban Montrealban pedig ezüstérmet szerzett.

1973. április 25-től a Szolnok Városi Tanács elnökének választják meg Barta Lászlót (1929-2002).

A Petőfi úton a Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola falán található dombormű. Az 1973-ban önálló intézménnyé vált 633. számú Petőfi Sándor Ipari Szakmunkásképző Intézet állíttatta névadója tiszteletére. A lemezdomborítás Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész munkája.

45 évvel ezelőtt

1978 októberében lett Kerényi Imre a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője.

1978. október 21-én hunyt el Nagy Pál (1931-1978) zenetanár, a Szolnoki Állami Zeneiskola igazgatóhelyettse, aki előadóművészként is gyakorta szerepelt helyi koncertek műsorán. A Szolnok Megyei Néplap zenekritikusaként is igyekezett formálni a közizlést. Több alkalommal is kitüntették a kulturális élet területén kifejtett tevékenységéért.

40 évvel ezelőtt

1983 áprilisában Szolnok adott otthont a II. Országos Ifjúsági Filmnapok ünnepi megnyitójának, amelynek célja a filmművészet segítségével az ifjúság, elsősorban a középiskolai tanulók történelemszemléletének, történelmi tudatának fejlesztése, a hazafias nevelés segítése. Számos filmbemutató és közönségtalálkozó mellett pódiumbeszélgetésekre és kiállításokra is sor került.

1983 júniusában Magyarország, a Vetőmag Vállalat volt a házigazdája a Nemzetközi Vetőmag Kereskedelmi Szövetség és a Nemzetközi Vetőmag Nemesítő Szövetség kongresszusának. Szolnokon a Vetőmag Vállalat Közép- magyarországi Területi Központja is helyet adott a nemzetközi szimpóziumoknak, bemutatóknak.

1983 őszén a Szigligeti Színházban volt az ősbemutatója Örkény István Pisti a vérzivatarban című groteszk játékának. A produkciót Jeney István rendezte.

Takács Gyula és Nagy Sándor Tamás - Színház / ADT

1983. november 18 és 19. között jubileumi kórustalálkozót tartottak a szolnoki MÁV Járműjavító Művelődési Központban.  Budapesten 1908-ban alakították meg a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetségét. A szövetség életének 75 évét bemutató kiállítás megnyitásával kezdődött meg a kétnapos program, ahol tizennégy együttes lépett a közönség elé. 

Buday Péter hagyatéka - Verseghy Könyvtár Fotótára

35 évvel ezelőtt

1988. április 29-én adták át a Petőfi u. 1. (ma Somogyi Béla utcában) az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát. Budapesten, a Flórián téri aluljáróban akkor már négy éve működött a fiatalok érdeklődésére számot tartó Ifjúsági információs és tanácsadó Iroda. A jó tapasztalatok láttán az Állami Ifjúsági és Sporthivatal pályázata kezdeményezte a hasonló irodák hálózatának létrehozását. Szolnokon, a Petőfi u. 1. alatt nyitották meg a vidék első irodáját.

Hargitai Lajos felvétele - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal Archívuma

1988. szeptember 1-jén kezdődött meg a tanítás a Széchenyi-lakótelep új tanintézményében, az Ecseki Úti Általános Iskolában.

Ezzel párhuzamosan a Városi Központi Könyvtár avatásával véglegesen átadták a Rigó József út végén fekvő épületegyüttest, amelyben így három intézmény kapott helyet.

1988. szeptember 24-én a tiszaligeti napok rendezvényei között szerepelt egy nemzetközi maratoni futóverseny is Kellner Gyula (1871-1940) emlékére.

 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal Archívuma

1988. október 14-én mutatte be a Szigligeti Színház Székely János Caligula helytartója című drámáját Taub János rendezésében.

