Első világháború

Az Első Világháború Centenáriumi Emklékbizottság által létrehozott emlékoldal, amely az évforduló kapcsolódó pályázatok mellett egy képanyaggal gazdagon illusztrált történelmi összefoglalót is magába foglal.

Tabán (Panno)

Tabán (P)anno: tények és vallomások a szolnoki Tabánról. Szolnok, 2019 .

Az ismertetőt készítette Liska Enikő könyvtáros, Verseghy Ferenc Könyvtár

A 2019-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg ez a sajátos kötet, amely egyszerre igyekszik tudományos pontossággal, és a helyben lakók, vagy innen elszármazottak nosztalgiájával bemutatni Szolnok legrégebbi, és talán leghangulatosabb városrészét, a Tabánt. A kötet korábban nem publikált írásokat, archív fotókat, térképeket, metszeteket és a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársainak tanulmányait tartalmazza. A kiadvány feleleveníti a Tabán egykori sajátos atmoszféráját, a tanulmányokon a tudományos munka mellett a személyes érintettség is érződik.

Az olvasók végigkövethetik a városrész és a benne élők életének alakulását a török kortól a rendszerváltásig. Külön fejezet foglalkozik a török korral és a 18. századdal. A kötet társadalomrajzzal is szolgál, nyomon követi a tabáni lakosság összetételét, a foglalkozások változásait 1885 és 1947 között. Több írás is a személyes élményekre, visszaemlékezésekre alapoz. Bozóki Erzsébet maga is a Tabánban, a nagyszülei házában született. Tudományos pontossággal mutatja be a házat, amelyben felnőtt, és őszintén beszél tíztagú halász családja akkori életviteléről. Vadkerti Zoltán a közösségi életről, a „szomszédság intézményéről”, az itt lakók különleges összetartásáról, egymásra figyeléséről mesél.

A Tabán a maga zegzugos utcáival, „külváros a belvárosban” jellegével a Szolnoki Művésztelep alkotóit is gyakran megihlette. A kötet bemutatja a városrészről készült legemblematikusabb ábrázolásokat az 1900-as évektől a „régi Tabán” bontásáig, és fájdalmas nosztalgiával állapítja meg, hogy az új építésű házak már nem nyújtanak művészi élményt, nem inspirálják a Művésztelep lakóit. A környék másik nevezetes intézménye a „Tabáni Műegyetem”, a Sipos téri elemi iskola volt. A századfordulón épült, hat tanteremből álló, és a helyhiány miatt délelőtti és délutáni tanítással működő iskola jelentette a kiutat az általános írástudatlanságból. Az iskola 1967-ben költözött új épületbe, jogutódja a Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola.

A kötet lezárásaként a jelen és a múlt a Tabáni Tájházon keresztül fonódik össze. Az utolsó fejezetek betekintést adnak a tájház tárgykatalógusába, működésébe, hagyományőrző programjaiba. A szép kivitelezésű album érdekes olvasmány minden lokálpatrióta számára.

Címke: ,

Tabáni mozaik

Tabáni mozaik. Gecse Annabella, Gulyás Katalin: Tabáni mozaik. A szolnoki Tabáni Tájház tárgykatalógusa. Szolnok, 2019

Az ismertetőt készítette Liska Enikő könyvtáros, Verseghy Ferenc Könyvtár

A szolnoki Damjanich János Múzeum második tárgykatalógusa az egyedülálló tabáni életformára jellemző használati eszközöket és tárgyi emlékeket mutatja be. A Gecse Annabella néprajzkutató és Gulyás Katalin történész által készített katalógus az 1930-as éveket, a polgárosuló, ám anyagi bőséggel nem jellemezhető társadalmi réteg lakáskörülményeit, életmódját idézi.
A tárgykatalógus elsősorban kézikönyvként funkcionál. Megtalálható benne a tárgy neve, leltári száma, valamint készítésének helye és ideje. Emellett pontos, a muzeológusok és érdeklődők által egyaránt érthető leírások szerepelnek a tárgyak leltári számmal ellátott fényképei mellett.
A könyv felépítése a Tabáni Tájház állandó kiállításának egységeit tükrözi. Először a kamra, majd a konyha, és a szoba berendezési tárgyait, használati eszközeit ismerteti, végül a halászati eszközök leírása következik.
A kötetet a szerzők a 2019-ben elhunyt Gulyás Éva emlékének ajánlották.

Forrás:

Magyarmuzeumok.hu 

Címke: , ,

Doni napló – Szolnok, 2018

Doni napló: a Don-kanyarban hősi halált halt Lantos Győző tizedes naplója / előkész. Magó Károly. Szolnok, 2018

Az ismertetőt készítette Liska Enikő könyvtáros, Verseghy Ferenc Könyvtár

Lantos Győző tizedes 1942. április 23-án indult el a keleti frontra, majd az urivi harcok során, 1942. szeptember 12-én hősi halált halt. A frontélményekről, hazájának és családjának fájó hiányáról szóló naplót bajtársa, Szabados József hozta haza az özvegynek.
A naplót, illetve annak legépelt változatát évtizedekig őrizte a család, végül Lantos Győző lánya, Dr. Csipes Ferencné Lantos Zsuzsanna felkereste Magó Károly zászlóst, a Szolnoki Repülőmúzeum munkatársát, aki sajtó alá rendezte, illetve lábjegyzetekkel és korabeli fényképekkel kiegészítetve tette közkinccsé a szöveget.
A napló rendkívül személyes, megindító olvasmány, mindemellett értékes forrás, amely a bevonulástól egészen Lantos Győző haláláig nyomon követi az eseményeket. A hadi események, élmények leírása mellett azonban a szerző számos, családjához írt verse is megtalálható benne.

„1942. június 17.


Hadra keltünk
Hadra keltünk, szívünkben van Horthy Miklós képe,
Berohantunk muszka ország teljes közepébe.
Itt a honvéd! Reszkessen a Sztálin katonája!
Meneküljön! Addig, míg ép a keze lába!
Előttünk egy sötét erdő tele van muszkával,
Éjjel –nappal lövöldözünk ágyúval, puskával.
De a muszka jó katona, ha gránátok hullnak,
Nem fél az a Magyaroktól, ha jól el van bújva!

1942. június 18.


Alacsonyan száll a felhő muszka-ország felett,
Harmatozó nyári eső csendesen megeredt.
Meg-megered könnyem is, hogy ha feléd nézek
Magyarország! Otthonhagyott puha meleg fészek.
Mióta e mérhetetlen orosz földet járom,
Szüntelenül a Te kedves leveledet várom.
Nem is csoda, hiszen minden idegen itt nékem,
Messze van, ki engem szeret, a jó Feleségem!
Idejöttem, de nem tudom megyek-e még vissza?
Mert ez a föld sok-sok Magyar honvéd vérét issza.
Akármi történik velem, ne sírj értem Szentem,
Hisz a búcsúcsókkal együtt ott maradt a lelkem.

1942. augusztus 14.


Ma hajnali 3 órakor zenés ébresztő. A zenét a páncéltörők, aknavetők és tüzérek adják. No meg a Sztálin-orgona. A hangos ébresztő dacára a nap elég nyugodtan telt el. Golyó fütyül a fejünk felett, de nem zavar bennünket, mert az egész napot a lyukainkban töltjük. Ha nem volna ceruzám, megölne az unalom.”

A kötet elektronikusan is elérhető a Magyar Roncskutató Egyesület honlapján
 

Címke: ,

Szkíták és kelták öröksége – Szolnok, 2017

Az ismertetőt készítette Liska Enikő könyvtáros, Verseghy Ferenc Könyvtár

A Szkíták és kelták öröksége egy magyar-angol kétnyelvű kiadvány a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vaskori régészeti leletekről a Damjanich János Múzeum kiadásában. A szöveget szakmailag Vincent Megaw, a kelta kultúra szakértője lektorálta. A kiállítási katalógus összegzi a megyében 1877 és 2017 között lezajlott vaskori régészeti ásatások eredményeit, és bemutatja a legfontosabb leleteket.

