170 évvel ezelőtt

Hadmozdulatok, 1848. december - 1849. február


1849. január 22-én Szolnokot Franz Ottinger császári és királyi vezérőrnagy lovasdandárja védte, amikor Perczel csapatai megkezdték a támadást.

 

 

 

 

 

 

 

A szolnoki ütközet, 1849. január 22.


Hertelendy Miklós alezredes dandárjának a szolnoki Tisza-hidat kellett támadnia, a Kazinczy Lajos alezredes vezette jobbszárnynak pedig a Zagyván átkelve jobbról kellett volna az ellenség hátába kerülni. Ottinger felismerte, hogy ha nem akar csapdába kerülni, vissza kell vonulnia. A császáriak veresége komoly zavart keltett Windisch-Grätz budai főhadiszállásán.

Forrás:

Bagi Gábor: 160 éve történt... az els szolnoki ütközet (1849. január 22.). IN: Jászkunság, 2008/3-4.

Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest : Arcanum, 2001. 

Hermann Róbert: 1848-1849. Budapest, 2001.
Hermann Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái. Budapest, 2004.
 

50 évvel ezelőtt…

1969 januárjában alakult meg Szolnok Város Tanács Művelődési Osztálya égisze alatt. A kórus alapításának ötlete Buday Péter nevéhez fűződik.

Hangverseny 1977-ben - Szolnok megyei Néplap felvétele

Bartók Béla Kórust. Hazánk egyetlen hivatásos női kamarakórusa 1971-től a városi Családi Intézet keretei között működött. Az 1970-es és 1980-as években évente mintegy 150 alkalommal léptek pódiumra különböző társadalmi ünnepeken, névadóktól az esküvőkön át akár a munkásőrök rendezvényein is.

bbkk_1976

Régi muzsika kertje - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

Tallinnban pedig a közönség együtt énekelte az együttessel azt a művet, amelyről kiderült, hogy az észtek himnusza, amit a szovjet időkben nemigen énekelhettek.

Bartók Centenárium 1981 - Szolnok megyei Néplap felvétele

1982-ben az osztrák "Klausi nyár" nyitó hangversenyén is felléptek. Három évvel később a tallinni "Dal ünnepén" képviselték Magyarországot. 1986-ban Riihimäkiben léptek fel. Németországban több alkalommal is visszatértek. 


A kórus tagjai 1994-ben - Új Néplap felvétele

Majd 1993-tól a Városi Művelődési Központhoz tartozott. Szerepeltek a Nemzeti Filharmónia koncertjein, valamint több megyei, országos rendezvény résztvevői voltak. Hangszeres közreműködőkkel közösen szerveztek világi és templomi hangversenyeket. Az 1990-es évektől azután egyre többször utaztak külföldre. 1994-ben Rómában, a Szent Péter- bazilikában járván II. János Pál pápának is énekeltek.

Rendszeresen készítettek rádiófelvételeket is. 1993-ban adták ki első CD lemezüket.

2017-től önálló költségvetési szervként működik a kórus.

1999-es szereplés a Hangtárban -  Verseghy Könyvtár Fotótára

A kórusnak több karnagya is volt. Az elmúlt öt évtizedben Bali József, Molnár László, Egyedné Berényi Bogáta, Vajna Katalin váltotta egymást a pulpituson. 1989 óta Molnár Éva. Annak az évnek az őszén országos minősítésen hangversenykórus fokozatot értek el.

Molnár Éva átveszi az Ezüst Pelikánt - Csabai István felvétele

Magas színvonalú művészi munkájukért több ízben részesültek elismerésben. Megkapták a Magyar Rádió Liszt Ferenc-emlékplaketjétt, az Országos Béketanács kitüntető oklevelét, a Kiváló Művészeti Munkáért Nívódíjat. Fennállása 40. évfordulójához közeledve 2008 őszén Szolnok Megyei Jogú Város Ezüst Pelikán díjjal tüntette ki a kórust.

