Tabáni mesék

Címke: , , , , ,

„Nem voltam katona, diák voltam…”

"[...]Kötelességemnek éreztem, hogy Abonyban mindenképpen elvégezzem a dolgom. Annál inkább, hogy ennyi zavart láttam magam körül. Zsebemben voltak a jegyzeteim; most a darwinizmus tételeit, társadalmi jelentőségét kellett ismertetnem.[...]"

Illyés Gyula (1902-1983) akadémikus, költő, író fiatal lelkesedéssel követte az őszirózsás forradalom eseményeit. Bekapcsolódott a baloldali ifjúsági mozgalmakba, támogatta a Vörös Segély akcióit. 1919-ben ifjúmunkásoknak tartott előadást. Éppen egy tiszántúli előadásra utazott, amikor a harcok miatt Szolnokon rekedt. 

Illyés Gyula - Száz éves a Nyugat - ünnepi honlap

A vörös katonákkal, a 22-es csepeli gyári ezreddel tért vissza Budapestre. Szemtanúja volt a román támadás visszaverésére irányuló ellentámadás sikertelenségét követő összeomlásnak július végén.

"Volt bennem szorongás.
Vidáman vetettem át térdem a nyitott tehergépkocsi vendégoldalán.
Hogy a kocsi egyenest a tűzvonalba megy, akkor hallottam meg, amikor egyik talpam már a vashágcsón volt.
A tömötten álló katonák olyan szívesen húztak föl maguk közé."

A fenti részletek Illyés Gyula 1969-ben, a proletárdiktatúra 50. évfordulója alkalmából jelent meg 1919. augusztus című írásából valók. A 16-17 éves fiatalemberként szerzett élmények nemcsak prózájában érhetők utol, hanem két versében is. 

"Azt mondd el nékem végre, Múzsa:
kemény remény egy jobb jövőben,
ki megkísértesz újra-újra
s többet kívánsz, mint telne tőlem;
te szívós hit, azt beszéltesd el
velem úgy: én is büszkén halljam,
hogy vettem részt utcai harcban
Szolnoknál a csepeliekkel;
az utolsó napon, mikor már
minden mi írva volt, betellett,
hogy próbáltuk a Tisza-partnál
feltartani a történelmet,
a huszonkettes vasas-ezred
egy töredéke még utolszor
hogy ment rohamra a híd mellett,
hogy tört volna ki a pokolból:
az elveszett csatából s köztük,
fél nap alatt, míg maradék
golyóinkat ellövöldöztük,
ifjú diák, hogy lettem érett
érettségitől messze még;

mint kaptam ott olyan leckéket,
melyekből ím, felelni illik
és felelni is fogok mindig,
ha szólító ujjal te intsz rám,
mert ott kezdődött az én vizsgám,
ott, abban a percben, ahogy
megtelefonálták a rohamot –"

Az Osztályvizsga című 1932-ben született költeménye fájdalmas lírai önvallomás. 

"Jelen van a haza, izzón. Mert épp most menekülnek
hontalanokká
a túlpartról a katonák, sportcsónakon. A haza odaát maradt
földre-zuhanva – arccal vagy hanyatt? –
Sebláza idáig izzik.

A júliusvégi mária-kék mennybolthoz
rettenetesen illik a hullabűz.
Korlátlan urakként – úrlovasok szinte – köröznek
az ellenséges biplánok mély repüléssel,
csaknem a fák magosából
lőve a réten szaladókat.

A „Trieszti Nő”
kerthelyiségében, mialatt a kihajtott inges beszélt:
hatalmasan, tündökletesen
állt talpra meztelenül, ő,
a sörfoltos zöld asztalok fölé,
a lámpion-gyümölcsös fák fölé, ő,
szerelmeink, gyári lányok
arányló kontya fölé, és magasodott, ő,
a szombati csillagokig tündérien
a haza, az az édes, ő,
aki most odaát forog,
fogolyként, két karjával hol arcát,
hol a tarkóját védve, tudva jól,
hogy meggyalázzák, azon véresen,
mialatt te is, én is rohanunk
s a gránát gúnyköpésként érkezik
s basszus-röhejekkel örvend
a távoli nehéz tüzérség."