Dr. Tárnoki Judit a bevezetőben kifejti, hogy a vaskor – megjelenése a Kárpát-medencében a Kr.e. 9. és 8. századra tehető – az őskor első olyan időszaka, amelyről írásos forrásokkal és egykorú ábrázolásokkal rendelkezünk. Az olcsó, ezért minden népréteg számára hozzáférhető vas fegyverek, használati tárgyak és ékszerek felbecsülhetetlen információval szolgálnak a kutatóknak a kor műveltségéről, szokásairól, ünnepeiről, az itt élő népek életéről.


A könyv egy rövid történeti áttekintés után megismerteti az olvasót a települések régészetével, betekintést nyújt a Tisza-menti falvak népeinek életmódjába Kr.e. 900-tól időszámításunk kezdetéig. Ezután a temetők régészete, a szkíta és preszkíta temetkezési szokások ismertetése következik.


A katalógus részben összesen 205 tárgy képe és leírása szerepel. A kiváló minőségű, nagyméretű felvételek alatt a tárgy megnevezése, keletkezési ideje és kultúrája, mérete, valamint a lelőhelye található.


A kiadvány legvégén, a témára vonatkozó átfogó irodalomjegyzék után egy térkép jeleníti meg a megyében található szkíta és kelta lelőhelyeket.

A kötet letölthető PDF formátumban az academia.edu adatbázisból.

Címke: , , ,

 

A szovjet hadifogolytáborokban meghaltak adatbázisa az Oroszországi Föderáció részéről a hadisírokat gondozó Vojennije Memoriáli Társaság által 1999-ben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak átadott névtár. A 66.281 adatsort tartalmazó, a szovjet hadifogoly- és internálótáborokban meghalt magyar hadifoglyok és polgári internáltak nagy részének nevét tartalmazó orosz nyelvű, cirill betűs, Access-formátumú adatbázist.

 

Adalék a Vártemplom történetéhez

2019 nyarán kezdődött el a Vártemplom teljes külső és belső felújítása. Megújul a templom belső tere: új kövezet, festés és villanyszerelés. Új óralap került a toronyba.

Utoljára 1922-ben történt hasonló mértűkű felújítás. A román támadások hatalmas károkat okoztak a város ostromával.

1922. szeptember 24-én Tóth Tihamér (1889-1939) püspök mondott szentbeszédet az akkor felújított templom felszentelése alkalmával:

"Kedves Keresztény Hívek!

Láttam három évvel ezelőtt is ezt a Vártemplomot. Láttam a tátongó réseket, az ellenséges ágyúk nyomát. Láttam a tetőre szakadt tornyot, amint hegyével földbe furódva itt állt a templom közepén. Láttam a siralmas romhalmazt, és — mit tagadjam — magam sem hittem, hogy itt valaha új élet fakad, hogy három év múlva itt fog állani a ti szeretett püspök atyátok s összesereglenek köré az ő jó szolnoki hívei s örömtől repeső szívvel ülnek ünnepet: felszentelik az új Vártemplomot.


Testvérek! Akik csak egyetlenegy téglát is adtatok az Úr hajlékának újraépítéséhez, akik bármivel segítettetek ebben a nemes munkában, akik buzdítottatok, szerveztetek, gyűjtöttetek, jusson eszetekbe: az Úr nem felejt, az Úr nagyszerű adós! Annak adtatok, aki a szegénynek nyújtott pohár vizet sem szokta jutalom nélkül hagyni. Legyen a mai ünnep elsősorban ezeknek az áldozatos lelkeknek öröme, de legyen egyúttal a város valamennyi buzgó katolikus polgárok, az itt egybegyűlt hívek óriási seregének is.
Szétnézek innen a magasból ezen a rengeteg emberen s fölvetődik bennem a kérdés: Tulajdonképen mi hozott össze minket, mit ünneplünk mi a templomszenteléskor? Miért öröm az nekünk, ha új templomot állíthatunk az Úr dicsőségének szolgálatába? Mi nekünk, katolikusoknak a templom? Vájjon csak egy helye, ahol fáradt szívünk enyhülést talál? Az is, de nem csak az! Vájjon olyan helye, ahol jobban tudunk imádkozni, mint máshol? Az is, de nem csak az! Vájjon egy háze, amely égbe nyúló tornyával a szebb örök hazára figyelmeztet? Az is, de nem csak az!
Hát akkor mi? Mi nekünk a templom?
Erre a kérdésre három mondatban tudnék megfelelni: I. A mi templomunk a legmagasztosabb cselekmények színhelye, II. maga a mi Egyházunk kicsinyben, és III. maga a mi lelkünk kicsinyben.