A kórus 2009-ben - Csabai István felvétele

2010-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Hector Berlioz: Faust elkárhozása című produkciójában énekeltek. Vendégszerepeltek az előadással Zágrábban és Ljubljanában is. Szintén abban az esztendőben indította a kórus útjára Szolnokon egyházzenei bérletsorozatát „Cantate Domino” címmel, ősszel „Con anima” kamaraestre várta közönségét. 
Szentpéterváron rendezett „Éneklő világ kórusversenyen és fesztiválon”, ahol a nemzetközi zsűri a kamarakórus versenyen nyújtott összteljesítményét „A legjobb szakmai program” díjjal jutalmazta. A szolnoki kórus emellett még számos kategóriadíjat is kapott. A több mint ötven önálló hangverseny mellett a kórus tagjai a Szolnoki Szigligeti Színház János vitéz című előadásában is közreműködtek 2010-ben. A kórust abban az évben a területi Prima díjjal méltatta a hazai közönség.

A kórus 2010-ben - Csabai István felvétele

2011-ben a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum hangversenytermében, Prunyi Ilona koncertjének vendégei voltak. Névadójuk, Bartók Béla születésének 130. évfordulójának méltó megünneplésére több hangversenyt is adtak.

A Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus fennállásának 50. esztendejében is a közönséggel ünnepel. 2019-ben is számos alkalommal lép majd fel. A Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett városi ünnepséggel veszi kezdetét a jubileumi esztendő.

Forrás:

Bartók Béla Kamarakórus [Brosúra]. Szolnok, 1994.

Jubileumi évad a 45 éves Szolnoki Bartók Béla Kamarakórussal és vendégeivel, 2013-2014. Szolnok, 2013.

Jubileumi hangverseny a városházán = Új Néplap (1994.03.18.): 6.

Labáth Valéria: Centenáriumi hangverseny Szolnokon = Szolnok megyei Néplap (1981.03.27.): 5. 

M[észáros] G[éza]: Átadták az Ezüst Pelikán Díjakat = Új Néplap (2008.09.02.): 3.

Nagy Pál: Az éneklés öröme = Szolnok megyei Néplap (1977.03.30.): 5.

Sok hazai és külföldi siker = Új Néplap (2011.01.24.): 9.

A Távol-Keleten lép színpadra a Bartók Béla Kamarakórus = Új Néplap (2009.11.20.): 4.

Teleki József: A megye prímái lettek = Új Néplap (2010.09.17.): 3. 
 

Múzeumi meghívó

Életmű kiállítás és könyvbemutató a Damjanich János Múzeumban 

2019. január 22-én nyílik meg a szolnoki múzeumban a közelmúltban elhunyt Bokros László (1928-2017) festőművész és szobrászra emlékező kiállítás Egy rejtőzködő életmű születése címmel.

Az alkotó három évtizeden keresztül, 1957-től 1989-ig élt a Szolnoki Művésztelepen. Bokros a Képzőművészeti Főiskola freskó szakán szerzett friss oklevelével került Szolnokra. Elszakadva egykori mesterei hatásától a Szolnoki Művésztelepen nyílt alkalma új utakat kipróbálni. "Így jött létre egy konstruktív stílus, melyhez a szolnoki
Tabán egymás hegyére épített viskóinak bonyolult szerkezete remek miliőt adott. Ezekre a képekre jellemző volt a mély tónus, vastag kontúr. Némelyik majdnem olyan volt, mint egy középkori üvegablak
"- vallott erről az időszakról a művész.

A kiállítás, melynek kurátora Csiszár Róbert Péter író, 2019. március 24-ig látható a Damjanich Múzeum időszaki kiállítások termében.

bokros_laszlo_2019

Múzeumi néprajzi pályázat

 A Damjanich János Múzeum a közművelődési intézményekkel együtt, a korábbi gyakorlatnak megfelelően NÉPRAJZI ÉS NYELVJÁRÁSI GYŰJTŐPÁLYÁZATOT hirdet kutatással, gyűjtéssel nem hivatásszerűen foglalkozók számára.

Pályázni lehet néprajzi és nyelvjárási témájú, eredeti helyszíni vagy levéltári gyűjtést tartalmazó Jász-Nagykun-Szolnok megyei vonatkozású pályamunkával, mely nyomtatásban még nem jelent meg.

Ajánlott témakörök:
1. A „népi vallásosság” jelenségei

Korunk a vallási jelenségek bővülésének és színesedésének időszaka. Szívesen olvasnánk azzal kapcsolatos írásokat, ki hogyan éli meg manapság, a 21. században saját vallásosságát, hogyan látja környezete vallásgyakorlását. Mi az, amiben a vallásos ember életformája - a vallásgyakorlás miatt - különbözik a nem vallásosétól? Milyen módon befolyásolja a vallásosság a munkavállalást, a napirendet, az ünnepeket? Van-e, illetve milyen hatása van a vallásosságnak korunk társadalmára?