Tóth János, Fodor Tamás és Mertz Tibor - Tiszai Lajos: Thália a Tisza partján

A Magyar Kosárlabda Szövetség a Magyar Diáksport Szövetséggel közösen meghirdette az országos mini kosárlabda mozgalmat. Az ország valamennyi általános iskolájában a 4—6. osztályos diákok részére megnyílt a lehetőség, hogy a kosárlabda szeretete mellett űzzék is e sportágat. A Magyar Kosárlabda Szövetség ígéretet tett arra, hogy a nevezett csapatok térítésmentesen kapjanak egy pár mini kosárlabda-palánkot, egy garnitúra sportmezt, öt kosárlabdát, emellett működési költségtámogatást is nyújtott az iskoláknak, valamint egy továbbképzés keretében átadták ismereteiket a leendő oktatóknak és játékvezetőknek.Az országos megnyitó után megyénkben 1988. november 12-én volt a mini kosarasok seregszemléje. A Szolnoki Olajbányász—Dombóvár NB I-es ifjúsági mérkőzés előtt kapott helyet a mini kosárlabda karnevál. 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal Archívuma

30 évvel ezelőtt

1993 áprilisától 1999 elejéig jelent meg a Jászkun Krónika című napilap, amelynek főszerkesztője Palágyi Béla volt. A lap önálló szerkesztősége 1999 elején megszűnt, amikor megvásárolta az Új Néplapot kiadó Axel Springer-Magyarország Kft. Érdekesség, hogy 2003-ig a kiadó két fejléccel adott ki azonos tartalmú lapot.

Kártyanaptár - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára 

1993. szeptember 1-jén jött létre a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola a Budapesti Külkereskedelmi Főiskola, illetve a Budapesti Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola helyi tagozatainak egyesítésével.

1993. november 26-án szólalt meg Szolnokon az első kereskedelmi rádió, a Rádió 2000, mely 2009 nyarától Rádió 1 néven sugározza adásait.

1993. november 26-án tartotta alakuló közgyűlését a szolnoki Verseghy Kör.

Borbás Tibor szobrászművész Mátyás királyról bronzból készült portrészobrát 1993-ban állították fel a  Mátyás Király Általános Iskola előkertjében (Mátyás király út 20.) egy korábban ott állt szobor posztamensére.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

25 évvel ezelőtt

Az 1998-as önkormányzati választáson Fidesz-FKGP-MDF-KDNP közös jelöltjeként indult Szolnok első emberének posztjáért először Szalay Ferenc, aki Várhegyi Attilát váltotta a polgármesteri székben.

Kórház 2006 / weborvos.hu

1998-ban dr. Baksai István lett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet főigazgató főorvosa. Nevéhez fűződik a gazdálkodás kiegyensúlyozottá tétele, a keretgazdálkodás hatékonnyá tétele

20 évvel ezelőtt

2003. február 9-én tűz ütött ki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet Tószegi úti egyik épületének alagsorában. 230 beteget, köztük 22 csecsemőt kellett kimenteni.

Új Néplap 2003. február 10. / Hungaricana

Az oltásban és a betegek mentésében közreműködő tűzoltók, katasztrófavédők és rendőrök eredményes munkájának emlékére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság emelt márványtáblát a tűzeset 10. évfordulója alkalmából. Az emléktáblát 2013. február 13-án leplezték le a Kórház épületében.

15 évvel ezelőtt

Vitéz Szathmári József (1908-1978) őrnagy emléke előtt tisztelegve, aki 1956-ban Szolnok védelmi parancsnoka volt, 2008. október 23-án állítottak márványtáblát a Táncsics utcában álló egyik épület homlokzatán.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

10 évvel ezelőtt

2013-ban adták át a Szolnoki Vízilabda Arénát a Tiszaligetben. Az épületet Horváth Ferenc, Sámson Réka, Nagy Dániel,  az Archilak Mérnöki Szolgáltató Kft. mérnökei tervezték.

Archilak Mérnöki Szolgáltató Kft. felvétele

Az 1944-ben megsemmisült Szapáry-szobor helyén 2013. október 23-án avattak új emlékjelet gróf Szapáry Gyula tiszteletére a Verseghy parkban. A szobrot Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész kisplasztikája alapján felnagyította és kivitelezte Pogány Gábor Benő.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

2013 novemberében leplezték le Kvasz András (1883-1974) repülőtervező-pilóta emléktábláját a szolnoki helikopterbázison. A repülőgép konstruktőr születésének 130. évfordulója alkalmából emelték a márványtáblát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szolnoki helyőrségbe települt Ludovika Zászlóalj 5. hallgatói százada, amely Kvasz András nevét viseli.

5 évvel ezelőtt

2018-ban jelent meg Magó Károly összefoglaló munkája, a Szolnok repüléstörténete 1945-ig című szakmai monográfia.