I. A mi templomunk a legmagasztosabb cselekmények helye.
A) Itt történik, megy végbe és írjuk meg minden nap a világtörténelem legmegrázóbb csodája: ide száll közénk a mi Urunk Jézus Krisztus a szentmise alatt s megújítja mindennap keresztáldozatát, amelyet a mi szegény bűnös lelkünkért a Kálvárián magára vállalt.
El ne felejtsük, Testvéreim, hogy a mi templomunkban nem csak a keresztrefeszített képe van, itt nem csak prédikálunk Krisztusról, nem csak emlékezünk Róla: itt valósággal jelen van az Úr! Itt teljesül be szószerint az írás szava: "Nincs nemzet, melynek istenei oly közel volnának hozzá, minta mi Istenünk közel van hozzánk". (Móz.V. 4, 7.) Tehát, a mi templomunkról soha nem lehet azt mondani, hogy üres, hogy nincs benne senki. Ha már minden ember hazament is, ha bezárták is a templomajtót, ha sötétség borult is a vároVra, itt, ami templomunkban akkor is lobog egy kis örökmécses halvány lángja, lobog az előtt az Úr Jézus előtt, aki az Oltáriszentségben szakadatlanul jelen van a templomban, hogy erősítsen, bátorítson, vigasztaljon bennünket, ezernyi bajjal küzdő szegény gyermekeit. És éppen azért olyan nagy/kincsünk nekünk a templom, mert a mi templomaink mindennap újra látják Betlehem titkát, mikor a szentmisében újra közénk jön az Ur Jézus; s mindennap megújul bennük a Golgota világmegrendítő áldozata is, amikor a szentmisében Krisztus újra feláldozza magát értünk. Ezért olyan drága kincsünk nekünk a templom.
B) Ezért is, de még másért is. Itt a templom bejáraton olvasott, egy táblán e felírást: "Tanítani az embereket, szeretni az Istent." Igen, Testvéreim, ezért is nagy kincsünk nekünk a templom, mert itt tanuljuk meg szeretni az Istent; itt halljuk Jézus tanítását, a legszebb igazságokat, amiket valaha a földön hirdettek. Itt hallgatja meg imánkat is az Ur. «Ime, ez az Ur háza — imádkozza az Egyház —, amelyben mindenki, aki kér, kap, s aki sürget, megnyittatik neki."
A templom áldása végigkísér minket egész életünkön. Itt kereszteltek meg, amikor a világra jöttünk; itt térdelünk le a gyóntatószékhez, hogy az irgalmas Isten levesse rólunk bűneink átkát; elernyedt lelkünk itt nyeri táplálékul az élet kenyerét; mikor földi vándorlásunk végén a nagy útra készülődünk, innen hozza el nekünk az Isten szolgája útravalóul az angyalok eledelét; és mikor már búcsút mondottunk is e földi életnek, még akkor is itt fogjuk bemutatni az engesztelő szentmisét szegény bűnös lelkünkért.
Íme, ezért nagy kincs nekünk a templom. A modern technika emelt csodálatos épületeket, a művészet felékített gyönyörű palotákat, de a világ egyetlen palotájában sem történnek oly dolgok, egyik sem őriz oly kincset, mint aminőt a legkisebb falusi templom magában bír. Ezért öröm nekünk minden új templom szentelése.
De azt mondtam öröm azért is, mert
II. a templom kicsinyben a mi Egyházunkat is jelképezi.
A) Sajátságos dolog, hogy a templomot és Egyházat igen sok nyelvben — latinban, németben, franciában, angolban — ugyanaz a szó fejezi ki, vagyis templom és Egyház egyet jelentenek. Kérdem: Kié ez a templom? — úgy=e nem tudunk rá felelni. Viszont ha megkérdem: kié ez vagy az a ház? — mindegyiknek megmondjátok a gazdáját. De kié a templom? Mindnyájunké, az Egyházé! Az Egyházé, vagyis azé a nagy családé, amely a hit talapzatán épül, amelynek oszlopai a keresztény reménynek égbetörő pillérei, amelyet a szeretet bqjtozata tart össze, s amelynek középpontja, tűzhelye az Úr Jézus az Oltáriszentségben.
Tehát minden templom eszünkbe juttatja azt a fölemelő, boldogító tudatot, hogy én is tagja vagyok annak a nagy világegyháznak, amelyet Krisztus Urunk alapított.
Mily fölemelő tudat is az, hogy ennyien vagyunk, ily sokan vagyunk! Innen a szószék magaslatáról kilátok a templom elé is. Ti nem látjátok, de én látom a kint szorongó* kat, a künnrekedt nagy tömeget. Hát ily sokan vagyunk, hát ennyien vagyunk? Hiszen annyit beszéltek, hogy romlott a nép, ma már nincs vallásos ember, a modern haladás elsöpörte a vallást. Hát nézzétek ezt a tömeget. És ne csak ezt. Azt a többi 350 milliót, akik szerte a világon büszkén vallják magukat katolikusoknak!
B) Sokan vagyunk és — fölemelő dolog! — mégis egyek vagyunk, ahogy Krisztus akarta.
a) Csak mi, katolikusok, vagyunk egyek! Mily nagyszerű tudat, hogy 350 millió ugyanazt a hitet vallja, mint én, hogy úgy gyónik s áldozik, mint én, s ugyanazon fő kormányzása alatt halad Krisztus felé!
Aki járt már messzi idegen országokban, ahol minden oly furcsa és rendkívüli körülötte, érdekes tapasztalatot tehetett. Nem ismert ott senkit, más volt az emberek beszéde, más ebédje, ruhája, arca, háza, — de ha a nagy idegenben be= vetődött egy katolikus templomba, rögtön otthon érezte magát: a falakról ugyanazok a szentképek üdvözölték, ugyanazok az imák, ugyanazok a szentségek, mint otthon, ugyanazok a szertartások, ugyanaz az oltár s az oltáron ugyanaz a Krisztus.
Sehol máshol a világon más vallásban, felekezetben nincs meg ez az egység! Ma ezt tanítják, holnap amazt; egyik lelkészük hisz Krisztusban, a másik nem; egyiknek három szentség kell, másodiknak kettő, a harmadiknak egy is sok; az egyik hisz a Szentírásban, a másik elveti. Viszont a mi szánt vallásunkban a világ öt részén minden időben ugyanazt hiszik, ugyanazt tanítják, ugyanazt követik változatlanul, rendületlenül.
b) Aztán Krisztus Urunk azt is akarta, hogy Egyháza szent legyen. Másutt is vannak jóhiszemű, derék emberek, becsületesek, hősök is, de sehol annyian, mint a katolikus Egyházban. Mert hiszen intézményesen az életszentséget nagy arányban csak az a templom mozdíthatja elő, ahol az emberek gyónnak, azaz javulni akarnak és áldoznak, azaz gyönge lelkűket erősítik.
c) Krisztus Urunk azt is akarta, hogy Egyháza katolikus legyen, azaz az egész világon elterjedt. "Menjetek, tanítsatok minden nemzeteket!" Más vallások egyes nemzetekre, népfajokra, földterületekre szorítkoznak, de a katolikus vallás az egész világon megvan s a katolikus templom megtalálható az egész világon.
d) Krisztus Urunk azt is akarta, hogy Egyháza apostoli legyen. És csak a mi vallásunk az, amely soha le nem szakadt a Krisztus által épített apostoli szikla talapzatáról, hanem Péter utódjai alatt maradt mindmáiglan.
És minthogy ezt a felemelő egységet, szentséget, kato= licitást, apostoliságot érezzük, valahányszor a katolikus templomba lépünk, azért is öröm nekünk minden új templom szentelése.
De azt is mondtam, Testvéreim, hogy 

III. a templom kicsinyben a mi lelkünk is.
Ha a templom kicsinyben a mi lelkünk is, akkor ez megfordítva annyit jelent, hogy a mi leikünknek Isten temploma nak kell lennie. Ezt nem én mondom, hanem a Szentírás: "Nem tudjátok-e, hogy az Isten temploma szent és az ti vagytok!" — írja Szent Pál. (Kor. I. 3, 17.)
Micsoda megrendítő szó, micsoda követelmény velem szemben: én az Isten temploma vagyok! Vagy ha még nem az vagyok, hát azzá kell lennem, magamat, lelkemet Isten templomává felszentelnem! Ez a ház összeágyúzott rom volt még csak pár hónappal ezelőtt is, — ma felszentelt templom. Az én lelkemet is talán rommá ágyúzta a bűn ellenséges támadása, ó, legyen mától kezdve az is az Isten felszentelt temploma!
Nézzétek — Testvéreim! Itt oltárt emeltünk az Úrnak — legyen oltár a mi bűnt nem ismerő lelkünk is! Nézzétek, nemsokára ki fog 
gyűlni itt az örökmécs lángja s beköltözik e falak közé az Üdvözítő Jézus, — gyúljon fel bennünk is az új élet lángja s foglalja el helyét lelkemben az Üdvözítő! Nagy öröm az Úrnak az új templom felszentelése, de higyjétek el, öröme százszoros lesz, mikor az új templom gyóntatószékéből tiszta szívvel kelnek fel gyermekei, az ő végtelenül szeretett eleven templomai.
íme, ezért öröm nekünk is, de a mi Urunknak is a templomszentelés!

Kedves Keresztény Hívek! Három évvel ezelőtt siralmas romok omladoztak itt, és íme, ma minden megújulva, minden rendben, készen áll.
Csak valamit még nem hoztatok helyre, még nem javítottatok ki: a nagy feszületet a templom előtt. Ne is javít= sátok ki! Hadd álljon itt a templom előtt a mi keresztre feszített Krisztusunk égbenyúló kezekkel — keresztfa nélkül, ahogy az ágyúlövés elsodorta mögüle a keresztet. Nincs ilyen feszület még egy az országban! És ha majd a késő nemzedékek elfelejtik, mily döbbenetes vész szakadt valaha a magyar hazára s jönnek hozzátok a kicsiny unokák a kíváncsi kérdéssel: "Nagyanyám, nagyapám, miért, hogy ennek a Jézuskának nincsen keresztfája ?" — ó akkor, akkor állítsátok oda őket a felemelt kezű Krisztus lábaihoz és mondjátok el nekik könnybe borult szemmel, hogy volt egyszer négy szomorú hónap a magyar történelemben, amikor vörös vihar vésze zúgott végig rajtunk és Isten nélkül akart élni a magyar; amikor itt, a szolnoki utcákon, hónapokon át hullottak az emberek és ágyúgolyó elvitte a Krisztus keresztjét is, — de a mi Urunk felemelte irgalmas kezét és megállást parancsolt a pusztító vésznek. És akkor mi, meggyötört szolnoki hívek, mindnyájan megértettük ennek a Krisztusnak hívó szavát s megrendült lélekkel tér= deltünk vissza Krisztusnak lábaihoz, hogy ezentúl örökre kitartsunk mellette, mert most már tudjuk, hogy a nagy világon e kívül nincsen számunkra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt, a kereszt tövében, Krisztus lábainál, élünk és halnunk kell! Ámen.