2. Temetési és halállal kapcsolatos szokások emlékezete

Ebben a témában olyan írásokat várunk, amelyek szerzői össze tudnak hasonlítani egy korábbi időszakot (például gyerekkorukat) mai tapasztalatokkal. A halálhoz való viszony az utóbbi ötven évben is sokat változott, a legutóbbi 15-20 évben pedig korábban örök törvénynek hitt elemek is megváltoztak (nem temetőben temetik el a halottat, urnáját, hamvait otthon tartják, szétszórják, stb.) A halál jelei – sírjelek, halálhely-jelek (balesetek helyszíneit jelölő keresztek, egyebek) – szintén nagy változatosságban kerülnek tereinkbe. Mindezek dokumentálása egyszerű megfigyeléssel megoldható, felhívásunkra ilyen írásokat várunk.

3. A tsz-ek szerepe a közösségek átalakulásában

A második világháború utáni évtizedek gyökeresen átalakították a vidéki, benne a falusi társadalmat. Az átalakulás egyik okozója a téeszesítés volt. A termelőszövetkezetek – nehéz vagy kevésbé nehéz – létrejöttük után a helyi társadalmak részeivé váltak, megítélésük sok esetben negatívból pozitívra változott. A témát választó szerzőinktől a tsz-élet helyi változatairól szeretnénk olvasni.


4. Családi gazdálkodás a 21. században

Az e témában pályázó szerzőinktől azt kérjük, amennyiben van ilyen a látókörükben, a ma működő családi gazdaságokról adjanak részletes leírást. A 20. század második felének eseményei, erőszakos társadalomformálása Magyarországon (és Kelet-Közép-Európában) lényegében felszámolták ezt az életformát. Az 1990-es években valamennyire újraéledt. Folytatása-e ez az 1950-es években megszakadt formáknak, hogy lehet ma gazdálkodásból élni, mi lehet itt a megélhetés forrása, milyen napirendet követel meg, milyen tárgyi világ tartozik hozzá? Ezekre a kérdésekre keressük a választ és arra, lehet-e ez a távoli jövő egyik életformája?

A fentieken kívül bármilyen, szabadon választott néprajzi témájú dolgozattal is lehet pályázni, pl. földrajzi nevek, ragadványnevek, földművelés, állattartás, település, népi építkezés, lakáskultúra, népi táplálkozás, népművészet, egy falu társadalma, hiedelmek, gyermekjátékok, népköltészet, a pálinkafőzés újraéledő gyakorlata, stb.

A pályázat díjai:
- Felnőtt egyéni
- Szakköri
- Ifjúsági kategóriában
a legjobb pályamunkák pénz- és könyvjutalomban részesülnek

A pályadíjak a pályázatok színvonalától függően megoszthatók illetve visszatarthatók. Nem pályázhatnak múzeumban vagy néprajzi intézményben dolgozó szakemberek. A Damjanich János Múzeum szakalkalmazottai – igény esetén – minden téma gyűjtéséhez útbaigazítást adnak.

Beküldési határidő: 2019. március 25.

A pályázatokat egy példányban a Damjanich János Múzeum címére (5001 Szolnok, Pf. 128.) kérjük beküldeni. A borítékra kérjük ráírni: NÉPRAJZ. Kérjük, a pályamunka mellett szerepeljenek a pályázó adatai is: 1. a pályázó neve, 2. életkor, foglalkozás, 3. munkahely, iskola, 4. a pályamunka címe, 5. a kategória, amelyben a munkát szerzője szerepeltetni kívánja.

Szolnok, 2018. novemberében
Damjanich János Múzeum

Múzeumi helytörténeti pályázat

 A Damjanich János Múzeum HELYTÖRTÉNETI PÁLYÁZATOT 
hirdet kutatással, gyűjtéssel nem hivatásszerűen foglalkozók számára.