Magó Károly munkája

2018. augusztus 15-én avaták fel Ittebei Kiss József (1896-1918) szobrát a nevét viselő MH 86. Szolnok Helikopter Bázis fogadó épülete előtt.

A szolnoki Holt-Tisza Vízisport Telepen avattak emléktáblát a városi kajak-kenu versenypálya megépítésének 40. évfordulója alkalmából. Az építők előtt tisztelgő emléktáblát 2018. augusztus 31-én leplezték le. 

Források:

Cseh Géza: Horthy Szabolcs emléke Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Zounok, 8. Szolnok, 1993

Évkönyv a szolnoki állami zeneoktatás 35. évfordulójára. Szolnok, 1988

Molnár Sándor: Száz év a MÁV Szolnoki Járműjavító Ü. V. történetéből, 1856-1956. Szolnok, 1960

Pesti Frigyes Az eltünt régi vármegyék. Budapest, 1880

Szabó László: Szolnok város művelődéstörténete, 10175-1990. Szolnok, 1998

Szolnoki fejek.Szolnok, 1928 

Szolnok könyve. Szolnok, 2011

Szolnok megyei Néplap / Új Néplap archívum

Címke: ,

Szolnok napja – Vasútállomásaink története

Az 1836. évi XXV.tc. jelölte ki a legfontosabb 13 magyar vasútvonalat. Már ezek között is szerepelt a pest-debreceni és a pest-aradi vonal kiépítésének terve, azonban a vasutak pontos irányáról az 1840-es években hosszas viták után döntöttek.

Szolnok határában 1845 őszén kezdték meg a vasútvonal által érintett területek kisajátítását. A vasútépítés magánházak mellett az újvársoi iskola épületét is érintette. Az iskola a Magyar Középponti Vasúti Társaság költségén a régi helyétől alig távolabb épült újjá.1846. október 17-én állapodott meg a vasút és a Magyar Kamara képviselői, hogy a vasúttársaság a kikötő felső részén a Kincstár számára megfelelő rakodóteret biztosított.

175 éve, 1847. szeptember 1-jén reggel 8-kor indult el a pesti pályaudvarról egy 16 kocsiból álló szerelvény, hogy 3 óra múlva megérkezzék végállomására Szolnokra. 

A Nyugati Pályaudvarról indult két gőzvontatású szerelvényt Szolnokon ünneplő tömeg fogadta. Az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta el, a rendezvényen részt vett Széchenyi István is. Petőfi Sándor pedig még ebben az évben végigutazott az újonnan megnyitott vasútvonalon.

Kataszteri térkép (1881)

A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház a Leipziger Illustrirte Zeitung egy 1851-es számában

A szolnoki tiszai pályaudvar a hajóállomás mellett került kialakításra. Az Indóház volt hazánk legrégibb vasútállomás épülete. Klasszicista stílusban épült indóház kivitelezője a fővárosi Ziterbarth Mátyás volt (1803-1867).

A klasszicista stílusú egyemeletes épület kontyolt nyeregtetetű, melynek középtengelyében huszártorony magasodik. A téglalap alakú épület kéttraktusos elrendezésű volt. A belső beosztást az idők folyamán többszr átalakították. A földszinten kapott helyet a pénztár, a poggyászfeladó, a csomagmegőrzés, az emeleten epdig az alkalmazottak irodái helyezkedtek el.

 

A szolnoki Indóház rekonstruált homlokzati rajza. 1989. MERMÜ

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára

Az Indóház épületegyütteséhez tartozott a fából készült vonatfogadó csarnok, háromkút és két tolópad, valamint a ma is látható faraktár és a vízház, amely 1850 és 1870 között épült romantikus stílusban.

A Tisza-parti pályaudvar azonban hamarosan szűknek bizonyult és 1857-ben új állomás épült. Az új pályaudvart új helyen emelték fel.

Kataszteri térkép (1881)

A két vasútállomás a Harmadik Katonai Felmérés térképén

A Tiszavidéki Vasúttársaság által emelt romantikus stílusú állomásépület déli szárnya mellett fából készült fedett csarnok állt. A három első vágányt is befedő oszlopkon nyugvó, romantikus stílusú faragott csarnok szolgálta az utasok kényelmét. Az épületet később elbontották.

