50 évvel ezelőtt…

1969 januárjában alakult meg Szolnok Város Tanács Művelődési Osztálya égisze alatt. A kórus alapításának ötlete Buday Péter nevéhez fűződik.

Hangverseny 1977-ben - Szolnok megyei Néplap felvétele

Bartók Béla Kórust. Hazánk egyetlen hivatásos női kamarakórusa 1971-től a városi Családi Intézet keretei között működött. Az 1970-es és 1980-as években évente mintegy 150 alkalommal léptek pódiumra különböző társadalmi ünnepeken, névadóktól az esküvőkön át akár a munkásőrök rendezvényein is.

bbkk_1976

Régi muzsika kertje - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

Tallinnban pedig a közönség együtt énekelte az együttessel azt a művet, amelyről kiderült, hogy az észtek himnusza, amit a szovjet időkben nemigen énekelhettek.

Bartók Centenárium 1981 - Szolnok megyei Néplap felvétele

1982-ben az osztrák "Klausi nyár" nyitó hangversenyén is felléptek. Három évvel később a tallinni "Dal ünnepén" képviselték Magyarországot. 1986-ban Riihimäkiben léptek fel. Németországban több alkalommal is visszatértek. 


A kórus tagjai 1994-ben - Új Néplap felvétele

Majd 1993-tól a Városi Művelődési Központhoz tartozott. Szerepeltek a Nemzeti Filharmónia koncertjein, valamint több megyei, országos rendezvény résztvevői voltak. Hangszeres közreműködőkkel közösen szerveztek világi és templomi hangversenyeket. Az 1990-es évektől azután egyre többször utaztak külföldre. 1994-ben Rómában, a Szent Péter- bazilikában járván II. János Pál pápának is énekeltek.

Rendszeresen készítettek rádiófelvételeket is. 1993-ban adták ki első CD lemezüket.

2017-től önálló költségvetési szervként működik a kórus.

1999-es szereplés a Hangtárban -  Verseghy Könyvtár Fotótára

A kórusnak több karnagya is volt. Az elmúlt öt évtizedben Bali József, Molnár László, Egyedné Berényi Bogáta, Vajna Katalin váltotta egymást a pulpituson. 1989 óta Molnár Éva. Annak az évnek az őszén országos minősítésen hangversenykórus fokozatot értek el.

Molnár Éva átveszi az Ezüst Pelikánt - Csabai István felvétele

Magas színvonalú művészi munkájukért több ízben részesültek elismerésben. Megkapták a Magyar Rádió Liszt Ferenc-emlékplaketjétt, az Országos Béketanács kitüntető oklevelét, a Kiváló Művészeti Munkáért Nívódíjat. Fennállása 40. évfordulójához közeledve 2008 őszén Szolnok Megyei Jogú Város Ezüst Pelikán díjjal tüntette ki a kórust.

A kórus 2009-ben - Csabai István felvétele

2010-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Hector Berlioz: Faust elkárhozása című produkciójában énekeltek. Vendégszerepeltek az előadással Zágrábban és Ljubljanában is. Szintén abban az esztendőben indította a kórus útjára Szolnokon egyházzenei bérletsorozatát „Cantate Domino” címmel, ősszel „Con anima” kamaraestre várta közönségét. 
Szentpéterváron rendezett „Éneklő világ kórusversenyen és fesztiválon”, ahol a nemzetközi zsűri a kamarakórus versenyen nyújtott összteljesítményét „A legjobb szakmai program” díjjal jutalmazta. A szolnoki kórus emellett még számos kategóriadíjat is kapott. A több mint ötven önálló hangverseny mellett a kórus tagjai a Szolnoki Szigligeti Színház János vitéz című előadásában is közreműködtek 2010-ben. A kórust abban az évben a területi Prima díjjal méltatta a hazai közönség.

A kórus 2010-ben - Csabai István felvétele

2011-ben a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum hangversenytermében, Prunyi Ilona koncertjének vendégei voltak. Névadójuk, Bartók Béla születésének 130. évfordulójának méltó megünneplésére több hangversenyt is adtak.

A Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus fennállásának 50. esztendejében is a közönséggel ünnepel. 2019-ben is számos alkalommal lép majd fel. A Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett városi ünnepséggel veszi kezdetét a jubileumi esztendő.

Forrás:

Jubileumi hangverseny a városházán = Új Néplap (1994.03.18.): 6.