Forrás:

Tóth Tihamér: Hirdessétek az evangéliumot! Tanulmányok és szentbeszédek. Budapest, [1924]

Címke: , , ,

Évfordulók 2020-ban

945 évvel ezelőtt...

1075-ben keletkezett I. Géza király adománylevele a garamszentbenedeki apátság részére, amelyben Szolnok város neve többször is szerepelt. A latin szövegben szereplő Zounuk a későbbi századok folyamán a mai Szolnokká alakult. Korábban, 1018-ban és 1046-ban személynévként már feltűnt más forrásokban, de földrajzi névként (civitas) ebben az oklevélben szerepelt először:

"A Tiszán túl adtam Pelu nevezetű földet a Kengelu nevű vízének a révje felett, a sajt határai mellett. Ennek a földnek első része Zounok polgárai között oszlik meg. Majd a Zeku következik, mely később a mező közepén határvonalat képez Szent Benedek ottani faluja és a Zounok városbeliek földje között ... Zounok mellett a Meler nevű víz..."

 

A Tisza nem csak ivóvizet szolgáltatott, hanem évszázadokon át a vidék egyik fontos éléskamrája volt, így tehát érthető, hogy 1075-ben miért került ez a terület adományként a garamszentbenedeki bencések tulajdonába. Innen szárították nyáron a szárított és füstölt halat a kolostor számára.

Az oklevél egyike annak a 12 forrásnak, amelyet a legszigorúbb mércével mérve is hitelesnek fogadnak el az Árpád-kor kutatói. Ez a történelmi forrás szolgált 1975-ben a 900 éves jubileumi ünnepségsorozat alapjául.

 

695 évvel ezelőtt...

Károly Róbert visszaváltotta Szolnok városát Kokas mestertől 1325-ben. A Tisza menti, szabadok által lakott faluért hasonló értékűt biztosított számára.

640 évvel ezelőtt...

1380-ban Nagy Lajos király birtokába kerül a város. 1426-ig királyi tulajdonban is maradt.

575 évvel ezelőtt...

1445-ben Pálóczy László és Simon szerezte meg Szolnokot. A Pálóczyak csaknem száz évig voltak Szolnok urai.

515 évvel ezelőtt..

1505-ben született báró Zay Ferenc katona, író és politikus, akit 1550 szeptemberében neveztek ki a szolnoki vár élére.

1505-ben született Szegedi Kis István kálvinista hitszónok, aki a török foglya volt Szolnokon 1561 és 1563 között. A bég megengedte, hogy a szolnoki hívek látogathassák.

470 évvel ezelőtt...

1550. szeptember 10-én kezdődött meg a szolnoki vár építése. Gr. Salm Miklós és Báthori András seregei megszállták Szolnok környékét, hogy az építési munkálatok zavartalanságát biztosítsák. Akkor ásták a Zagyva mostani medrét a Tabán kiszögelésétől a mostani torkolatig. 1550 végére  a belső vár védművének megépítése nagyjából befejeződött.

Az építkezésen számos idegen építőmester, hadmérnök is résztvett. Bernardo Aldana tábormester, spanyol zsoldosvezér, aki 1548–1552 között Magyarországon harcolt a császár szolgálatában.

460 évvel ezelőtt..

1560-tól 1561-ig Parlaghi György és Horváth testvérek voltak Szolnok birtokosai.

445 évvel ezelőtt...

1575-ben a szolnoki várban fejezte be Ibrahim bin Ali Dzselálzde Musztafa Nagy Szulejmán hadjáratáról szóló kódexének illusztrálását.

425 évvel ezelőtt...

A 15 éves háború alatt 1595 őszén egy kisebb sereg Miksa főherceg vezetésével Szolnok ellen vonult, de a várat bevenni nem tudta. Az ostrom azonban a Tisza-hidat sem kímélte.

P. Zimmermann rézkarca Szolnok 1595. évi ostromáról - Szolnok képekben

1595 után, talán Mürtezá pasa budai beglerbégsége idején a nyugatra néző belgrádi kapu fölé kőtornyot emeltek.

335 évvel ezelőtt...

1685. október 18-án szabadult fel Szolnok 133 évnyi török uralom alól. Musztafa szandzsákbég ostrom nélkül adta fel a várat, de elmenekülése előtt nem csak az erődítményt, hanem a várost és a Tisza-hidat is felgyújtotta. 

Mercy és Heissler tábornok csapatai így elvágták a hódoltság központja, Buda várának keleti utánpótlási vonalait. A város pedig a magyar Kamara birtokába került. A muszlim lakosság elmenekültével Szolnokon magyar és német katonák és családtagjaik maradtak.

Azonban az ország más részein még javában zajlott a háború, így Szolnok felvonulási területnek számított. Új hadművek létesültek, és a várat is újjáépítették, amely 1690 körül készült el teljesen.

310 évvel ezelőtt...

1710-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem intézkedésére Csajághy János brigadéros várparancsnok újjáépítette az 1703-ban a kurucok által elfoglalt szolnoki várat, azonban október 17-én  egy rövid ostromot követően a császári haderő, élén Cusani tábornokkal vette újra birtokba.

1710-ben visszatértek a ferencesek és megkezdték az anyakönyvek vezetését. Ekkor települt újjá a Külsőváros (Parasztváros) is.

290 évvel ezelőtt..

1730-ban alakult meg a Kármelhegyi Boldogasszony Társulat a városban.

1730-ban pünkösdkor a ferences templom.

245 évvel ezelőtt...

1775-ben 211 szolnoki gazda kezdte a szőlőtelepítést Szandaszőlősön.

240 évvel ezelőtt...

1780-ban Szanda és Varsány közötti területet egy részét szántás alá fogták és dohánytermesztésbe kezdetek. A szolnoki határ jó minős

235 évvel ezelőtt...

1785-ben a szolnoki várat az uralkodó eladta a Kamarának.

230 évvel ezelőtt...

1790-ben és 1791-ben a rossz termés 200 ember halálát okozta.

225 évvel ezelőtt...

1795-ben a kedvezőtlen időjárás gabonahiányt okozott.

220 évvel ezelőtt...

1800-ban készült az ülő Krisztus-szobor Szolnokon.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

205 évvel ezelőtt...

1815-ben létesületek Szolnokon az első vasárnapi rajziskolák, amelyek az ipariskolai oktatás gyökerének is tekinthetőek. 1875-ben az ipartestület elnöke kieszközölte, hogy a mesterek vasárnap rajzoktatásra küldjék a tanoncaikat.

200 évvel ezelőtt...

1820. június 25-én tartották az utolsó szentmisét az eredeti gótikus Vártemplomban, amely nek falait felhasználva épület fel az új templom 1822 és 1824 között.

1820-ban alapították a Kőrösi féle leányiskolát.

1820-ban a Tudományos Gyűjteményben megjelenik Gorove László (1780-1839) író, akadémikus Szolnok Várának viszontagságai című tanulmánya.

195 évvel ezelőtt...

