1969 januárjában alakult meg Szolnok Város Tanács Művelődési Osztálya égisze alatt. A kórus alapításának ötlete Buday Péter nevéhez fűződik.
Hangverseny 1977-ben - Szolnok megyei Néplap felvétele
Bartók Béla Kórust. Hazánk egyetlen hivatásos női kamarakórusa 1971-től a városi Családi Intézet keretei között működött. Az 1970-es és 1980-as években évente mintegy 150 alkalommal léptek pódiumra különböző társadalmi ünnepeken, névadóktól az esküvőkön át akár a munkásőrök rendezvényein is.
Régi muzsika kertje - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára
Tallinnban pedig a közönség együtt énekelte az együttessel azt a művet, amelyről kiderült, hogy az észtek himnusza, amit a szovjet időkben nemigen énekelhettek.
Bartók Centenárium 1981 - Szolnok megyei Néplap felvétele
1982-ben az osztrák "Klausi nyár" nyitó hangversenyén is felléptek. Három évvel később a tallinni "Dal ünnepén" képviselték Magyarországot. 1986-ban Riihimäkiben léptek fel. Németországban több alkalommal is visszatértek.
A kórus tagjai 1994-ben - Új Néplap felvétele
Majd 1993-tól a Városi Művelődési Központhoz tartozott. Szerepeltek a Nemzeti Filharmónia koncertjein, valamint több megyei, országos rendezvény résztvevői voltak. Hangszeres közreműködőkkel közösen szerveztek világi és templomi hangversenyeket. Az 1990-es évektől azután egyre többször utaztak külföldre. 1994-ben Rómában, a Szent Péter- bazilikában járván II. János Pál pápának is énekeltek.
Rendszeresen készítettek rádiófelvételeket is. 1993-ban adták ki első CD lemezüket.
2017-től önálló költségvetési szervként működik a kórus.
1999-es szereplés a Hangtárban - Verseghy Könyvtár Fotótára
A kórusnak több karnagya is volt. Az elmúlt öt évtizedben Bali József, Molnár László, Egyedné Berényi Bogáta, Vajna Katalin váltotta egymást a pulpituson. 1989 óta Molnár Éva. Annak az évnek az őszén országos minősítésen hangversenykórus fokozatot értek el.
Molnár Éva átveszi az Ezüst Pelikánt - Csabai István felvétele
Magas színvonalú művészi munkájukért több ízben részesültek elismerésben. Megkapták a Magyar Rádió Liszt Ferenc-emlékplaketjétt, az Országos Béketanács kitüntető oklevelét, a Kiváló Művészeti Munkáért Nívódíjat. Fennállása 40. évfordulójához közeledve 2008 őszén Szolnok Megyei Jogú Város Ezüst Pelikán díjjal tüntette ki a kórust.
A kórus 2009-ben - Csabai István felvétele
2010-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Hector Berlioz: Faust elkárhozása című produkciójában énekeltek. Vendégszerepeltek az előadással Zágrábban és Ljubljanában is. Szintén abban az esztendőben indította a kórus útjára Szolnokon egyházzenei bérletsorozatát „Cantate Domino” címmel, ősszel „Con anima” kamaraestre várta közönségét.
Szentpéterváron rendezett „Éneklő világ kórusversenyen és fesztiválon”, ahol a nemzetközi zsűri a kamarakórus versenyen nyújtott összteljesítményét „A legjobb szakmai program” díjjal jutalmazta. A szolnoki kórus emellett még számos kategóriadíjat is kapott. A több mint ötven önálló hangverseny mellett a kórus tagjai a Szolnoki Szigligeti Színház János vitéz című előadásában is közreműködtek 2010-ben. A kórust abban az évben a területi Prima díjjal méltatta a hazai közönség.
A kórus 2010-ben - Csabai István felvétele
2011-ben a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum hangversenytermében, Prunyi Ilona koncertjének vendégei voltak. Névadójuk, Bartók Béla születésének 130. évfordulójának méltó megünneplésére több hangversenyt is adtak.
A Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus fennállásának 50. esztendejében is a közönséggel ünnepel. 2019-ben is számos alkalommal lép majd fel. A Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett városi ünnepséggel veszi kezdetét a jubileumi esztendő.
Forrás:
Jubileumi hangverseny a városházán = Új Néplap (1994.03.18.): 6.
"Dr. Tóth Tibor antropológus neve Magyarországon nem közismert, annak ellenére, hogy nevéhez a magyarságkutatás szempontjából a XX. század legjelentősebb felfedezése fűződik. Ottó barát 1232-es és Julianus barát 1236-os útja után 1965-ben ő találkozott először Közép-Ázsiában olyan személyekkel, akik magukat keleti magyar népcsoport tagjainak vallják" - írta róla Benkő István.
Tóth Tibor (bal oldal), Szeitbek Nurhanov nyelvész, egy helybeli hivatalos személy
1848. december 30-án Perczel Mór vezérőrnagy hadteste vereséget szenvedett Mórnál. Ebben a helyzetben az országgyűlés a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos javaslatára elhatározta, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal együtt Debrecenbe teszi át székhelyét.
