Ahol Attila Pista volt…

„És megalázó volt a menhelyi szalmakalap is, már messziről hirdette, hogy menhelyi a kabát is. A kalapot kicsipkéztem, nagyon megvertek, én nem tudtam mást hazudni, mint hogy nem én csipkéztem ki. Másodszor is kicsipkéztem a szélét, ismét nagyon megvertek. Pedig én így akartam otthon lenni - miért vagyok én menhelyi gyerek?” vallott Öcsödön töltött éveiről József Attila a Szabad ötletek jegyzéke, két ülésben című visszaemlékezésében.

A költő családjának életkörülményei 1910 körül megromlottak. A három gyermek: Jolán, Etel és Attila ellátása veszélybe került. Ezért a két kisebbik gyereket az édesanyjuk az Országos Gyermekvédő Liga gondozására bízta. A Mama megígérte, ha jobbra fordul az életük, azonnal értük megy.

Először Gyulára helyezték őket, majd 1910. március 21-én az öcsödi Gombai Ferenchez kerültek és két esztendőt töltöttek nevelőszülőknél.

Öcsödön akkoriban közel hetven lelenc gyermek élt más-más családnál, akik a gyermekek fogadásáért így kevéske pénzhez jutottak. A szegény Gombai házaspár már idős volt, gyerekeik kirepültek már a családi fészekből. A hat hold bérelt földjükön való gazdálkodáshoz volt szükségük segítségre, ezért vettek magukhoz „lelencet”. Etel a háztartásban segített, Attila pedig az állatok gondozásából vette ki a részét.

A Gombai család egykori otthona

A település szélén, az Újsor (ma Arany János) utca 5. szám alat álló kis fehérre meszelt házban lakott a Gombai család. Vaksi ablaka a rétre és a mögötte húzódó szántóföldekre nézett.  A régi léckerítése egy szűk udvarra vitt. Az ajtótól balra, közvetlenül a kerítés mellett kút állt. A földes szoba berendezése egyszerű volt. A szoba földes padozatába építve, az ágy alatt két léc volt, melyen egy fiókszerűséget lehetett ki-behúzogatni. Ebben a „fiókban" vetettek ágyat a kis Attilának. A ház végéhez ragasztva állt egy nagyobbfajta ólnak beill istálló. 1955. április 10-én avattak emléktáblát, hogy ebben a házban töltötte négy évét József Attila. A lakóházat azóta elbontották.

József Attila „pistaságáról” a Curriculum vitae-ben ez olvasható: „A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy létezésemet vonták kétségbe.” A helyi Egyedi Antalné tanító végzett kutatások szerint azonban  nevelőapa azért hívta Pistának a fiút, mert úgy vélte Attila király csak egy volt, hogyan lehetne mást is Attilának hívni.

Az öcsödi elemi iskola épülete, ahol 1910-1912 között József Attila tanult

A régi elemi iskola épülete az idők során megroggyant, az 1980-as évek végén felújították.

József Attila első osztályos jegyei, az Öcsödi Református Elemi iskola naplómásolata alapján

Az öcsödi református iskola osztálynaplójában József Attila születési idejét rosszul jegyezték be (1905. április 11-e helyett 18-át írtak), vallásként pedig a valós görögkeleti helyett reformátust tüntettek fel a hittantanulás egyszerűsítése miatt. Az igen vegyes képet mutató tanulmányi eredmény egyik oka lehetett, hogy Attila nem járt rendszeresen iskolába, bár a naplóban nincs bejegyezve hiányzás. Tanítója Páczai Mihály volt.

1955-ben a kutatók felkerestek néhány akkoriban a településen élő embert, akik József Attila osztálytársai voltak az elemi iskolában. 

Koszorúzási ünnepség 1980-ban az egykori iskola épületénél

Az elemi iskola első osztályának elvégzése után, 1912-ben édesanyjuk hazavitte a gyerekeket Budapestre. József Attila bár nem járt többet Öcsödön, a faluban szerzett élmények a visszaemlékezései tanulsága szerint kitörölhetetlen nyomot hagytak emlékezetében.

„Ebben az iskolában tanult 1911-12-ben nagy költőnk, József Attila.” - emlékeztet a tábla felirata az egykori földszintes elemi iskola épületének falán. A sarokház napjainkban helytörténeti kiállításnak ad otthont, ahol ápolják József Attila emlékét is.

Simon Ferenc 2001-ben felavatott fejszobra az öcsödi emlékhelyen

József Attila egészalakosszobra Kunszentmártonban

A Tiszazugban a költő tiszteletének hagyományai alakultak ki, az Öcsöddel szomszédos Kunszentmárton József Attiláról elnevezett gimnáziumában rendszeresen szavalóversenyeket tartanak, 1964-ben bronzból szobrot állítottak
a gimnázium elé, amely Csontos László munkája. Avatásán Szabó Gyula színművész szavalt.

Kunszentmártonban 1980 áprilisában jubileumi emlékülést rendeztek József Attila születésének 75. évfordulója tiszteletére. A gimnázium tanulói minden évben április 11-én emlékeznek névadójukra, évtizedekig ezen a napon rendezték meg a járás úttörőinek és kisdobosainak vers- és prózamondó versenyét is. A kunszentmártoni könyvtárban is rendszeresen tartottak József Attila emlékünnepséget.


"Tenyérnyi hely s a vigyorgó, kapzsi Vég
orcájába sápad belé arcod.
Alattad a Rém, felül büntető Ég
— gyáva Ember! — Neked üzen harcot.

Az érc-oroszlán üstökét csóválva
riadtan reng a halál-színpadon.
A Halál losi, tárt karokkal várja,
hogy Űr lerjysn a sápadt arcokon.

A Hold is kacag a nagy gyávaságon
és a Tisza lassan bugyborékol.
S csak ott tör ki a szó a néma ajkon,
hol már biztos-távol vagy a hídtól."

József Attila: A szolnoki hídon (1920)

 

A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ és a Szigligeti Színház meghívója a József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából rendezett költészet napi műsorra 1980-ban.

 

 

Forrás:

Borzák Tibor: Életrajzi adatok és tények. József Attila "perújrafelvétele" Öcsödön. Szabad Föld (1999.09.21.): 17.

Kisfaludy Sándor: József Attila nyomában Öcsödön. Jászkunság (1955.04.): 3-5.

Kovács János: József Attila Öcsödön. In: Nagykunsági tükör. Karcag : Barbaricum Könyvműhely, 2009.: 228-232.

Kőhidi Imre: Jószef Attila Öcsödön. Jászkunság (1980.03.): 81-83.

Németh Sándor: József Attila falujában. Népszava (1972.01.29.): 3.

Rideg Gábor: A kunszentmártoni József Attila szobor. Szolnok megyei Néplap (1965.01.08.): 5.

Schäffer Erzsébet: Megütötted magad, fiam? Szabálytalan emlékezés József Attilára Öcsödön. Nők Lapja (2010.04.07.): 70-72.

Tiszai Lajos: Ahol Attila Pista volt. Jászkun Krónika (1995.04.08.): 5.

Címke: , , , , , ,