Szolnok második vasútállomásának elbontása után 1908-ban - Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján - épült új vasútállomás. Az épület az Államvasutak megrendelésére készült el. A kivitelezési munkákat Márton és Szálkai építési vállalkozók végezték.
Az utazóközönség az építkezés időtartama alatt a szabad ég alatt várakozott. Az új felvételi épület készítése gyorsan haladt, 1908 júliusában a főépület két oldalán lévő szárnyak már elkészültek. Itt helyezték el a posta- és távíró részleget, a másikban pedig a forgalmi szolgálatot.

previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

A Pfaff által tervezett állomásépület a város felől

A szolnoki állomásépület más jellegű volt mint Pfaff többi alkotása, mivel nem a teljes felfelület hanem csak a falmezők keretei és mintái készültek nyerstégla burkolattal. A függőleges és a vízszintes téglacsíkok, a vakolt falfelületek együttesen határozták meg az épület külső képét. Az épület széles és emeletes középrizalitjával, földszintes összekötő szárnyaival és emeletes sarokpavilonjaival már korábbi alkotásaihoz hasonlított. A középső egyemeletes tömböt széles és mozgalmas tetőidom fedi. A földszintes oldalszárnyak kontytetősek voltak. Az ablakok íves záródásúak. A homlokzatnak a téglából képzett párkányok és oszlopok révén finom rajzolattal. Az épület nagy helyiségigénye miatt a középső épülettömb jól tagolt.

A vágány felőli kidolgozás gazdagabb mint az utcai. A 85 m hosszú veranda nem kísérte végig az épületet, hanem annak csak feléig ért. Ezen az oldalon 9 ablak tengelyes kompozíció volt, a hármas tömegtagozódás következtében a megszokott oldalsó kiegészítésekkel. A homlokzat vakolt, világos falfelületeit oszlopok és lizénák, párkányok egészítették ki.

previous arrow
next arrow
Slider

A vágányok felöli oldal

Az épület elrendezésében elkülönült az indulási és érkezési rész. Az érkező utas számára lehetőség adódott, hogy a vonatról leszállva a peronon át az emeletes szárnyrészen áthaladva közvetlenül a város felé kijuthasson. Az utazásra indulók igényeit szolgálták a többi épületrészek. A város felől a két toronyszerű épületrész által közrefogott hármas kapun keresztül juthattak a díszes 380 négyzetméteres csarnokba. Itt az utas a jegyét megválthatta a személypénztáraknál és csomagját feladhatta a csarnokban oldalt lévő málhafeladási helyen. A felvételi épületet kiegészítette egy emeletes postapavilon és a Szajol felöli oldalon egy gyorsáruraktár.

A főépület két oldalán elhelyezett földszintes I. és II. osztályú, illetve III. osztályú váró- és éttermekben a vonat indulásig eltölthette az időt.

A háború alatt a szolnoki állomás a frontra induló hadieszköz- és anyagszállítás folyamatosságát biztosította. Az épület 1944. június 2-án a szövetségesek bombatámadása során súlyosan megrongálódott. Egyik szárnya teljesen megsemmisült. A felvételi épület mellett közvetlenül 5 bomba csapódott be. Az egyik ereje szinte kettévágta az épületet. Majd a háború folyamán a szolnoki pályaudvart még háromszor érte támadás.

previous arrow
next arrow
Slider

Szolnok elfoglalása után a szovjet Vörös Hadsereg 1944 végén megkezdte a vasútvonal helyreállítását. A felvételi épülettel azonban még a háború befejezése után sem törődtek az illetékes szervek. 1945-ben az utascsarnok, a váróterem épülete fölött még mindig nem volt tető. 1946-ban a MÁV a megye és a város segítségét kérte, hogy a magyar vasút 100 éves évfordulójára a felvételi épületnek legalább egy részét helyreállítsák.

previous arrow
next arrow
Slider

Az UVATERV felvételei 1955-ből -  Fortepan

A MÁV 1947 elején elkészítette a pályaudvar al- és felépítményeinek rendbehozatalához szükséges terveket, majd a minisztériumban úgy határoztak, hogy a háború által elpusztított nagyobb pályaudvarokat amelyek az országban a kelet-nyugati fővonal mentén fekszenek (Szolnok, Debrecen) csak ideiglenesen állítják helyre, teljes átépítésüket kell elvégezni. 1954-ben az UVATERV készítette el a szolnoki pályaudvar terveit is. Az építkezést a II. ötéves terven belül kívánták megvalósítani. Az ötvenes évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a szolnoki pályaudvar átépítését nem lehet tovább elodázni. 