Perczel Mór (1811-1899)
1849. január 1-jétől a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani.
A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház - Leipziger Illustrirte Zeitung 1851.
A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni. Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is.
A vasútvonalon december 31-től naponta öt (1849. január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak. A kemény hideg, az állandó hófúvások megviselték az embereket, a járműveket és a kocsikat vontató állatokat egyaránt.
Szolnok jóval kisebb város volt, mint ma. Kb. 12000 lakosa és mintegy 1600 kis parasztháza volt. Az ideérkező menekültek szekértábort vertek a mezőváros mellett.
Kossuth Lajos és kísérete a vasúti indóház épületében pihent meg erre az éjszakára. A Perczel Mór által vezetett hadtest, a középponti mozgó sereg védte a kiürítés alatt álló fővárost, majd Szolnokig vonult vissza.
A haditerv szerint a várost, mint a Tisza egyik átkelési pontját, tartania kellett. Perczel különböző alakulatokat kapott a feldunai és a tartalék hadtest állományából is.
590 évvel ezelőtt, 1429. július 2-án kelt Zsigmond király parancsa az ország összes vezető tisztviselőjéhez, hogy engedjék Szolnok városába azon jobbágyaikat, akik törvényes úton oda akarnak költözni.
315 évvel ezelőtt, 1704. augusztus 20-ára datálódik II. Rákóczi Ferenc rendelkezése a szolnoki vár parancsnokának, annak kötelességeiről és a vár rendtartásáról. Rákóczi 1704-ben személyesen is járt a szolnoki várban, ekkor adta ki a vár rendtartására vonatkozó szigorú rendelkezéseit.
A szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarc-sorozatból (részlet), olasz nyelvű jelmagyarázattal
305 évvel ezelőtt, 1714. július 22-én kelt Szolnok-Külsőváros kamarai összeírása, amely a török kor után Szolnok újjátelepülését leíró alapvető forrás.
280 évvel ezelőtt, 1739-ben nagy tűz pusztított Szolnokon. A leégett városházából, szerencsére, ki tudták menteni az írományokat
270 évvel ezelőtt, 1749-ben épült a Xavéri Ferenc kápolna. A pestisjárványok áldozatait a 18. században ide temették. A fogadalmi felajánlásaként emelte a város lakossága a járvány megszűnése után.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
265 évvel ezelőtt, 1754-ben fejeződött be a római katolikus plébániatemplom építése.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
220 évvel ezelőtt, 1799-ben épült Szolnok műemlék temploma, a Partos kápolna
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
215 évvel ezelőtt, 1804-ben állították fel Nepomunki Szent János a tiszai fahíd közelében. A klasszicizáló későbarokk stílusú szobor Győrffy Pál sóhivatalnok adományából készült.
170 évvel ezelőtt,
1849. január 1-jén a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani. A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is.
A vasútvonalon december 31-étől naponta öt (január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak.
1849. január 22-én Szolnokot Franz Ottinger császári és királyi vezérőrnagy lovasdandárja védte, amikor Perczel csapatai megkezdték a támadást. Hertelendy Miklós alezredes dandárjának a szolnoki Tisza-hidat kellett támadnia, a Kazinczy Lajos alezredes vezette jobbszárnynak pedig a Zagyván átkelve jobbról kellett volna az ellenség hátába kerülni. Ottinger felismerte, hogy ha nem akar csapdába kerülni, vissza kell vonulnia. A császáriak veresége komoly zavart keltett Windisch-Grätz budai főhadiszállásán.
1849. március 5-én zajlott le a 2. szolnoki ütközet, amely a dicsőséges tavaszi hadjárat előfutára volt.
135 évvel ezelőtt, 1884-ben adták át a Városháza épületét
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
130 évvel ezelőtt, 1889-ben épült a szolnoki mór stílusú zsinagóga. A Baumhorn Lipót által tervezett épület napjainkban a Szolnoki Galériának ad otthont.
125 évvel ezelőtt, 1894-ben épült meg a neogót stílusú református templom
110 évvel ezelőtt, 1909. március 5-én a jeges ár elsodorta a fából készült Tisza-híd nagy részét.
100 évvel ezelőtt,
1919-ben Illyés Gyula (1902-1983) fiatal vöröskatonaként harcolt Szolnoknál. Élete meghatározó élményéről született Csatavesztés Szolnoknál című verse.
1919 nyarán a román csapatok felrobbantották a Tisza-hidat.
85 évvel ezelőtt,
1934. szeptember 30-án leplezték le Verseghy Ferenc mellszobrát a Tisza-parton. A szobor Borbereki Kovács Zoltán alkotása.
Korabeli hírlap tudósítás
1934. november 11-én nyílt meg Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjteménye.
