Augusztus 20.

István megkoronázásával 1000 és 1001. fordulóján megalakult a keresztény magyar állam. Az egyházmegyék alapításával szervezte meg a hazai keresztény egyházat. A mai szolnoki Vártemplom helyén állott középkori plébániát István király alapította.
Ő építette kis a vármegyék és a várispánságok rendszerét. Bár Szolnok megyét a források csak a 12. században említik először, az tudható, hogy térségünkben több királyi birtok is volt az Árpád-házi uralkodók idején. István korából Kunhegyesen került elő ezüstpénz.

I. László magyar király 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápai engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában oltárra emelte. Minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Államalapító királyunk ünnepét Mária Terézia alapozta meg, mikor a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta. A 19. században rendeztek először ünnepélyes körmenetet Szent István jobbjának a tiszteletére.

Az 1938-as Szent István Évnek, amelyet első szent királyunk halálának 900-ik jubileumán tartottak, az egyik csúcspontja a május végi 34. Eucharisztikus Világkongresszus, a másik az augusztus 20-i Szent István nap volt.
A kettős szentév célja az volt, hogy előkészítse a katolikus magyarság lelki megújhodását. Az egész országban minden templomban lelkigyakorlatokat tartottak, amelyeken százezrek vettek részt. Fővédnöknek a kormányzó feleségét, Purgly Magdolnát kérték fel. Maga Horthy Miklós is patrónusa lett a nemzet-állami szent-évnek.
A katolikus magyarság néphimnusza volt a Szent István királyhoz című, "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga" kezdetű ének.
I. István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására, 1989-től pedig ismét évről évre megtartják Szent István napján a könyörgő körmenet.

A magyar szentek iránti mély érzület mutatkozik meg abban is, hogy számos katolikus templom neve őrzi megyénkben is Szent István király nevét. A templombelsőkben pedig különböző korstílusú ábrázolásokban: freskókon, oltárképeken és szobrokon találkozhatunk az államalapító király képmásával. A kőtelki, a tiszaföldvári és az újszászi templom búcsúja augusztus 20-án van, ahol körmenetettel zárul az ünnepi mise.

Kisasszony havában - augusztusban - paraszti hagyományok inkább Szent Péter és Nagyboldogasszony napjához kötődött. Pl. zagyvarékasi - kukoricára vonatkozó terményjóslás szerint: "Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de ha még akkor se esik, gyülhet a Duna vize is, nem lesz kukorica." A Mária mennybemenetelét ünneplő egyház Nagyboldogasszony napján emlékezik arra, hogy Szent István az országot Szűz Mária oltamába ajánlotta. Tiszasason régi népszokás volt, hogy Nagyboldogasszony napja alkalmából bölcsőkoporsót faragtak, melyben Mária szalmából készített bábja feküdt. A koporsót hajnalban egy feldíszített tutajra helyezve bocsátották vízre a Tiszán.

Az aratási munkák befejeztével augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. Több településen aratófelvonulással és aratóbállal ünnepelnek. Öcsödön és Tiszainokán e napon rendezik meg a falunapot és az elszármazottak találkozóját. Megyeszerte kulturális és gasztronómiai programok, sportversenyek, kirakodóvásárok, koncertek várják az ünneplő közönséget.

Szent István napjához kötődő ünnepi közgyűlésen hagyományosan megyei díjakkal ismerik el azok munkáját, akiket arra érdemesnek ítélt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlése.

Több megyei településen intézmények és közterek is viselik az államalapító királyunk nevét.

Rákóczifalván azonban egy szomorú esemény is kapcsolódik ehhez a naphoz. A második világháború alatt, 1944-ben Szent István napján a szolnoki repülőteret közel 90 B-24-es amerikai bombázó támadta meg. A pontatan célzás miatt sok bomba a szomszédos Rákóczifalva terültére esett. A civil áldozatok magas számának az volt az oka, hogy az ünnepi misére a település lakó mellett többen összegyűltek a környező vidékről is.