A szolnoki vasúti csomópont fejlesztési irányelveit egy szakemberekből álló munkabizottság dolgozta ki. A bizottság a fejlett európai vasutaknál alkalmazott műszaki megoldásokat vette példának és hasonló színvonal elérésére tettek kísérletet. Az előzőekben vázolt sokrétű feladatokat Szolnok pályaudvarainak komplex fejlesztésével javasolták megoldani, 12 év alatt végrehajtandó három beruházási ütemben.

Az I. beruházási ütemben új rendezőpályaudvar kialakítását irányozták elő.

A II. ütemben a személypályaudvart kellett bővíteni és az új felvételi épületet elkészíteni.

Szolnok Megyei ÁÉV felvétele - Verseghy Könyvtár fotótára

Fortepan

A III. ütemben kerülhetett sor az új teherpályaudvar kialakítására.

 

 

 

A volt Szolnok-Alcsi vasútállomás épülete -  Németh István felvétele

 

Forrás:

Ágyúdörej közepette futott ki a pesti pályaudvarról az első szolnoki vonat 1847-ben. (Multkor.hu, 2020.09.01.)

Kubinszky Mihály: romantikus magyar vasúti épületek. Műemlékvédelem (1959/3)

Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975). In: Zounuk, 12. Szolnok, 1997

Városi közlekedés : Szolnoki szám 1975. 2. sz. Budapest : Közlekedéstudományi Egyesület, 1975

Címke: , , , , , ,

Barangoló

Hungaricana Közgyűjteményi Portálon találtunk rá a következő fotósorozatra, amely vitéz Shvoy Kálmán (1881-1971) katona, országgyűléso képviselő hagyatékából való. A fényképalbum a SZTE Klebelsberg Könyvtár őrzi.

Shvoy Kálmán hagyatéka több, mint 12000 képből áll. A képek zöme saját készítésű fotó, valamint olyan fénykép, melyen Shvoy vagy valamelyik családtagja, ismerőse, politikustársa szerepel.

A szolnoki vonatkozású sorozat 1931 nyarán készült.

Szolnokon került megrendezésre az I. Csillagtúra, melyet a magyar Autómobil Club szervezett meg. A versenyen résztvevők az ország számos pontjáról indultak el. A vándorserleget az kapta, aki előbb hajtott át a Tisza Szálló előtt felállított célkapun. A túra célja Szolnok város hírnevének erősítése volt.

A verseny néz, háttérben a szolnoki Városi Színház épülete.

A Tisza-parton a kép hátterében a szolnoki református templom és az 1897-ben épült zsinagóga kupolája látható

A park túloldalán a Verseghy Ferenc Gimnázium 1888-ban átadott épülete

A Tisza Szálló előtt felállított feldíszített célkapu

A Szegedről érkező látogatók autója a Tisza Szálló és Gyógyfürdő épülete előtt

A vendégek egy csoportja akkor még csak három éve működő szálloda előkertjében

E szolnoki sportesemény érdekessége volt továbbá, hogy Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, akik átrepülték 1931 júliusában az Atlanti-óceánt, pár héttel a világrekord teljesítmény után, részt vettek a Csillagtúrán. A helyiek nagy ovációval fogadták a két óceánjárót, díszebédet is szerveztek számukra.

 

Forrás:

A fényképek forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár - Shvoy Kálmán albumai

Címke: , , , , ,

Reinheimer Károly (1858-1907)

Reinheimer Károly 1858 februárjában született. Szülei idősebb Reinheimer Károly és Hoppe Auguszta.

Reinheimer Károly apjától örökölt Szolnok mellett földbirtokon gazdálkodott.

Első feleségével, Timon Irénnel (18??-1891) kötött házasságából egy lánya született: Reinheimer Irén (1890. augusztus 5. - 1970. április 3.). Irén Varga József (1884-1945) szolnoki nyomdatulajdonoshoz ment feleségül.

Timon Irén a tószegi temetőben helyezték örök nyugalomra (1891)

Özvegy Varga Józsefné gyászértesítője (1970)

Felesége halála után újranősült. Második felesége Molnár Gizella (-1957. június 19.) volt. Két gyermekük született: Károly (1893-1921) és Pál (1899-1959).

