Szolnok illetékbélyegei

Írta: Nagy József,  Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének megyei elnöke,
Szolnok város illetékbélyegei című kötet szerzője

Forrás: Vasárnap (1992.01.05.): 14.

Egyes városok régen is adtak ki többnyire címerekkel díszített bélyegeket, amelyek magán, majd később hivatalos jellegűek voltak, de ezek levelek és egyéb postai küldemények bérmentesítésére szolgáltak.

A XVIII. században a fejlett iparral és kereskedelemmel rendelkező német városok (Hamburg, Köln, Nürnberg stb.) saját használatukra futárpostát létesítettek, amelyek csak hamar egymással és más városok, majd államok postáival tartottak fel kapcsolatot. Magyarországon a küldöncposta elődei voltak az észak-magyarországi városok által és a Taxis család által fenntartott posták. A Vág-völgyén át Kassáig és onnan Sárospatak, Tasnádon, Zilahon, Kolozsváron át Nagyszebenig volt postajárat, amelyet fenntartójáról városi postának neveztek.

Ezzel szemben az általunk ismert városi bélyegek nem erre a célra készültek. Hazánk ban az 1886. évi XXII. tc. a magyar városok és községek részére engedélyezte a különféle illetékek levonására szolgáló bélyegek kiadását, így sok város adott ki ilyen bélyegeket, melyekkel az illetékköteles beadványok díját kellett leróni. Nem állami illetékről van tehát szó, ez kizárólag a városokra vonatkozott.

A beadványok túlnyomó része ilyen illeték alá esett és csak a szociális vagy kulturális célokat szolgáló kérvények mentesültek ez alól. Ezek szabályrendeletben voltak kiadva. Az első világháborút megelőző években minden bizonyítvány kiállításáért egy koronát ka pott a jegyző. Az ismertebb és népszerűbb fogalmazóhoz természetesen többen fordul tak, így ezeknek több mellékjövedelme is volt. A város vezetői először új ügykör beosztással igyekeztek segíteni a bajon, de az egyenlőtlen ségek ezzel sem szűntek meg. Később a felek kel fizettették be az illetékdíjat, de ez az ügy felek valóságos tortúráját jelentette. Ezt a kö zönségre sérelmes helyzetet szüntette meg a Magyar Városok Országos Kongresszusának az a döntése, melyben kimondja, hogy a váro sok városi illetéket szedhetnek, aminek levo nására a városi bélyegek szolgálnak.

Az első világháború és a tanácsköztársaság bukása után sok-sok feladat megoldása várt a város közgazdaságára. így az uralkodó jog rendszerhelyreállítása, a közigazgatás működésének biztosítása, az elemi életfeltételek biztosítása. Alexander Imre, aki 1919. szeptember 6-tól helyettes alispán volt, majd a megye alispánja lett, kapta a megbízást, hogy helyreállítsa a város közigazgatás szervezetét és adminisztrációját. így került sor a városi bélyegek kiadására 1920. szeptember 18-tól.

Szolnoki bélyeg - Darabont.hu

Első alkalommal két bélyeg jelent meg 5 és 10 koronás értékben. A bélyeget a város címere díszíti, felül „Szolnok vt. város" szöveggel, még alul „Bélyegdíja" szó, középen pedig az értékjegy alatta a „Korona" szó. A bélyegeket az egri nyomda készítette fehér és narancs színben 25 darabot tartalmazó ívekben.

Az els világháború okozta gazdasági helyzet miatt már 1916-ban megkezdődött az infláció, amely 1920-tól 1926-ig hallatlan mértékben bontakozott ki és csak 1926-ban az új peng rendszer bevezetésévelszűnt meg. Ez idő alatt egy távolsági levél díja 1916-ban 15 fillérről 1922-ben már 5 koronára, 1923-ban 350 koronára és 1925. január 1-től már 200 koronára emelkedett, majd 1926. január 1-től 16 fillér lett.

Szolnoki bélyeg - Darabont.hu

A kibontakozó infláció szükségessé tette, hogy az 1920-ban kiadott két értéket, magasabb címlet értékekkel egészítsék ki 1922/23-ban további 5, 20, 50, 100 koronás, majd 1923-24-ben 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10.000 koronás értékek jelentek meg. Ez utóbbi bélyegekre már az új értékeket nyomdai úton felülnyomták.

Amikor 1925. január 1-től egy levél díja 1920. évhez viszonyítva 3.300 szoros volt, ebből is következtethető, hogy az élet minden területén milyen infláció és ennek következtében milyen életkörülmények alakulhattak ki. Ez a körülmény a város életében is érzékelhető volt. Jelentősen lelassultak a beruházások, az építkezések. A munkalehetőségek egyre csökkentek, a kereseti lehetőségek esetenként a minimális ellátottságot sem fedezték.

így 1925. január 1-től további felülnyomott városi illetékbélyegek kiadása vált szükségessé. A korábbi bélyegeket átértékelték úgy, hogy a régi értékjelzést fekete négyszöggel nyomdai úton elfedték és felette nyomták rá az új értékeket. Tizennégy érték felülnyomás történt 1.000 koronástól 100.000 koronás értékig.

A városi illetékbélyeg kiadásával egyszerűbbé és a közönség részére is gyorsabbá tették az illetékek levonásának lehetőségét, míg a befolyt pénzből lehetővé vált a városi érdekelt jegyzők, tisztviselők díjazása is.

Címke: , , , ,