1976. március 15-én emelték be a Széchenyi lakótelep első házgyári elemét.
A városszéli legelőt valamikor Kisgyepnek nevezték. A lakótelep tervezői 15 ezer 2-3 szobás lakásával a város lakáshelyzetén kívántak javítani.
Fock Jenő a Politikai Bizottság tagja a lakótelepen 1979-ben - Szolnok megyei ÁÉV felvétele
Amikor a várost körülfogó vasútvonalon belül már nem lehetett a 20. század elején olcsó telket kapni, mincstelen, kispénzű emberek a Kisgyepen építettek maguknak hajlékot. 1952-ben készült beépítési terv a terület rendezésére. A várossal való összekötettést a vasúti töltés alatti átjáró jelentette, amelyet később autóforgalom számára is használhatóvá tettek.
A város nagyarányú fejlődése új lakóterületek kiépítését, illetve a régiek átépítését tette szükségessé. Az 1960-as évek végén merült fel a Kisgyep mellett lakótelep felépítése. Bár a területet fel kellett tölteni, még is ez a megoldás bizonyult gazdaságosnak, mert kevés már meglévő házat kellett szanálni.
Kisgyep környékterve - 1971
Kisgyepi lakótelep terve 1971
1970-re készült el a Kisgyepi lakótelep részletes terve. A tervezési területet északról a belterületi határ, nyugatról a Rékasi út, keletről a Zagyva, délről a Bp.—Debrecen vasútvonal határolja. A Bocskai úttól délre és a Daru utcától keletre eső részeken a családiházas beépítés, a területtől északra a szórvány tanyajellegű beépítés, vagy mezőgazdaságilag hasznosíthatatlan beépítetlen területek voltak jellemzők.
A tömeges lakásépítési terület szerkezetét a hosszmenti gerincútra merőlegesen fűzött lakóutcák sora és az eltolt gyalogos rendszer jellemezte. A szerkezet nyílt, zöldterület felé forduló; minden oldalról, mind szemből vett sorrendet nézve, két-két lakóegységenként egymást kiegészítették.
Ez a lakótelepen 10 magasépítési ütemet határoztak meg és lakásösszetételben 1400 db 2, illetve 3 szobás polygon /Szolnoki házgyár/ lakást, 4300 db 1+2-fél, illetve 2-3 szobás debreceni Hajdúváz, illetve 4 db pontház és egy központi magasházban 1700 db egyedi technológiával megépülő lakást határozott meg. Emellett kiszolgáló létesítményként:
- 4 db 16 tantermes általános iskola,
- 4 db 150 férőhelyes óvoda,
- 4 db 80 férőhelyes bölcsödé,
- 4 db ABC-áruház
- 4 db étterem és presszó,
- 4 db Szolgáltatóház,
- és 1800 m -es Gépkocsi tároló,
- továbbá 56 G cal-ás fűtőmű
megvalósítását tervezték. A lakótelep központjában pedig orvosi rendelő, gyógyszertár, mozi, iparcikk-áruházat, fedett uszodát és sportcsarnokot.
Az 1971-ben megindult tereprendezés, amely az 1. és 2. lakótömb területének részbeni 1,00 m-es feltöltését eredményezte.
A Széchenyi lakótelep tömbfűtőműve 1979-ben került átadásra
Gazdasági okok miatt az első elképzelések 1973-ban áttervezésre kerültek. Ezek alapján épült meg a Széchenyi lakótelep.
Kedvezőnek bizonyult a Szolnok Kisgyepnél alkalmazott metódus, ahol a 20 000 lakosú új városrész részletes rendezési és beépítési tervét a VÁTI és a LAKÓTERV tervezőgárdájának harmonikus együttműködése keretében készítették el.
A lakótelep építésének lebonyolítását 1974-től a Szolnok Megyei Beruházási Vállalat vette át. A közművek kiépítését a DÉLÉP a Szolnok megyei VCSM, valamint a Szolnok megyei ÁÉV végezte. Az első lakásátadások 1977. őszén kezdődtek a Ragó úton, majd a Jászi út, Orosz Gy. út, Bartha I. út, K. Bozsó K. út, Ecseki és Rigó út beépítése történt meg. 1980-ban lakás került átadásra a lakótelepen.
A Széchenyi lakótelep tervező építésze Molnár Attila
Gyermekintézmények és az épülő ABC áruház 1979-ben
C1 jelű 11 lakószintes házgyári típusszekció általános emeleti alaprajza
A lakások zöme OTP társasházi lakásként épült, de a tanácsi bérlakások mellett, vállalati és HM koordinációs, valamint szövetkezeti lakások is épültek.
A DNY-i oldalon a rendezési terv módosításával a 9-10 ütemben már nem épülnek 10 emeletes lakóházak, itt a laksűrűség meghagyása mellett földszintes, tetőteres, illetve maximum 4 emeletes házak nyernek elhelyezést.
1981. május 11-én került sor a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet, valamint a szolnoki gyermekváros ünnepélyes átadására a lakótelep tövében.
A lakóterület védelme miatt szükséges volt erdő telepítése (raszter fásítással). 1971-ben úgy gondolták, hogy a lakóterületet övező, kezdetben védőerdőként kezelt sáv egy része később a növényállomány gazdagításával közparkká fejleszthető. A lakóterületből kiágazó gyalogutak gyűrűt alkotva a zagyvaparti intézmények tömbjénél záródnak. A gyalogutak mentén parkkertek, pihenőhelyek, erdei tornapályákat telepítettek. Az övárokkal körülvett lakóterület zöldfelületei közkertek.
Övárok hídja - 2001 novemberében
A kis és nagy gyermekek játszóterei, felnőttek pihenőhelyei, öregek szórakozóhelyei a zöldben vezetett gyalogutak mentén sorakoznak.
Az 1975-ös, 1980-as szolnoki térképek már csak a Széchenyi lakótelep elnevezést tüntetik fel. Széchenyi István kezdeményezésére indult meg 1840-ben a Tisza szabályozása. Mivel Szolnok városa erősen kötődik a Tiszához, a nevet kegyeletből választotta az utókor.
Forrás:
Füle Lajos: Fiatal városrendezők : Molnár Attila. Városépítés (1971.05)
Hegedűs József-Tosics Iván: Városfejlesztés és lakáspolitika Szolnokon. A rehabilitációs, lakótelep-építési és családi házas városfejlesztési stratégiák az utóbbi két évtizedben. IN: Alföldi tanulmányok, 12. Békéscsaba, 1988.
Sz. Lukács Imre: Újjászülető Szolnok. Városépítés (1975. április)
Schwoy Béláné: Paneles lakóépületek alapozása alföldi öntéstalajokon. Magyar Építőipar (1978. június)
Szoboszlai Zsolt: Szolnok társadalma az ezredfordulón. Ezredvég (2001. augusztus-szeptember)
Szolnok 30 éve. Szolnok város fejlődése (1945-1975). Szolnok, 1975.
Szolnok képekben. Szolnok, 1984.
Szolnok-Kisgyep lakótelep rendezési terve. Szolnok : VÁTI, 1969.
Szolnok-Kisgyep lakótelep rendezési terve. Szolnok : VÁTI, 1974.
Szolnok, Széchenyi lakótelep. Magyar Építőipar (1977. november-december)