1825-ben született Müller Adolf (1825-1891), a festőnek készülő 48-as honvédszázados városi tisztviselőként az 1850-es évektől szervezte a művészek szolnoki tartózkodását. Pettenkofen pedig mindig Müller műteremházában vendégeskedett.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

190 évvel előtt...

1830-ban alapították meg az újvárosi iskolát.

185 évvel ezelőtt...

1835. május 24-én született Jászberénben Sipos Orbán (1835-1926) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye elős alispánja.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

1835. szeptember 29-én született Szolnokon dr. Balogh Kálmán (1835-1888) farmakológus, akadémikus, az Orvosi Hetilap egyik szerkesztője. Szülőháza falán (ma Balogh Kálmán utca 8.) 1928-ban emeltek emléktáblát, amely Borbereki Kovács Zoltán (1907-1992) szobrászművész alkotása.

1835-ben készült el a belvárosi római katolikus templom toronysisakja. A klasszikus stílusú toronysisak és tűzkiáltó erkély Homályossy (Tunkel) Ferenc (1769-1840 k) építész munkája. A körüljárható rácsos erkélyről figyelte a tűzőrség a várost. Tűz esetén félre verték a harangokat és vörös zászló segítségével jelezték, hogy merre induljanak az önkéntes tűzoltók. Ekkor készült el a toronysisak aranyozása is.

Ebben az évben épült fel a ferences gimnázium is. A Templom utcában található klasszicista stílusú iskolaépület Szvitek Márton szolnoki ácsmester munkája. A kisgimnázium színvonalas oktatásáról hamar ismertté vált.

 Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

180 évvel ezelőtt...

1840-ben került sor az első vegyes házasságra Szolnokon. Egy református vallású debreceni ács és római katolikus szolnoki arája kelt egybe.

1840 körül épült a késő klasszicista stílusú földszintes lakóház az egykori Molnár (ma Szapáry út) utcában.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

170 évvel ezelőtt...

1850-ben alakult meg a zsidó hitközség Szolnokon. Abban az évben jött létre szentegyletük.

165 évvel ezelőtt...

1855. augusztus 20-án Nagykőrösről Tiszakeszire utazása közben Arany János (1817-1882) megfordul a szolnoki indóházban.

1855. november 28-án született Kecskeméten Hild Viktor (1855-1929) Jász-Nagyku-Szolnok vármegye levéltárosa, régész és közéleti író.

1855-ben került mai helyére a Szomorú Jézus szobor. A régi temetőt a város abban az évben sétatérré alakította át. A szakrális alkotás nem illett az újonnan kialakított miliőbe.

160 évvel ezelőtt...

1860-ban Prielle Kornélia (1826-1906) színésznő fellépett a Jász-Kürt Vendéglő színpadán a Kaméliás hölgy szerepében. E vendéglőről kapta a nevét az utca, amelynek sarkán állt egykor az épülete.

Pollák Zsigmond metszete - Vasárnapi Újság

Scheftsik család 1860-ban építette fel az ország egyik legkorszerűbb hengerműmalmát és gőzfűrészüzemét, a Szent István malmot.

1860-ban épült fel a város főterén a Magyar Király Szálloda. Egy helyi vállalkozó, Obermeyer Lajos klasszicista stílusú bérháznak szánta, azonban az 1876-ban megyeszékhellyé váló városnak szüksée volt egy reprezentatív szállónak, így funkciót váltott az épület.

A műemlék épület napjainkban a Damjanich János Múzeumnak ad otthont.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

1860. évi tagosítás alkalmával a protestáns egyházközség egy 750 négyszögölnyi területet kaptak a várostól temető céljára. Ez a Kőrösi úti temető alapja, amelyet 1927-ben bővítettek a mai nagyságúra.

150 évvel ezelőtt ...

született Heves Kornél (1870- 1945) író, aki 48 éven át főrabbiként lelki gondozója volt Szolnok zsidó vallású polgárainak. Tudományos cikkei, tanulmányai jobbára a felekezeti sajtóban, illetve évkönyvekben jelentek meg. Egyházi szónoklatait, imádságait, fohászait és verseit két nagy terjedelmű kötetben foglalta össze.

145 évvel ezelőtt...

1875-ben alakult meg a MÁV műhely olvasószobája.

1875-ben látogatott először Szolnokra Deák Ébner Lajos (1850-1934) festőművész. "Én 1875-ben jöttem le először Szolnokra, akkor ott Aggházy Gyulát találtam, mint a magyar piktorok közt az elsőt, aki Szolnokon lett légyen. Előttünk csak [August Xaver Karl von] Pettenkofen járt még. Én mindjárt első ott tartózkodásomat megnyújtottam egy évre, úgyhogy a telet is ott töltöttem Szolnokon... utánam Mednyánszky [László] rándult le és ugyancsak egy telet töltött velem Szolnokon. Később Bihari [Sándor] jött..." A városban alkotó művészek alkalmi szállásokon laktak, majd 1899-ben a kultuszminiszterhez fordultak, hogy támogassa letelepedésüket Szolnokon.

1875. november 3-án Almay Olivér színtársulata lépett fel Szolnokon. Egressy Gábor "Két Sobri" című színdarabját adták elő.

140 évvel ezelőtt...

1880-ban épült fel a szolnoki Zagyva-híd. Halpert Nátán máramarosszigeti vállalkozó munkáját dicsérte a háromnyílású, 60 méter hosszú fa szerkezetet, amelyet a közeli művésztelep alkotói sokszor megörökítenek. 1919-ben a román tüzérség támadása következtében a Zagyva-híd első nyílása is megsemmisült.

 Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

135 évvel ezelőtt...

1885. február 1-jén alakult meg a Szolnoki Ipartestület.

1885-ben Herman Ottó (1835-1914) természettudós meglátogatta dr. Lengyel Antal (1839-1906) birtokos szandi szőlőtelepét. 

130 évvel ezelőtt...

1890. január 3-án született Kassán dr. Balogh Béla (1890-1947) antropológus, a Verseghy Ferenc Gimnázium tudós tanára volt. Munkája eredményeként alakult meg a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület. A létrejött közgyűjtemény első igazgatója volt.

Dr. Balogh Béla - Damjanich János Múzeum

1890. július 6-án jelent meg először a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok. A hetente kétszer megjelenő sajtótermék 54 éven át szolgálta a megye lakosságát.

1890 október elején Munkácsy Mihály (1844-1900) festőművész Aradra tartó vonatútja során érintette Szolnokot, majd egy évvel később újra érintette a megyeszéhelyet a világhírű művész.

125 évvel ezelőtt...

1895. július 11-én született Kiss Gábor (1895-1963) árvaházi ülnök, költő. 1920-ban került Szolnokra. A szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör egyik alapítótagja és főtitkára volt. 2005-ben Kiss Gábor Emlékbizottság alakult születésének 110. évfordulója alkalmából, és egy emléktáblát állítottak a Szabadság tér 2. számú házon, ahol a költő élete utolsó éveiben lakott.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

1895. november 22-én született Kemény László (1895-1989) középiskolai tanár, a Szolnoki Fiú Felsőkereskedelmi Iskola (később Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola) igazgatója (1941-1960).

a szolnoki MÁV Járműjavító Kőrösi úti telephelyén álló víztorony 1895-ben épült, mely Otto Intze német mérnök víztartály-szabadalma alapján készült eklektikus stílusban. Számos hasonló víztorony épült akkor az országban, de ezek közül ma már csak kettő áll.

previous arrow
next arrow
Slider

1895-ben nyitotta meg kapuit a Nemzeti Szálloda. Fodor (Fischbein) Dániel 1890-es évek elején a református egyház Molnár (ma Szapáry) utcai telkét megvásárolta, hogy szállodát építsen. Az eklektikus épület tervezésével Kocsis Lajos aradi műépítészt bízta meg. A tulajdonos sok pénz fordított a szálloda építésére, amely külön áramfejlesztővel is rendelkezett.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

1895-ben került sor a városban az első polgári házasságkötésre.