Labáth Valéria: Centenáriumi hangverseny Szolnokon = Szolnok megyei Néplap (1981.03.27.): 5. 

M[észáros] G[éza]: Átadták az Ezüst Pelikán Díjakat = Új Néplap (2008.09.02.): 3.

Nagy Pál: Az éneklés öröme = Szolnok megyei Néplap (1977.03.30.): 5.

Sok hazai és külföldi siker = Új Néplap (2011.01.24.): 9.

A Távol-Keleten lép színpadra a Bartók Béla Kamarakórus = Új Néplap (2009.11.20.): 4.

Teleki József: A megye prímái lettek = Új Néplap (2010.09.17.): 3. 
 

90 éve született Szolnokon

Dr. Tóth Tibor, a keleti magyarok felfedezője

összeállította Kósa Károly

toth_tibor

Archív felvétel - Anthropologia Hungarica

"Dr. Tóth Tibor antropológus neve Magyarországon nem közismert, annak ellenére, hogy nevéhez a magyarságkutatás szempontjából a XX. század legjelentősebb felfedezése fűződik. Ottó barát 1232-es és Julianus barát 1236-os útja után 1965-ben ő találkozott először Közép-Ázsiában olyan személyekkel, akik magukat keleti magyar népcsoport tagjainak vallják" - írta róla Benkő István.

Tóth Tibor (bal oldal), Szeitbek Nurhanov nyelvész, egy helybeli hivatalos személy

Forrás:

Benkő István: Dr. Tóth Tibor, a keleti magyarok felfedezője. [elektronikus dokumentum]

Benkő István: Tóth Tibor tragédiája. [elektronikus dokumentum]. Budapest: Julianus barátai

Pap I: In memoriam dr. Tóth Tibor. IN: Anthropologia Hungarica

170 évvel ezelőtt

1848. december 30-án Perczel Mór vezérőrnagy hadteste vereséget szenvedett Mórnál. Ebben a helyzetben az országgyűlés a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos javaslatára elhatározta, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal együtt Debrecenbe teszi át székhelyét.

Perczel Mór (1811-1899)

1849. január 1-jétől a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani.

A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház - Leipziger Illustrirte Zeitung 1851.


A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni. Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is.
A vasútvonalon december 31-től naponta öt (1849. január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak. A kemény hideg, az állandó hófúvások megviselték az embereket, a járműveket és a kocsikat vontató állatokat egyaránt.
Szolnok jóval kisebb város volt, mint ma. Kb. 12000 lakosa és mintegy 1600 kis parasztháza volt. Az ideérkező menekültek szekértábort vertek a mezőváros mellett.
Kossuth Lajos és kísérete a vasúti indóház épületében pihent meg erre az éjszakára. A Perczel Mór által vezetett hadtest, a középponti mozgó sereg védte a kiürítés alatt álló fővárost, majd Szolnokig vonult vissza.

A haditerv szerint a várost, mint a Tisza egyik átkelési pontját, tartania kellett. Perczel különböző alakulatokat kapott a feldunai és a tartalék hadtest állományából is.

Forrás:

1848-1849 Szolnok megyében. Szolnok, 1979.

Bagi Gábor: Adalékok Szolnok város 1848-as történetéhez. IN:  Tisicum, 16. Szolnok, 2007.

Hermann Róbert: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész. IN: Zounok, 25. Szolnok,. 2010.

Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. Szolnok, 1973.

Évfordulók 2019-ben

810 évvel ezelőtt, 1209-ben íródott János esztergomi érsek bizonyságlevele pohárnokok szerződtetéséről Szolnok faluról.

Forrás: Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

590 évvel ezelőtt, 1429. július 2-án kelt Zsigmond király parancsa az ország összes vezető tisztviselőjéhez, hogy engedjék Szolnok városába azon jobbágyaikat, akik törvényes úton oda akarnak költözni.

Forrás: Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

470 évvel ezelőtt, 1549-ben kelt János esztergomi érsek bizonyságlevele arról, hogy Szolnok faluból tizenegy pohárnokot szerződtetett.

Forrás: Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

315 évvel ezelőtt, 1704. augusztus 20-ára datálódik II. Rákóczi Ferenc rendelkezése a szolnoki vár parancsnokának, annak kötelességeiről és a vár rendtartásáról. Rákóczi 1704-ben személyesen is járt a szolnoki várban, ekkor adta ki a vár rendtartására vonatkozó szigorú rendelkezéseit.

