A beregszászi születésű Kiss Gábor (1895-1963) jogászévei alatt Trencsénben lapszerkesztő. Trencsénből a cseh megszállás folytán előbb a csóti táborban, majd Szolnokon a menekültek ügyeit intézte, mint kormánybiztosi megbizott. 1920-tól Szolnok város árvaszéki ülnök lett. Számos közéleti és kulturális szervezet tevékeny tagja volt.
A trianoni trauma, a szülőhelyétől, a szépséges Felvidéktói való "nagy messzi szakadás" fájdalma mind a Szolnoki Hárfa, mind az 1935-ben megjeleni Majtény után című kötetének verseiben - Ady Endre mintájára - jobbára kuruc harcosok ajkán felzendülő hol mélabús, hol harcosabb sorokban szólal meg.