120 évvel ezelőtt...

született Baradlai-Remillong Albert (1900-1939) tisztviselő, költő, a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tagja.

1900-ban készült el a MÁV gőzmozdony-javító csarnoka.

1900. október 7-én hunyt el Scheftsik István (1829-1900), Szolnok egykori polgármestere.

Id. Scheftsik István - Szolnok könyve

115 évvel ezelőtt...

1905 februárjában Szolnok város képviselőtestülete elfogadta az állandó színház felépítésére tett javaslatot.

1905. február 15-én született Szolnokon Vidor Győző (1905-1979) tanár, író, szerkesztő,  a Verseghy Irodalmi Kör titkára.

1905. augusztus 20-án leégett a Hungária gőzmalom. Lisztrobbanás következett be. Telítődött a malom belső levegője a finomra őrölt liszttől, így megnövekedett az égési felülete. Ez olyan gyors égést okozott, hogy valósággal robbanás ment végbe a zárt térben.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

1905. december 23-án született Dancsi József (1905-1975) fűtőházi vízműlakatos, szociáldemokrata munkásvezető, a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács megválasztott elnöke. 45 évvel ezelőtt, méltatlanul mellőzve hunyt el.

1905-ben épült a Szolnoki Művésztelep műromja. A torony Frecskai András és Pongrátz Károly alkotása.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

110 évvel ezelőtt...

1910-ben adták át az Eötvös téren álló víztornyot. A 36 méter magas épület tetején tűzoltói figyelőállás is működött (1924-1932).  Még abban az évben nagy összegű kölcsönt vett fel a város egy korszerű vízvezeték-hálózat megteremtésére. 1910-től már nem csupán artézi kutakból nyertek vizet, hanem a Tisza-vizet is fogyasztásra alkalmassá tették.

Szűcs Zoltán felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár 

1910-ben Újság címmel jelent meg az első napilap Szolnokon.

105 évvel ezelőtt...

1915-ben hunyt el a szolnoki születésű Wittmann Vikor (1889-1915) gépészmérnök, a magyar repülés úttörője.

Wittmann Viktor - A Motor

Sebesült katonák és a gyógyítóik az I. világhháború idején. 1915-ös csoportkép a szolnoki katonakórházból. Forrás: Szolnok képekben

100 évvel ezelőtt...

1920. december 7-én a Teleki-kormány elfogadta földreformról szóló 1920. évi 36. törvénycikket. A földreform keretébne 1920 és 1927 között köztisztviselőknek, hadirokkantaknak, törpebirtokosoknak és földnélkülieknek Szandaszőlősön gróf Nemes Albert birtokából is kiosztottak 1200 kataszteri holdat. További házhelyeket parcelláztak kiSchetfsik- és a Fodor-birtokból. A kertváros kimérése is ekkor indult meg.

1920-ban választották  dr. Kenéz Bélát (1874-1946) Szolnok országgyűlési képvoselőjévé az Országos Kisgazda- és Földművespárt tagjaként.

Dr. Kenéz Béla -  Szolnoki fejek

Betkowski Jenő (1888-1972), a Verseghy Gimnázium tudós tanára 1920-tól kezdődőleg a második világháború befejezéséig folytatta kutató- és gyűjtőmunkáját a tiszai közlekedésben nagy jelentőségű mesterségről, a tiszai fahajózásról és fahajóépítésről.

 

 Damjanich János Múzeum kiadásában megjelent kötete

95 évvel ezelőtt...

1925-ben választották a város polgármesterévé Tóth Tamást (1893-1941), aki 1937-ig töltötte be ezt a tisztséget.A szegényház, a városi parkok, a vágóhíd, a Tisza szálló és városi fürdő, a tárház létesítése, a színház átépítése, a hőforrás fenntartása nevéhez fűződik. Közegészségügyi, pedagógiai és városfejlesztési politikája széleskörű elismerést és közszeretetet biztosított számára. 1935 végén egy sikkasztási ügyben indult nyomozása, amely a városvezetés tisztikarát is érintette. Habár a felelősök ellen nem indult büntető eljárás, a polgármester a közvélemény nyomására lemondott.

1925-ben épült fel a Szegények Háza. A város 1924. december 30-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a vásártér Rékasi úti részén egyemeletes szegényházat épít. A mai Eötvös téren álló épület kivitelője Gyura Kálmán és társa volt.


Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

1925 körül épült Nerfeld Ferenc Bankház a belvárosban az egykori Faragó Sándor nyomdája helyén. A neobarokk stílusú reprezentatív homlokzatának különösen dísze volt a kiugró erkély a négy női szoborral. A két emeletes igazán impozáns épületegyüttes 1969 tavaszán azonban leégett.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

1925-ben kezdődött meg a Magyar Királyi Bábaképző Intézet építése is. Az épületet Korb Flóris (1860-1930) és Kappéter Géza (1878-1948) budapesti építészek tervezték. Az építkezés vezetője Csánki Rottman Elemér építészmérnök volt, amiért kultuszminiszteri jutalomban részesült. Az egy évvel később átadott intézmény közel 80 szülőanya higiénikus ellátását tette lehetővé.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

90 évvel ezelőtt..

1930. január 25-én született Szolnokon dr. Horváth Csaba (1930-2004) akadémikus.

Az 1930/31-es iskolai évben állami leánylíceummal gyarapodott a megyeszékhely középiskoláinak sora.

Pávai Vajna Ferenc 1928 szeptemberében kiváló minőségű termálvízre bukkant. A termál vizet a Tisza Szálló és Gyógyfürdő gyógyászti célra hasznosította, valamint 1930-tól palackozott ásványvize is volt. A márka névadója Pólya Tibor (1886-1937) volt, ő rajzolta a palackok címkéjét is.

Plakát - Debreceni Egyetem

1930-ban a magyar királyi honvédség csapattesteit történelmi személyekről nevezték el. Ekkor vette fel a szolnoki 10. honvéd gyalogezred a Bethlen Gábor nevet. 1940. június 18-án került sor az ezred ünnepélyes zászlószentelésére.

85 évvel ezelőtt...

1935. március 17-én tartották a Középmagyarországi Autó és Motor Club (KAMC) osztálygyűlését a vármegyeháza épületében. Ekkor alakult meg a megalakult az automobil és motorkerékpár, valamint a sportrepülő és motorcsónak szakosztály. Három hónappal később, június 23-án – a KAMC repülőnap keretében – megkeresztelték a két szolnoki építésű vitorlázógépet, melyek az „Imre” és a „Miklós” nevet kapták. Szolnok a  vitorlázó repülés egyik fellegvára lett.

Szolnoki Repülős Újság

1935. május 2-án született B. Nagy Pál vívó, a magyar párbajtőr válogatott tagja.

1935. május 17-én született Jászladányban Tálas László (1935-2004), a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója (1982-1998). Nevéhez fűződik a közgyűjtemény épületének rekonstrukciója 1996-ban. Szolnok önkormányzata Ezüst Pelikán díjjal ismerte el szakmai munkáját.

1935. szeptember 22-én a szolnoki Móricz-liget adott otthont a Nagykunsági Pásztortalálkozónak. Az eseményt tekintik előzménynek az 1999 óta évente megrendezett Szolnoki Gulyásfesztivál szervezői.

1935-ben jelent meg Nagy Lajos a "Három magyar város” c. kötete, amelyben Szolnok 1930-as évekbeli korrajza is szerepel. Neki van emléktáblája a Szapáry úton itt tartózkodása emlékére.