Károly a szolnoki főgimnáziumban érettségizett. Az I. világháborúban nyújtott katonai szolgálatáért Signum Laudis, nagy és kis ezüst vitézségi éremmel és német vaskereszttel tüntették ki. Fiatalon, 28 éves korában hunyt el. A szolnoki református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Reinheimer Károly (3.) százados gyászértesítője (1921)

Reinheimer Károlynét, aki idős korában Pál fiánál élt, Cegléden helyezték örök nyugalomra.

Reinheimer Pál, aki Rékasyra magyarosította családnevét, jogi egyetemet végzett. Cegléden lett ügyvéd. A város 1. sz. ügyvédi munkaközösségének tagja volt. Részt vett Cegléd közösségi életéban, az evangélikus egyházközösség felügyelői tisztségét is ellátta. Felesége Jánosy Anna (1902-1972) volt.

Dr. Rékasy Pál 1959. augusztus 7-én hunyt el.

Özvegye 1972. november 14-én hunyt el. Mindketten a ceglédi református temetőben lettek eltemetve.

Reinheimer Helén (1866-1935)

Reinheimer Helén 1866-ban született.

Fürész Sándor királyi tanácsoshoz ment feleségül. Két gyermekük született: Ilona és Gizella.

Ilona Dr. Tuzson Lászlóval kötött házasságot. Gizella Dákay Sándor felesége lett.

Férje 1825 decemberében hunyt el Budapesten. Özvegye 1935. augusztus 27-én távozott. Miskolcon helyezték örök nyugalomra.

Reinheimer Ida

Reinheimer Ida 1868-ban született.

Csics Gyula (1854-1911) gimnáziumi tanárhoz, a szolnoki Állami Főgimnázium későbbi igazgatójához ment feleségül. Férje 1911-ben elhunyt.

77 évesen hunyt el Sopronban. A Zita Otthon óvóhelyet ért találat következtében halt hősi halált. Sopronban helyezték örök nyugalomra.

Achim család

Áchim Zsigmond () 1934. október 6-án hunyt el. Bkéscsabán evangélikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra.

Achim Mihály és Gyóni (Achim) Géza az I. világháborúban vesztették életüket. Przemysl-nél estek fogságba és a krasnojarski fogolytáborba kerültek. A két évnyi fogság megviselte a két testvér egészségét. 17 nap különbséggel halt meg. Alsódabason állítottak nekik síremléket.

Rékasy Klára Alíz

Reinheimer (Rékasy) Klára Alíz 1929. szeptember 26-án született. A család 1940-ben magyarosította a nevét.

1948-ban érettségizett a budapesti Szent Margit Leánygimnáziumban.

Rékasy Klára érettségi bizonyítványa

 

1948-ban beiratkozott a Középiskolát Végzettek Egyéves Állami Kereskedelmi Szaktanfolyamára.

Rékasy Klára 1948-ban

1956-ban elhagyta Magyarországot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Férjhez ment Battenberg Tiborhoz. 2003. november 7-én hunyt el Clintonban 74 éves korában.

Aranylakat Étterem

Szolnokon a közúti Tisza-híd lábánál állt az Aranylakat vendéglő. A 19. században még egy nádtetős vályogház szolgált út menti csárdának. A Kis halászok bérelték. A nyitás pillanatától kezdve a városból is kijártak oda megpihenni az emberek. A Tisza folyó adta a lehetőséget: a redőzésre, formára utalva úgynevezett tökös halászbárkákban tartották a halat - az akkor még termékeny folyó kitűnő étket szolgáltatott a korgó gyomroknak.

Képeslap

Az első építményt aztán kényszerből korszerűsítették. A konyhában tűz keletkezett, a város kötelezte a bérlőt, hogy hódfarkú cserepet tegyen a nád helyére. Népszerű hely volt, amelynek kerthelyiségében a Móricz liget hatalmas fái adtak árnyékot. A fogadó adott helyet télen a báloknak, majd a majálisoknak, nyári mulatságoknak.