Forrás: Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

A szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarc-sorozatból (részlet), olasz nyelvű jelmagyarázattal A szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarc-sorozatból (részlet), olasz nyelvű jelmagyarázattal

305 évvel ezelőtt, 1714. július 22-én kelt  Szolnok-Külsőváros kamarai összeírása, amely a török kor után Szolnok újjátelepülését leíró alapvető forrás.

Forrás: Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

280 évvel ezelőtt, 1739-ben nagy tűz pusztított Szolnokon. A leégett városházából, szerencsére, ki tudták menteni az írományokat

270 évvel ezelőtt, 1749-ben épült a Xavéri Ferenc kápolna. A pestisjárványok áldozatait a 18. században ide temették. A fogadalmi felajánlásaként emelte a város lakossága a járvány megszűnése után.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

265 évvel ezelőtt,  1754-ben fejeződött be a római katolikus plébániatemplom építése.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

220 évvel ezelőtt, 1799-ben épült Szolnok műemlék temploma, a Partos kápolna

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

215 évvel ezelőtt, 1804-ben állították fel Nepomunki Szent János a tiszai fahíd közelében. A klasszicizáló későbarokk stílusú szobor Győrffy Pál sóhivatalnok adományából készült.

170 évvel ezelőtt,

1849. január 1-jén  a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani. A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is.
A vasútvonalon december 31-étől naponta öt (január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak.

1849. január 22-én Szolnokot Franz Ottinger császári és királyi vezérőrnagy lovasdandárja védte, amikor Perczel csapatai megkezdték a támadást. Hertelendy Miklós alezredes dandárjának a szolnoki Tisza-hidat kellett támadnia, a Kazinczy Lajos alezredes vezette jobbszárnynak pedig a Zagyván átkelve jobbról kellett volna az ellenség hátába kerülni. Ottinger felismerte, hogy ha nem akar csapdába kerülni, vissza kell vonulnia. A császáriak veresége komoly zavart keltett Windisch-Grätz budai főhadiszállásán.

1849. március 5-én zajlott le a 2. szolnoki ütközet, amely a dicsőséges tavaszi hadjárat előfutára volt.

135 évvel ezelőtt, 1884-ben adták át a Városháza épületét

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

130 évvel ezelőtt, 1889-ben épült a szolnoki mór stílusú zsinagóga. A Baumhorn Lipót által tervezett épület napjainkban a Szolnoki Galériának ad otthont.

125 évvel ezelőtt, 1894-ben épült meg a neogót stílusú református templom

110 évvel ezelőtt, 1909. március 5-én a jeges ár elsodorta a fából készült Tisza-híd nagy részét. 

100 évvel ezelőtt,

1919-ben Illyés Gyula (1902-1983) fiatal vöröskatonaként harcolt Szolnoknál. Élete meghatározó élményéről született Csatavesztés Szolnoknál című verse.

1919 nyarán a román csapatok felrobbantották a Tisza-hidat.

85 évvel ezelőtt,

1934. szeptember 30-án leplezték le Verseghy Ferenc mellszobrát a Tisza-parton. A szobor Borbereki Kovács Zoltán alkotása.

Korabeli hírlap tudósítás

1934. november 11-én nyílt meg Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjteménye.

Horváth Zsuzsanna felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

75 évvel ezelőtt,

1944. június 2-i légitámadás során az amerikai légierő 130 bombázója közel 900 darab rombolóbombát dobott le a szolnoki pályaudvarra és a környező városrészekre. Az 1909-ban Pfaff Ferenc által tervezett felvételi épület tetejét egy bomba levitte. A pályaudvar és a környező utcák teljesen elpusztultak. A detonációk a vasúti kocsik darabjait egészen a mai Eötvös térig vetették.

461st bomb Group felvétele

1944. október 25-én a várost megszálló 24. német páncéloshadosztály kezdte meg a kivonulást és felrobbantották a náci csapatok a közúti Tisza-hidat.

1944. november 4-én a 2. Ukrán Front csapatai elérték Szolnokot.

70 évvel ezelőtt, 1949 tavaszán nyitotta meg kapuit a Damjanich uszoda a Tisza-híd lábánál. A Tisza Szálló meleg vizével működő fürdő télen fedett medencével várta az úszni vágyókat.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

55 évvel ezelőtt, 1964-ben adták át a 633. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskola).