1935-ben kiadák Pécsett a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múlja és jelene című monográfiát, melyet dr. Scheftsik György, a vámegye főlevéltárosa szerkesztett.

Kemény László és dr. Pauka Tibor sajtó alá rendezték és megjelentették Verseghy Ferenc szolnoki születésű tudós költő Rikóti Mátyás című elbeszélő költeményét.

1935-ben elkezdődött a Szolnoki Papírgyár építése az egykori Hungária Műmalom helyén.  Az építés a tervezetthez képest elhúzódott, de már 1936. július 7-én megkezdte a termelést a gyár 1. számú papírgépe.

80 évvel ezelőtt...

1940. június 2-án leplezték le gróf Szapáry Gyula (1932-1905) miniszerelnök szobrát Szolnokon. Az egész alakos szobor Borbereki Kovács Zoltán alkotása, amely a II. világháborús bombázások során sérült meg.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

1940. június 2-án nyílt néprajzi tárlat a Szolnoki Művésztelepen a könyvtár és múzeumi egyesület szervezésében.

1940-ben jelent meg Budapesten Suchyné Sovány Mária, a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tagja Tavaszi láng című regénye.

1940-ben hunyt el Bodnár Andrásné Ligeti Erzsébet (1897-1940), Szolnok harmincas évekbeli társadalmi életének egyik legismertebb, írásai és emberi magatartása révén nagyon kedves nőalakja.

1940-ben kezdték építeni a Hetényi Géza Kórház háromemeletes, 180 ágyas pavilonját.

1940-ben épült fel a Holt-Tisza partján a repülőkiképző-iskola épülete.

75 évvel ezelőtt...

1945. február 3-án jelent meg Zsemlye Ferenc szolnoki polgármester hirdetménye a rendőrség megszervezéséről.

1945-től jelent meg a Tiszavidék című demokratikus néplap Szolnokon, amely a Szolnok megyei Néplap indulásáig, négy éven át minden keddentudósított a megyei eseményekről és a világ történéseiről.

1945-ben vette birtokba a szovjet hadsereg a 68. gyalogezred laktanyáját A rendszerváltsig a Vörös Hadsereg használta az épületegyüttest. 

Németh István felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

70 évvel ezelőtt...

1950. január 1-jén alakult meg a Szolnoki Gépkocsiközlekedési Vállalat, amely később egyesült a szolnoki MÁVAUT-kirendeltséggel.

1950-ben bevezetették a tanácsrendszert. Szolnok város első tanácselnöke Ragó József lett.

1950-ben nyílt meg a népművelési tanács előadóteremmel és klubszobákkal felszerelt Ságvári Endre Művelődési Háza.

Tóth Tibor felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

65 évvel ezelőtt...

1955. március 1-jén nyílt meg a Verseghy Ferenc Könyvtár önálló gyermekrészlege. A gyermekkönyvtár kezdetben külön, az Úttörőház épületében, majd 1963-ban a felnőtt olvasószolgálattal egy helyen a Kossuth téren várta a gyermekolvasókat.

Pápay Lászlóné, a Gyermekkönyvtár első osztályvezetője

1955. április 3-án ünnepélyes keretek között avatták fel Szolnokon a Szolnok Megyei Rendelőintézet és a Megyei Kórház új sebészeti, szájsebészeti osztályait, valamint vérkonzerváló állomását. Az ünnepi emelvényen helyet foglalt dr. Román József egészségügyi miniszter, dr. Drexler Miklós és dr. Simonovics István egészségügyi miniszterhelyettesek is.

A Szolnoki Légierő SK (1953-1957) labdarúgócsapata szerepelt az NB I-ben az 1955-ös idényben. Később a klub egyesült a Vasas Ikarus csapatával.

1955-ben terméskövekből árvízvédelmi támfal készült, ekkor a Tiszafelőli várfal nyomvonalán az erődítmény egykori hangulatát visszaidéző kis kaput is helyreállították. Azonban a 2006-os árvíz miatt a támfal megerősítésekor befalazták a kaput is.

1955 szeptemberében kezdődött meg a tanítás az Áchim András úti Általános Iskolában.

Szolnok megyei ÁÉV felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

1955-ben önállósult - országosan az elsők között - a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekrészlege.

60 évvel ezelőtt...

1960-ban Szolnokra helyezték az alföldi kőolaj- és födgázkutatás központját. 17 évvel később a kőolajkutató vállalat is a városban működött.

55 évvel ezelőtt...

1965-ben alakult a Ganz Villamossági Művek szolnoki üzeme, amely hegesztett vasszerkezetek, egyenáramú gépelemek és transzformátorok gyártására szakosodott.

Szolnok Megyei ÁÉV felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

1965-ben alakult meg Bali József vezetésével a Szolnoki Szimfonikus Zenekar.

50 évvel ezelőtt...

1970. január 1-jén lépett hatályba a Szolnoki Helyőrségi Zenekar állománytáblája. A Kilián György Repülő Hajozó Tiszti Iskola (utóbb Repülőtiszti Főiskola) zenekaraként működött.

1970 májusában hatalmas áradás vonult le a Tisza.

Archív felvétel -  Damajnich János Múzeum

1970-ben alakult meg a Volán Tröszt 7-es számú, Szolnok megyei vállalata.

1970-ben került Szurmay Ernő (1923-2016) a Szolnok megyei Verseghy Ferenc Könyvtár élére, és nyugdíjazáig 1984-ig írányította az intézmény szakmai munkáját. Nevéhez fűződik az országos Verseghy-emlékülések szervezése, egy fordítóműhely vezetésével számos Verseghy-mű magyar nyelven való kiadása.

45 évvel ezelőtt...

a város 900. évfordulója időszakában számos jelentős beruházás készült el:

1975. március 27-én Szolnok belvárosában felavatták az új, 145 férőhellyel rendelkező Pelikán Szállót.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

1975. május 30-án megtörtént a Városi Sportcsarnok műszaki átadása a Tiszaligetben.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

1975. július 12-én, a 25. Vasutasnapon adták át az új korszerű pályudvart és a Jubileum teret. 1968 és 1976 között több ütemben valósult meg az új személy- és rendezőpályaudvar, valamint körzeti teherpályaudvar kialakítása.

1975. augusztus 19-én Losonczi Pál (1919-2005), a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt az előadója az alkotmány ünnepére rendezett szolnoki nagygyűlésnek, majd ő avatta fel a város jubileumára készített emlékművet, Gyurcsek Ferenc Tanúhegy című alkotását.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

1975 szeptemberében adták át a Vízügyi Szakközépiskola épületegyüttesét. Később a Kereskedelmi Főiskola költözött e falak közé, majd a tiszaligeti Campus elkészülte után egy ideig üresen állt az épület. Napjainkban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala működik az épületben.

1975 őszén nyílt meg a 2500 négyzetméter eladóterű Centrum Áruház.

Tóth Tibor felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

1975. november 4-én autóbalesetben elhunyt Kanizsai Tivadar (1933-1975) a Szolnoki Vízügyi-Dózsa vízilabda edzője, olimpiai bajnok.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

1975. november 15-én volt a Kulcskeresők című Örkény-dráma ősbemutatója a Szigligeti Színházban. Örkény István (1912-1979) írót rokoni szálak fűzik Szolnokhoz, apai ágon az Ösztreicher rum- és likőrgyáros leszármazottja. Örkény a város 900 éves jubileumára kapott felkérést, hogy írjon színművet a szolnoki teátrum számára.