Csizmadia György felvétele - Damjanich János Múzeum

Több bérlője is volt. A legemlékezetesebb 1919-ben bekövetkezett haláláig, Stögermayer Antal, aki Szolnokon a legismertebb halászbérlő volt, majd fia, aki az „élő” Tisza bérlője volt 1924-ig. Stögermayer után Szathmáry István 1929-ig volt a vendéglő üzemeltetője, majd egy mezőtúri házaspár, Weber és felesége bérelték a vendéglőt, mely alattuk élte fénykorát. Az iparosodó Szolnok munkásai, halászok, tisztviselők, tehetősebb polgárok is kijártak ide zónapörköltet enni. Weberéknek volt egy fogadott fia, akinek már gimnazisa korában előtűnt tehetsége a művészetekhez: Várkonyi Zoltán. Költő, színművész. Nyaranta műkedvelő előadásokat is tartott az Arany Lakatban. Ő mindig hálásan emlékezett vissza szolnoki itt tartózkodására. A zenét az országos hírű Kadét Jóska és zenekara szolgáltatta. A kerthelyiség közepén egy nyílt medencében engedték magukat láttatni a potykák.Kérése lehetett a tisztelt vendégnek, hogyan is kéri elkészíttetni. A törzsvendégeknek a főúr direktüizent, ha volt valami szép süllő, kecsege, harcsa érkezett. Volt egy tekepálya, ahol lehetett fogadni is.

Korabeli képeslap

1919-ben a román megszállás idején a szolnoki ütközetben fontos szerepet kapott az épület. 1919. május 2-án például az esti szürkületben az 1. budapesti vörös ezred egyik százada átment a közúti hídon és védelmi hídfőállást létesített a vendéglőnél.

Steinberger Miklós felvétele - Steinberger család tulajdona

A II. világháborúban súlyos találat érte a vendéglő épületét. A szolnokiak szerették volna, hogy állítsák vissza eredeti állapotára. De a dolog halogatódott. Az új közutat már úgy alakították, hogy rendesen le se lehetett menni, majd épült ott egy barakjellegű faház, amely kiszolgálóablakon keresztül árusított. Onnan indult a kis úttörővasút, volt ott vurstli. Az 1960-as évek elején a városvezetés a vurstlit a liget másik végére helyezte át. A politikai változtatás, újat akarás, Szolnok arculatának megfiatalítása okán 1970-ben szinte ugyanott emeltek egy, a kor izlésének megfelelő modern éttermet Dusa István tervei alapján.

previous arrow
next arrow
Slider

Bauer Sándor felvételei - Fortepan

1970. április 24-én nyitotta meg kapuit az új étterem, amelyet a Szolnok Megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemeltett.

Kádas Tibor felvétele - Fortepan

1970. szeptember 19-én szakácsok mérték össze halfőző tudásukat az Aranylakatban.

1978 végén szilveszterező erfurti fiatalok az Aranylakatban - Szolnok megyei Néplap archívum

Képeslap

Reklám 1984-ből - Szolnok megyei Néplap archívumából

A rendszerváltáskor, 1989-ben az első kft.-k között megalakult Hangulatkarbantartó Kft. vette át az étterem üzemeltetését. A vállalkozás igyekezett felvállalni a szolnoki fiatalság zenés-táncos szórakoztatását. 1990-től Moment, majd Fáraó néven diszkó működött az étterem falai között. Egy alkalommal a Szolnoki TV felvette is vette az FLM-zenekar buliját.

Reklám 1989-ből - Szolnok megyei Néplap archívumából

Az ezredfordulóig működött szórakozóhelyként. Sokáig lakatlanul állt. 2016 nyáron lebontották, majd a 2010-es évek második felében egy többemeletes társasház épült a helyén.

Mészáros János felvétele - Új Néplap archívum

A földszinten helyet kapott bisztró szintén az Aranylakat nevet viseli.

Forrás:

B. G.: Az Arany Lakat fénykora és utókora. Új Néplap (1993.03.11.)

Bene Gábor: Gondolatok egy diszkóról. Új Néplap (1993.03.25.)

Elhalálozások. Vendéglősök Lapja (1929.05.20.)

Gulyás Katalin: Polgári lakás - polgári életmód a századfordulón. Városi polgárok a századelőn. Szolnok, 1999.

Gutai István: Egy társasház fog épülni a legendás étterem helyén. Új Néplap (2016.08.31.)

Ismerted a szolnoki Aranylakat Éttermet? Mutatjuk, milyen volt régen! szoljon.hu

Kaposvári Gyula: Szolnok képekben. Szolnok, 1984.

Ma nyílik az Aranylakat. Szolnok megyei Néplap (1970.04.24.)

Szabó Lajos: Negyven esztendeje történt. Új Néplap (1959.05.05.)

Címke: ,
Top