Horváth Zsuzsanna felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
75 évvel ezelőtt,
1944. június 2-i légitámadás során az amerikai légierő 130 bombázója közel 900 darab rombolóbombát dobott le a szolnoki pályaudvarra és a környező városrészekre. Az 1909-ban Pfaff Ferenc által tervezett felvételi épület tetejét egy bomba levitte. A pályaudvar és a környező utcák teljesen elpusztultak. A detonációk a vasúti kocsik darabjait egészen a mai Eötvös térig vetették.
461st bomb Group felvétele
1944. október 25-én a várost megszálló 24. német páncéloshadosztály kezdte meg a kivonulást és felrobbantották a náci csapatok a közúti Tisza-hidat.
1944. november 4-én a 2. Ukrán Front csapatai elérték Szolnokot.
70 évvel ezelőtt, 1949 tavaszán nyitotta meg kapuit a Damjanich uszoda a Tisza-híd lábánál. A Tisza Szálló meleg vizével működő fürdő télen fedett medencével várta az úszni vágyókat.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
55 évvel ezelőtt, 1964-ben adták át a 633. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskola).
50 évvel ezelőtt,
1969-ben került sor az új városközpont alapkövének letételére.
1969. április 11-én leégett a Centrum Áruháznak otthon adó Nerfeld-palota épülete.
1969 decemberében adták át az új papírfeldolgozó üzemet Szolnoki Papírgyárban.
45 évvel ezelőtt,
1974-ben készült el a Pelikán Szálló. Az épületet Koltai Endre tervezte, a belsőépítészeti megoldások Simon Judit nevéhez fűződnek.
Németh István felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
1974. július 28. - augusztus 11. A XII. Ejtőernyős Világbajnokságnak adott otthont Szolnok.
1974. szeptember 14. és 15-én "A paraszti társadalom és a paraszti kultúra a 18-20. században" témáról rendezett a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlést Szolnokon.
40 évvel ezelőtt,
1979-ben állították fel Szőllősy Enikő alkotását, a Kis herceget a szolnoki Fiúmei úti Általános Iskola udvarán.
1979-ben adták át a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ modern épületét a Hild téren.
1979. július 29. nyílt meg Szolnokon az első fazekas triennálé.
1979. augusztus 16-án adták át Szolnokon a Liget úti Kisegítő Iskola 12 tantermes új épületét.
1979. november 7-én adták át a szolnoki Skála Tiszavidék Szövetkezeti Áruházat.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
35 évvel ezelőtt,
1984-ben vette fel a szolnoki ének-zene tagozatos általános iskola Kodály Zoltán nevét.
1984-ben jelent meg a Városi Tanács gondozásában a Szolnok képekben című helytörténeti kiadvány. A kötetet Kaposvári Gyula múzeumigazgató szerkesztette, a korabeli fényképeket Kardos Tamás készítette.
1984. augusztus 20. alkalmából adták át a megújult Kossuth téri szökőkutat.
1989. június 30-án állították vissza Szolnok megye korábbi nevét. A Megyei Tanács ülésén fogadta el azt a határozatot, amely a megye történelmi elnevezését Jász-Nagykun-Szolnok megye néven.
1989 őszén adták át a sportcsarnokot a Széchenyi lakótelepen.
1989. október 23-án avatták fel az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító kopjafát a Szent István téren.
5 évvel ezelőtt, 2014 novemberében kapott emléktáblát Szolnok első polgármesterének, Hubay Ferenc (1817-1890) tiszteletére a Damjanich János Múzeum panteonjában.
A Magyar Kosárlabda Szövetség és a Magyar Diáksport Szövetség 30 évvel ezelőtt országos mozgalmat hirdetett a sportág népszerűsítésére az általános iskolások körében.
Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal felvétele
1988. november 12-én, szombaton került sor a mini kosarasok Szolnok megyei seregszemléje. A Szolnoki Olajbányász—Dombóvár NB I-es ifjúsági mérkőzését előzte meg a mini kosárlabda karnevál. A hivatalos megnyitó után a jövő kosárlabdázói birtokukba vették a sportcsarnokot.
Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal felvétele
1958. október 26-án vasárnap délelőtt 10 órakor benépesült a szolnoki Kossuth tér. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), valamint a Hazafias Népfront Szolnok Megyei és Városi Bizottságai választási nagygyűlést tartottak. A Városháza előtt felállított tribünön dr. Münnich Ferenc (1886-1967), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is beszélt a népes hallgatóságnak.
"Mi a termelőszövetkezetet a teljes önkéntesség alapján akarjuk azokból az emberekből, akik rájöttek arra, hogy ez valóban jó, és maguk is akarják, mert ezek az emberek jó termelőszövetkezeteket fognak alakítani. Csak megmondjuk, hogy ez a jövő feladata [...]" - emelte ki kampánybeszédében Münnich Ferenc. A nagygyűlésről a Filmhíradó is tudósított.
A szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarc-sorozatból (részlet), olasz nyelvű jelmagyarázattal