50 évvel ezelőtt,

1969-ben került sor az új városközpont alapkövének letételére.

1969 januárjában alakult meg a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus.

1969. április 11-én leégett a Centrum Áruháznak otthon adó Nerfeld-palota épülete.

1969 decemberében adták át az új papírfeldolgozó üzemet Szolnoki Papírgyárban.

45 évvel ezelőtt,

1974-ben készült el a Pelikán Szálló. Az épületet Koltai Endre tervezte, a belsőépítészeti megoldások Simon Judit nevéhez fűződnek.

Németh István felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

1974. július 28. - augusztus 11. A XII. Ejtőernyős Világbajnokságnak adott otthont Szolnok.

1974. szeptember 14. és 15-én "A paraszti társadalom és a paraszti kultúra a 18-20. században" témáról rendezett a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlést Szolnokon.

40 évvel ezelőtt,

1979-ben állították fel Szőllősy Enikő alkotását, a Kis herceget a szolnoki Fiúmei úti Általános Iskola udvarán.

1979-ben adták át a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ modern épületét a Hild téren.

1979. július 29. nyílt meg Szolnokon az első fazekas triennálé.

1979. augusztus 16-án adták át Szolnokon a Liget úti Kisegítő Iskola 12 tantermes új épületét.

1979. november 7-én adták át a szolnoki Skála Tiszavidék Szövetkezeti Áruházat.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

35 évvel ezelőtt,

1984-ben vette fel a szolnoki ének-zene tagozatos általános iskola Kodály Zoltán nevét.

1984-ben jelent meg a Városi Tanács gondozásában a Szolnok képekben című helytörténeti kiadvány. A kötetet Kaposvári Gyula múzeumigazgató szerkesztette, a korabeli fényképeket Kardos Tamás készítette.

1984. augusztus 20. alkalmából adták át a megújult Kossuth téri szökőkutat.

30 évvel ezelőtt,

1989. április 22. és 23. között a város adott otthont a III. Kodály Zoltán Országos és Nemzetközi Kórustalálkozónak.

1989. június 30-án állították vissza Szolnok megye korábbi nevét. A Megyei Tanács ülésén fogadta el azt a határozatot, amely a megye történelmi elnevezését Jász-Nagykun-Szolnok megye néven.

1989 őszén adták át a sportcsarnokot a Széchenyi lakótelepen.

1989. október 23-án avatták fel az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító kopjafát a Szent István téren.

5 évvel ezelőtt, 2014 novemberében kapott emléktáblát Szolnok első polgármesterének, Hubay Ferenc (1817-1890) tiszteletére a Damjanich János Múzeum panteonjában.

30 évvel ezelőtt Szolnokon

A Magyar Kosárlabda Szövetség és a Magyar Diáksport Szövetség 30 évvel ezelőtt országos mozgalmat hirdetett a sportág népszerűsítésére az általános iskolások körében.

Mini kosárlabda

Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal felvétele

1988. november 12-én, szombaton  került sor a mini kosarasok Szolnok megyei seregszemléje. A Szolnoki Olajbányász—Dombóvár NB I-es ifjúsági mérkőzését előzte meg a mini kosárlabda karnevál. A hivatalos megnyitó után a jövő kosárlabdázói birtokukba vették a sportcsarnokot.

Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal felvétele

Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal felvétele

Forrás:

Pataki:  Megnyitják a megyei mini mozgalmat. Szolnok megyei Néplap, 1988.11.10.

Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal Fotótára

60 évvel ezelőtt

1958. október 26-án vasárnap délelőtt 10 órakor benépesült a szolnoki Kossuth tér. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), valamint a Hazafias Népfront Szolnok Megyei és Városi Bizottságai választási nagygyűlést tartottak. A Városháza előtt felállított tribünön dr. Münnich Ferenc (1886-1967), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is beszélt a népes hallgatóságnak.

1958_01

"Mi a termelőszövetkezetet a teljes önkéntesség alapján akarjuk azokból az emberekből, akik rájöttek arra, hogy ez valóban jó, és maguk is akarják, mert ezek az emberek jó termelőszövetkezeteket fognak alakítani. Csak megmondjuk, hogy ez a jövő feladata [...]" - emelte ki kampánybeszédében Münnich Ferenc. A nagygyűlésről a Filmhíradó is tudósított.

 1958_02

Forrás:

Szolnok megyei Néplap, 1958.10.19.

Találkozás a választókkal. Budapest, 1958.10.26.