Plakát - Verseghy Ferenc Könyvtár

Képek egy város életéből - Szolnok 900 éves címmel Gál István (1933-2007) filmrendező dokumentumfilmet forgatott a megyeszékhelyről. A városfilmhez Nagy László (1925-1978) írt verset:

"Túl az álmon, mégis ezürthúron,
sorsok futnak síksági vasúton.
S kapujában édes földnek, égnek,
ott ahol a sínek összeérnek:
köt az élet szép eleven csokrot,
sorsok, végre ti is találkoztok."

40 évvel ezelőtt...

1980-ban alakult meg a Vadvirág Gyermek Néptáncegyüttes a szandaszőlősi általános iskolában.

A Jászkun Fotóklub 1980-ban alakult. Első elnöke Tabák Lajos (1904-2007) fotóművész volt. A szolnoki székhelyű klub tagjai jelentős sikereket értek el különböző pályázatokon.

35 évvel ezelőtt...

1985. május 1-jén sugározták az első 20 perces helyi adást Szolnokon. A Széchenyi lakótelep 2500 lakásában élő kábeltévé előfizetők láthatták először ezt a műsort.

30 évvel ezelőtt...

1990-ben a városi önkormányzat megalapította a Szolnoki Gyermek és Ifjúsági Közalapítványt, azzal a céllal, hogy a volt KISZ és úttörő szövetség nagy értékű vagyonát tartsa egyben, kezelje. Az ingatlanok hasznosításából segítse elő a Szolnok Városi gyermekek táboroztatását, üdültetését, és a kuratóriumon keresztül pályázati úton teremtsen alapot különböző ösztöndíjakra, valamint városi gyermek és ifjúsági rendezvények költségeire.

1990 őszén került sor a rendzerváltást követő első helyhatósági választásokra. Kőnig László vegyész-üzemgazdász (SZDSZ) lett a város polgármestere.1990. október 29-én került sor a szolnoki önkormányzati testület alakuló ülésére. 

Kőnig László - Új Néplap archívum

1990 őszén mutatta be a Szigligeti Színház Gabriel García Márquez Száz év magány című drámáját. Schwajda György készítette el a szolnoki teátrum számára a színpadi változatot, amelyet Taub János (1927-2010) rendezett. Törőcsik Mari és Garas Dezső főszereplésével színpadra állított alkotás számos szakmai sikert hozott az alkotóknak.

25 évvel ezelőtt...

1995-ben indult el helyi rádióként az Aktív Rádió Szolnokon az FM 92.2 MHz-es frekvencián.

1995-ben a Neusiedler Austria tulajdonába került a Szolnoki Papírgyár.

20 évvel ezelőtt...

2000. január 19-én hunyt el dr. Tarján Imre (1912-2000) fizikus, aki Szolnokon a Verseghy Gimnáziumban érettségizett 1930-ban. 

2000. április 19-én 1041 centiméteren tetőzött a Tisza Szolnoknál. A folyó szolnoki szakaszán az elmúlt évtizedekben háromszor (1999, 2000, 2006) alakult ki a város elöntésével fenyegető vizszint.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

2000. június 26-án leplezték le a szolnoki gettóba összezsúfolt áldozatok emléke előtt tisztelgő márványtáblát. Az első zsidó templom és iskola helyén álló Pelikán Hotel épület külső homlokzatán helyezték el az emléktáblát.

a Széchenyi István Gimnázium melletti parkos részen kapott helyett Páldi István fafaragó munkája, amely Szent István király koronázásának emlékére készült 2000-ben. A kopjafát a NEFAG Zrt. és Szolnok megyei jogú város önkormányzata állíttatta a Széchenyi lakótelepen.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

a Millenniumi ünnepségsorozat keretében 2000-ben adták át a Vincze Sándor építész tervezte szolnoki Millenniumi Emlékparkot, amely a Kárpát-medencét ábrázolja, a Kárpátok vonulatától az Alpokaljáig. Az emlékpark központi alakja Somogyi Árpád szobrászművész alkotása Árpádházi Szent István fejszobra.

2000. szeptember 1-jén tartották az első  Város Napját. A város akkori vezetése úgy határozott, hogy minden évben a Pest-Szolnok vasútvonal megnyitásának évfordulója legyen Szolnok Napja.

2000-ben jelent meg a Múltlapozgató című szolnoki képeskönyv a heli Fotogruppe Kiadó Kft. gondozásában, valamint ebben az évben látott napvilágot A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig alcímet viselő várostörténeti kiadvány is. 

15 évvel ezelőtt...

2005-ben állítottak emlékjelet a Szolnoki Panteonban Czibulás Péter (1940-2003) színművész tiszteletére.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

Gróf Széchenyi István (1791-1860) nevét viselő városrész központi részén, a gimnázium előtt alakítottak ki egy parkot. A szökőkúttal és padokkal gazdagított fákkal övezett zöld területet 2005-ben a reformkori államférfi tiszteletére avatták fel.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár


10 évvel ezelőtt..

2010-ben jelent meg Szolnok könyve. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára és a Damjanich János Múzeum szakemberei mellett számos közművelődésben és a város történetében jártas publicista közreműködésével készült el a tanulmánykötet.

Borítóterv Horváth Sándor - Szolnok könyve

5 évvel ezelőtt...

2015. január 20-án hunyt el Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész, a Szolnoki Művésztelep alkotója.

2015. szeptember 1-jén avatták fel a kerámia napórát a szolnoki Széchenyi István Gimnázium sportcsarnokában homlokzatán.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

Forrás:

Dohanics János: A Szolnoki Papírgyár múltja, jelene és jövője. Jászkunság (1973.06-09.): 100-104. [elektronikus dokumentum]

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múlja és jelene. Pécs, 1935.

Márki Sándor Szabolcs. RézAngyalok szárnyakon. [Budapest] , 2019.

Millenniumi emlékkönyv. Szolnok, 2000.

Az önkormányzati testület alakuló ülése Szolnokon. Új Néplap (1990.10.30.): 1, 2.

Szabó László: Szolnok város művelődéstörténete, 1075-1990. Szolnok, 1998.

Szolnok. A vársispámságtól a harmadik évezred küszöbéig. Budapest, 2000.

Szolnok képekben. Szolnok, 1984.

Szolnok könyve. Szolnok, 2010. [elektronikus dokumentum]

Összeállította Károly Nóra könyvtáros - Verseghy Ferenc Könyvtár

Címke:

Képpel írt várostörténet – 2019.11.25.

 

Címke: , ,

Báró Wesselényi Zsuzsánna Magyarországon utazása 1786-ban

Báró Wesselényi Zsuzsánna, Bánffy György báró felesége 1786-ban Szilágyból Bécsbe tartó útja során naplót vezetett. Útinaplója érdekes adalék a 18. század végéről. Kunmadaras, Kunhegyes és Törökszentmiklós mellett Szolnokon is átutazott. A naplóból 100 évvel később a Vasárnapi Ujság közölt részleteket.

"[1786] 8. Maji. Török-Szt-Miklósról ebédre Szolnokra, ez egy és fél statió. Itt a nevezetes dolgok tudva vannak; legnevezetesebb az a nagy gátlás, mely mindenütt a Tisza szélin megyen s másfelől a töltés mellett tó, mely ugyan a Tiszából megyen és a gátlás végiben a Tiszán keresztül való nagy hid; szinte egy órát tart, a míg ezen gátláson és hídon keresztül mehetni. Itten nagy kecsege-lialászat van, előttünk is halásztak, 3 csónakon 3 ember vivén a nagy hálót. Itten van egy kis vár,* mely igen magasan nem esik, de erőssége a Tisza, mely egyik felől körülveszi, más felől pedig Kakotz nevű víz, ugy hogy körüdes-körül mellette nagy víz van s e vizén egy nagy híd, a melyen bejárnak a várba. Itten mind catholikusok vannak, nincsen is más templom. Tisza-vizet isznak [...]""

Címke: , ,
Top