Pályázni lehet bármely szabadon választott helytörténeti téma feldolgozásával, mely megyénkhez vagy annak kisebb régiójához, valamely településéhez kapcsolódik. Alapkövetelmény, hogy a pályázó eredeti kutatómunkát végezzen, közgyűjteményben levő vagy oda be nem gyűjtött eredeti történeti forrásokat: muzeális értékű tárgyakat, levéltári és egyéb dokumentumokat, fényképeket és egyéb ábrázolásokat, visszaemlékezéseket stb. használjon, vagy saját tapasztalatait jegyezze le, s jegyzeteiben azok pontos lelőhelyét tüntetesse fel. Csak nyomtatásban meg nem jelent, kiadás alatt nem álló munkát fogadunk el! Helytörténeti témájú OKTV dolgozat, egyéb iskolai pályázatra készült munka is beküldhető.

Feldolgozásra kiemelten javasolt témák:

– Vagonlakók, menekültek az 1920-as években;
– Kitelepítettek lakóhelyemen az 50-es években;
– Családom története;
– Kuláksorsok;
– A második világháború és emlékezete lakóhelyemen
.

A pályázatot ifjúsági (20 év alatti) és felnőtt korú kutatók számára hirdetjük meg, rajtuk kívül pályázhatnak csoportok: ifjúsági és felnőtt honismereti szakkörök, egyéb közösségek is.

A LEGSIKERESEBB PÁLYAMUNKÁK PÉNZ- ÉS KÖNYVJUTALOMBAN RÉSZESÜLNEK!

A pályamunkákat egy példányban a Damjanich János Múzeum címére kérjük beküldeni (Szolnok, Pf. 128. 5001). Kérjük, a borítékon tüntessék fel: TÖRTÉNELEM.

Mellékelve, lezárt borítékban kérjük elhelyezni a pályázó adatait:
1. a pályázó(k) neve(i), a pályázó csoport megnevezése;
2. értesítési cím
3. életkor, foglalkozás;
4. munkahely, iskola megnevezése.
A pályázat jeligés, ezért a jeligét és a kategóriát a borítékon kérjük jelezni!

A pályázat beküldési határideje: 2019. március 25.

A pályázni kívánóknak igény szerint felvilágosítást (kérdőíveket, gyűjtési szempontokat stb.) a Damjanich János Múzeum, valamint a területileg illetékes múzeumok munkatársai nyújtanak (személyesen, levélben vagy az intézmények e-mail címén).

Szolnok, 2018 októberében

Minden kedves pályázónknak eredményes munkát kívánunk!

Damjanich János Múzeum

Az első magyar szamuráj

L. Murányi László Az első magyar szamuráj. Furkó Kálmán karateezredes. Szolnok: Fotogruppe Kiadó Kft., 2018.

"A karate az élet, az élet a karate"
Maszutacu Ojama

Furkó Kálmán Magyar Honvédség nyugállományú ezredese 2017-ben ünnepelte 70. születésnapját. Két évvel ezelőtt, 2017. január elején köszöntötték ők katonák, sportolók és civilek szűkebb pátriájában, Szolnokon. Az élő sportlegenda 2018. június 23-án a Dr. Papp László Városi Sportcsarnok kertjében található Sosai Oyama Emlékparkban kapott emlékkövet Szentesen a III. Össz Kyokushin Karate Világbajnokság alkalmából.

A kötet borítóján a 8. danos sihan Furkó Kálmán - Kardos Tamá

Furkó Kálmán életútját és a szolnoki kiokusin karate történetét is magába foglaló kiadvány 2018-ban jelent meg L. Murányi László újságíró tollából. A könyv megszületésénél nem csak szolnoki közéleti személyiségek bábáskodtak, hanem a Magyar Karateszövetség elnöke, dr, Mészáros János és Szárazföldi Csapatok Parancsnokságának nyugállományú felderítőfőnöke is, akik szakmailag lektorálták a kötetet. Dr. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter és Szalay Ferenc Szolnok polgármestere írták köszöntőt.

Megyei Testenevelési és Sporthivatal Archívuma - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

A kötet címére a bevezetőben olvasható anekdota ad magyarázatot. A japán Maszutcau Ojama mester, a kiokusin karate stílus alapítója illette őt így: "Furkó...szamuráj".  A könyv számos katonatörténetet és visszaemlékezést örökített meg az utókor számára a karatesport egyik hazai meghonosítójáról, a kiokusin stílus világszerte ismert alakjáról, aki a küzdősportban szerzett tudását a Magyar Honvédség önvédelmi képzésének modernizálásban is magas fokon hasznosítani tudta.

