1849. március Jász-Nagykun-Szolnok megyében

1849 márciusában a Tiszafüreden táborozó Görgey Artúr és a magyar tisztikar szembefordul Dembinszkyvel. Kossuth Lajos Vetter tábornokkal és Mészáros hadügyminiszterrel azért utazik ide, hogy rendezzék a seregvezetés problémáját.

1849. március első felében Cibakházán volt a magyar sereg főhadiszállása, ahol március 16-án Kossuth Lajos, Damjanich és Vetter tábornokok kíséretében megtekintette a csapatokat és lelkesítő beszédet tartott.

1849. március 3-án Windisch-Grätz seregét Jászberény-Tápiószele-Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét vonalára rendelte vissza. Attól tartott, hogy amíg serege Poroszló-Tiszafüred ellen támad, addig a Szolnok-Szeged között lévő magyar csapatok Jellasics hadtestét támadják meg a Duna-Tisza közén.

1849. március 4-én Damjanich seregével átkelt a Tiszán Cibakházánál és északnak fordult Szolnok elfoglalására. Alkonyatkor az egész hadosztály elindult Vezseny, Tiszavárkony és Tószeg felől másnap hajnalban érkezett a város határába.

terkep09n

A szolnoki ütközet 1849. március 5. In: Hermann Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái. Budapest, 2004.

1849. március 5-én a támadást Szanda felől váró osztrákokat Damjanich János Tószeg felől északnak szorította. Reggel 7 óra tájban a város legmagasabb pontján, a rendházzal egybe épült templom tornyában lévő osztrák figyelő észlelte a magyar csapatok közeledtét. Karger tábornok futárt küldött Abonyba Ottinger dandárjához és segítséget kért tőle. A hídfőt egy sorgyalog, egy fél vadászszázad és négy ágyú védte. A császári és királyi csapatok fő támaszpontja a vasúti indóház volt, ez előtt állították fel lovasütegüket.

terkep07n

Szolnok, 1848. március 5. In: Hermann Róbert: 1848-1849.
Budapest, 2001.

Damjanich az ütközetet erős ágyútűzzel kezdte meg. A két üteg által támogatott Hannover huszárezredet az indóház felé küldte. Csapatainak balszárnyán a lovasság állt fel, hogy előrenyomulva elvágja az ellenség visszavonulási útját Abony felé. A jobbszárnnyal és a közép csapataival maga is előrenyomult és az indóháztól a város felé szorították vissza a császáriakat.
Két órával később Vécsey Károly tábornok Szanda felől előrenyomult, elfoglalta a Tisza-hidat és így megakadályozta annak felgyújtását. Majd a Vécsey-hadosztály oldalba támadta a Damjanich elől menekülő ellenséget.

 

Vécsey Károly honvéd tábornok (1807-1849) 

A bekerített Karger csapatai Szolnok északi vége felé vonultak vissza. Az utcai harcok után a malomszögi Zagyván átvezető fahídon menekültek. A hátráló császáriak közül sokan a Zagyvában lelték halálukat. A gyalogosok visszavonulását a Ferenc József dragonyosok fedezték. Négy századuk bevárta a lengyel légió dzsidászszázadának rohamát.
A dzsidaszázad áttörte a dragonyosok vonalát, ám a túlerőben lévő császáriak gyűrűbe fogták a lengyeleket. A Hannover, majd a Ferdinánd huszárok rohama azonban megfutamította a dragonyosokat. Karger tábornok 5000 fős dandárja súlyos vereségét már Ottinger beérkező lovassága sem tudta megakadályozni. Rövid lovassági és tüzérségi párbaj után visszahúzódott Abonyba.
Az alig néhány órás harcban a császáriak mintegy 800 embert veszítettek, további 800 katonájuk fogságba esett. A honvédsereg 11 ágyút is zsákmányolt, sok hadi szerelvényt, lőszer- és társzekeret, lőszert és fegyvert, sőt a 2. vértesezred pénztárát is.
A Damjanich által vezetett 3. hadtesthez tartozott a mezőtúri "fehértollas" harmadik zászlóalj is. Szintén igen derekasan viselte magát, Kökényessy Szaniszló vezetése alatt, az újonc 65. honvédzászlóalj. Fegyverük nem lévén, kiegyenesített kaszákkal küzdöttek és a Zagyvába szorították az osztrák vadászok nagy részét.
E diadallal a Tisza valamennyi átkelőhelye a magyar csapatok kezére került, ugyanakkor a Damjanich János által vezetett vörös sipkások hősiessége ösztönző, lelkesítő példát adott a tavaszi hadjárat csatáihoz.

previous arrow
next arrow
Slider

A szolnoki ütközetben tanúsított hősiességéért Vécsey Károly tábornokot, Knézics Károly és Józef Wysocki hadosztály-parancsnokokat, valamint Leiningen-Westerburg Károly alezredest 3. osztályú, Damjanich János tábornokot és Nagysándor József ezredest pedig 2. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki.
De elesett sok vitéz honvéd is. Többek közt Nihold főhadnagy, a 3. zászlóalj adjutánsa. Az ütközet után őket a szolnoki temetőben temették el. Damjanich tábornok az osztrák sereg elesett vitézeit is eltemettette.
Az 1. és 2. hadosztály az ütközet után Törökszentmiklóson táborozott. A sebesült és a járvány következtében megbetegedett honvédeket az Almásy-szegényházban berendezett kórházban helyezték el. A plébániai anyakönyvek tanúsága szerint 46 honvédet temettek el az itteni sírkertben.

Honvéd síremlék - Eigner Nándor: A török-szent-miklósi honvéd-siremlék. Budapest, 1901.

1849. március 10-re Vetter a honvédhadsereg három hadtestét Törökszentmiklóson vonta össze, hogy Cibakházánál a Tiszán átkelve támadást indítson Pest irányba. A császári erők mozgásáról érkező hírek miatt azonban kitért az összecsapás elől, és visszatért Törökszentmiklósra.

1849. március 15-én Kossuth Lajos Tiszaföldváron tartózkodott.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1849. március 18-19-én a korábban Törökszentmiklósi csoportosított magyar fősereg, a közelgő császári erőket megelőzve, Cibakházánál átkelt a Tiszán és megindult Nagykőrös felé.

1849. március 24-én Schlik hadosztálya megszállta Jászberényt. Windisch-Grätz másik két hadosztálya pedig Hatvan és Vác felé indult. Passzív védelemre rendezkedett be, hogy szükség esetén az egymás közelében állomásozó hadtestek egymást tudják segíteni.

1849. március 27-28-án a Tiszafüreden tartózkodó Kossuth jászkun huszárok toborzására utasította Illésy Jánost. A magyar sereg itt kelt át ismét a Tisza jobb partjára. A Tisza vonalának fedezését Szolnok és Cibakháza között Asbóth Lajos hadosztálya vette át.

Asbóth Lajos honvéd ezredes (1803-1822)

Címke: , , , , , , , , , , , , , ,