115 évvel ezelőtt született Vidor Győző

1905. február 15-én született Szolnokon Vidor Győző (1905-1979) tanár, író, szerkesztő, a Verseghy Irodalmi Kör titkára.

Már a Közgazdasági Egyetem hallgatójaként, a gazdaságtörténeti szemináriumban nagy munkásságot fejtett ki.

1926 és 1948 között a Szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola tanára volt.

Az iskola végzős növendékeinek tablóképe, 1929-1930 - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum


Az iskola 1986-os jubileumi évkönyvében így emlékeztek vissza rá egykori tanítványai: "... egy másik, fiatalabb kolléga pedig - épp a kereskedelmi szaktárgyak tanár a - Proustot olvasott eredetiben és lapot szerkesztett; csodáltam egyetemes érdeklődését és tudását, művészeti és irodalmi tájékozottságát" (Dr. Kovalovszky Miklós); "Vidor Győző szakmai tudásán kivül sokirányú érdeklődését, széleskörű művészettörténeti. és iradalmi ismereteit tiszteltem." (Kulcsár Ferenc); "A régi kartársak közül Vidor Győző — kiváló szakember — mindig készségesen segítségedre volt." (Nagy Lajos); "Emlékezem Vidor Győző és Béky Ernő tanár urakra, akik - mai szemmel vizsgálva - szűk lehetőségüket felhasználva megpróbáltak bennünket, tananyagon túli 'szabadabb" ismeretekkel is felvértezni." (Korányi Tibor); "Megjegyeztem, megtanultam tőle: elöszőr vedd szemügyre a körülményeket, majd keresd a leglényegesebbet /mai szóhasználattal lásd meg az
érdemeket/, fejtsd ki a véleményed, de ne feledkezz meg az arányokról, s a végén mindig röviden ismételd meg azt, amit hosszan fejtegettél. Köszönet, kedves V. Gy. a hasznos útravalóért!
" (Dr. Szeleczky György)

Dr. Száz János, volt tanítványa, majd kollégája így emlékezik: "Vidor Győző - Apuci - a biztos szaktudás, széleskörű műveltség, a szellemes vitakészség megtestesülése, akitől leendő pályámhoz a legtöbbet leshettem el a könyvviteli és általában a közgazdasági tárgyak oktatása módszerének művészetéből."

"Szolnok" című könyvében (1927) a város utolsó 50 évét ismerteti.

A "Szolnoki Ujság" munkatársa volt, majd 1936 és 1944 között a Nemzeti Jövőnk felelős szerkesztőjeként dolgozott, majd 1945-től 1946-ig a Tiszavidék című újság szerkesztőségének tagja volt. Emellett a Szolnoki Városi Színház Szöveges Műsorát is szerkesztette. Szolnoki Tükör címmel önálló lapot indíott.

A Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tevékeny tagjaként előadássorozatot tartott irodalmunk nagyjairól.

Felesége Szilágyi Erzsébet volt. Két gyermekük született: Judit és Éva.

1948 nyarán a fővárosba került. A kereskedelmi szakoktatás főigazgatójává nevezték ki, 1950-ben a Hunfalvy tanára lett, mint könyvvitel, levelezés, jogi ismeretek, politikai gazdaságtan szakos felsőkereskedelmi iskolai tanár, okleveles közgazdász. Lapokban, folyóiratokban ismeretterjesztő cikkei jelentek meg, előadásokat tartott, a pedagógus szakszervezet Köznevelési Bizottságának tagja volt. 1958-ban megkapta a Kiváló Tanár kitüntetést. Irodalmi Színpadot és iskolarádiót működtetett, lemezgyűjteményt hozott létre, a műveltség fontosságát hangsúlyozva.

 

1958-tól nyugdíjba vonulásáig 1965-ig a Hunfalvy János Közgazdasági Technikum Ipari Tagozat és Leánygimnázium igazgatója volt. 1977-ben aranydiplomát kapott.  

 

1979. december 15-én hunyt el. Felesége, gyermekei elhatározták,
hogy az iskola tanulói részére alapítványt hoznak létre.

Időskori írásait a „Borús évek — derűs képek Szolnok város múltjából” című kis kötetben tette közzé a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár 1990-ben, Szurmay Ernő szerkesztésében.

Forrás:

A Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1911-1986. Szolnok : Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola, 1986.

A Vidor Alapítvány és ösztöndíjasai. Budapest, 2015.
 

Címke: , , ,