A még élő legendák, mint Mészáros Attila, Howars Collins, Borza József, Brezovai Sándor vagy Bódi István mellett, megelevenedik a kötetben Ojama mester alakja, valamint Hüse Károly ejtőernyősről és dr. Karmazin György karatemesterről is megemlékezik.

Az interjúkkal teletüzdelt, képekkel gazdagon illusztrált, olvasmányos kiadvány hiánypótló könyv. A szolnoki sporttörténet egyik fontos monográfiája. Egy tartalmas portré egy tartalmas életútról.

Forrásaink a reformációról

Horváth Gergő [szerk.]: Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárából. Budapest : Magyar Nemzeti Levéltár, 2018

A reformáció 500 éves évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár 21 kötetből álló sorozatot jelentetett meg 2018-ban. A levéltári forrásokra épülő kiadványsorozat egyik darabja Jász-Nagykun-Szolnok megye településeire vonatkozó anyagokat gyűjtötte egy csokorba.

A kötet borítóján a szolnoki református templom - Mészárosné Csók Zsuzsanna felvétele

A kötet szerkesztője és a bevezető tanulmány szerzője Horváth Gergő, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese volt. A források válogatásában és átírásában a levéltár több munkatársa is közreműködött. A regesztákat és a jegyzeteket Horváth Gergő mellett Cseh Géza, Mucsi László és Szikszai Mihály készítették el.

A kiadvány nem csak a megyei levéltárban található primer források gyűjteménye. A Jász Múzeum, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár, a Szolnok, a Tiszaföldvári, valamint a Tiszakürti Református Egyházközség iratai is helyet kaptak a kötetben. Emellett értékes adalék, hogy magángyűjteményben található iratok is közlésre kerültek.

A szolnoki ev. templom alapkőletételi ünnepsége, 1932 - Szolnoki ev. templom emlékkönyve

A források keletkezési ideje szerint, kronológiai sorrendben szerepelnek a 18. század elejétől a rendszerváltással bezárólag. A hivatalos ügyiratok, jegyzőkönyvek, valamint pártiratok mellett helyet kaptak levelek, egyesületi iratok, illetve személyi hagyatékokból származó dokumentumok. Így nem csak az egyház, hanem a protestáns közösségek életébe is betekintést nyerhetnek, akik kézbe veszik a kiadványt.

 

 

 

Megyei Prima díjasok

 Jász-Nagykun-Szolnok megyei
Területi Príma díjasok

2018

Dr. Kertész Róbert régész

Mészáros Ildikó író, költő

Molnár Éva karmester

Peták Kálmán nyugdíjas pedagógus

Pogány Attila SzolnokTV vezérigazgatója

2017

Dr. Csányi Marietta  régész (különdíj)

Gombos Judit színművész

Józsa László író (közönség díj)

Tiszapüspöki Általános Iskola

Verebes György szobrász

2016

Czupp Pál fafaragó népi iparművész

Daróczi Erzsébet újságíró (közönségdíj)

dr. Grúber Károly főorvos, traumatológus

Kővári Lászlóné nyugdíjas pedagógus

Szolnoki Honvéd Ejtőernyős SE (tiszteletbeli Príma díj)

2015

Jászsági Hagyományőrző Egylet

dr. Krasznai Géza patológus főorvos

Lőrincz Judit operaénekes

dr. Pataki Mihály címzetes igazgató (különdíj)

Tekse András építész

2014

Dósa Mátyás színművész (közönségdíj)

Mészáros János fotóriporter

Tisza Táncegyüttes

dr. Tóth Albert professzor

2013

Barabás Botond színművész (közönségdíj)

Demeter István igazgató

Furkó Kálmán karatemester

Gúth Ferenc iskolaigazgató, pedagógus (különdíj)

Kiss József író, rendező

Kovács Mihály táncművész (tiszteletbeli Príma díj)

Lamos Imre dandártábornok

2012

Baráth Etele építész (tiszteletbeli Príma díj)

Bishof László kórusvezető (közönségdíj)

Pendzsom Néptánc Egyesület

Pór Péter kosárlabdaedző

Radó Denise színművész

2011

Bán János író

Béres Jenő (1941-2015) iskolaigazgató

dr. Dajka Miklós orvos

Dózsa László színművész (tiszteletbeli Príma díj)

Folláth János edző

Kertész Marcella színművész

Mészáros János építész (különdíj)

2010

Balázs Péter színházigazgató

Bartók Béla Kamarakórus

Fazekas Magdolna festőművész

Korim Éva újságíró

Vitéz Kautzky Ervin (1931-2013) színművész (tiszteletbeli Pírma díj)

2009

Dienes Eszter (1949-2014) költő (jubileumi Príma díj)

Halász Miklós iskolaigazgató (jubileumi Príma díj)

Jenei Gyula költő, folyóiratszerkesztő

dr. Kiss Kálmánné (1935-2016) iskolaigazgató (jubileumi Príma díj)

Markó Iván táncművész (tiszeletbeli Príma díj)

Molnár László színművész

dr. Nemes András orvos

Pogány Gábor Benő szobrász

D. Szabó Miklós (1942-2018) újságíró (jubileumi Príma díj)

2008

Álmosdi Árpád és Csendes Mónika építész

Deme József kajakozó

Szolnoki Kodály Kórus

Valkó Mihály (1930-2012) nyugdíjas pedagógus, újságíró (közönségdíj)

2007

Györfi Sándor szobrász

dr. Herczeg Béla kardiológus

Márkus Ica népdalénekes (közönségdíj)

B. Nagy Pál párbajtőröző bajnok (különdíj)

Szolnoki Szimfonikus Zenekar

2006

Bali József karmester

Lengyel Boldizsár újságíró

Papp Alice nyugdíjas pedagógus (közönségdíj)

Sebestyén Éva (1927-2011) színművész

2005

F. Bede Ferenc néptáncos

Lengyel Lajos nyugalmazott főiskolai főigazgató

Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész

dr. Szász Jánosné nyugdíjas tanár (közönségdíj)

90 éve született Szolnokon

Dr. Tóth Tibor, a keleti magyarok felfedezője

összeállította Kósa Károly

toth_tibor

Archív felvétel - Anthropologia Hungarica

"Dr. Tóth Tibor antropológus neve Magyarországon nem közismert, annak ellenére, hogy nevéhez a magyarságkutatás szempontjából a XX. század legjelentősebb felfedezése fűződik. Ottó barát 1232-es és Julianus barát 1236-os útja után 1965-ben ő találkozott először Közép-Ázsiában olyan személyekkel, akik magukat keleti magyar népcsoport tagjainak vallják" - írta róla Benkő István.

Tóth Tibor (bal oldal), Szeitbek Nurhanov nyelvész, egy helybeli hivatalos személy

Forrás:

Benkő István: Dr. Tóth Tibor, a keleti magyarok felfedezője. [elektronikus dokumentum]

Benkő István: Tóth Tibor tragédiája. [elektronikus dokumentum]. Budapest: Julianus barátai

Pap I: In memoriam dr. Tóth Tibor. IN: Anthropologia Hungarica

170 évvel ezelőtt

1848. december 30-án Perczel Mór vezérőrnagy hadteste vereséget szenvedett Mórnál. Ebben a helyzetben az országgyűlés a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos javaslatára elhatározta, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal együtt Debrecenbe teszi át székhelyét.

Perczel Mór (1811-1899)

1849. január 1-jétől a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani.

A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház - Leipziger Illustrirte Zeitung 1851.


A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni. Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is.
A vasútvonalon december 31-től naponta öt (1849. január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak. A kemény hideg, az állandó hófúvások megviselték az embereket, a járműveket és a kocsikat vontató állatokat egyaránt.
Szolnok jóval kisebb város volt, mint ma. Kb. 12000 lakosa és mintegy 1600 kis parasztháza volt. Az ideérkező menekültek szekértábort vertek a mezőváros mellett.
Kossuth Lajos és kísérete a vasúti indóház épületében pihent meg erre az éjszakára. A Perczel Mór által vezetett hadtest, a középponti mozgó sereg védte a kiürítés alatt álló fővárost, majd Szolnokig vonult vissza.

A haditerv szerint a várost, mint a Tisza egyik átkelési pontját, tartania kellett. Perczel különböző alakulatokat kapott a feldunai és a tartalék hadtest állományából is.

Forrás:

1848-1849 Szolnok megyében. Szolnok, 1979.

Bagi Gábor: Adalékok Szolnok város 1848-as történetéhez. IN:  Tisicum, 16. Szolnok, 2007.

Hermann Róbert: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész. IN: Zounok, 25. Szolnok,. 2010.

Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. Szolnok, 1973.