Csatavesztés Szolnoknál című verse 1973-ban megjelent kötetében olvasható. A költeményben szemléletes képet fest a vesztett ütközetről.

Forrás:

Illyés Gyula: 1919. augusztus. [elektronikus dokumentum] Digitális Irodalmi Akadémia

Kaposvári Gyula: Illyés Gyula és Szolnok. Szolnoki Közélet 1989.06.: 19-22.

Szurmay Ernő: Emlékjelek. Szolnok, 2000. 

Új Magyar Irodalmi Lexikon. Budapest, 2000.

Címke: , ,

Gyermekélet a Széchenyi lakótelepen

A meghirdetett akciónk 2019. április 1-jén a Hild Viktor Könyvtárban várta az érdeklődőket. Számos fényképet kaptunk.

previous arrow
next arrow
Shadow
Slider

Ezek közül több kép a lakótelepen az ezredfordulón megújuló játszótereket, valamint a gyermeknapi rendezvények pillanatait örökítik meg.

Köszönjük azoknak, akik megtisztelnek bizalmukkal és megosztják velünk szolnoki emlékeiket.

Ha Ön is szívesen megosztaná szolnoki emlékeit, fényképeit vagy érdekes dokumentumait, keresse a Verseghy Ferenc Könyvtár munkatársait!
 

Címke: , , ,

Benedek Szabolcs: Vörös, mint a vér

Benedek Szabolcs Vörös mint a vér

Az ajánlót írta: Szécsi Annamária

Benedek Szabolcs Vörös mint a vér

És mint a zászló az ikonikus 1919-es plakáton, amely a borító képét is uralja.
Újabb történelmi regényt olvashatunk a szerzőtől; ezúttal abból az ominózus 1919-es év 133 napjából néhány nap történéseit élhetjük át. A szövegből kellően érzékelhető, hogy az író behatóan tanulmányozta a korszak jellemzőit, konkrét tárgyait, viseletét, az emberek akkori életmódját, szóhasználatát. Megjelennek a híres/hírhedt történelmi személyek is: Fedák Sári, Kun Béla, Korvin Ottó, a Lenin-fiúk.
A történelmi események megjelenítésébe beleszövődik egy krimis-kémsztoris történetszál, s ettől válik végérvényesen letehetetlenné a mű. A központi alak Gádor Oszkár könyvtáros, aki – ahogy az lenni szokott a kisemberekkel - véletlenek sorozatával sodródik bele az események menetébe. A maga filosz szemléletével próbál életben maradni távolságtartó, arisztokrata szerelmével, Makovszky Antóniával együtt. Szinte sorsszerű, hogy hősünktől a Lajta túlpartján búcsúzunk el a regény végén. Hiszen a nagy krízisek idején sokszor vezetett arra az életben maradás útja…
A töprengés a világ és az ország sorsa felett, a filozófiai, politológiai és etikai gondolatmenetek jellemzően megjelennek a történet szövetében. Néhány gondolat csak ízelítőül:
„… csak éppen kérdés, lehet-e egyáltalán másfajta világot építeni, amikor az emberi jellembe évszázadok óta sziklaszilárdan be vannak vésve bizonyos dolgok.”
„A baj az, hogy jobbára nem azok isszák meg a levét, akik kifőzték.”
„Egy diktatúra pillanatok leforgása alatt fölépül. Észre se vesszük, és már a nyakunkon ül.”
Szokatlan megközelítésben látjuk tehát ezt a zűrzavaros időszakot, de éppen ez a módszer segít abban, hogy meglévő ismereteinket frissítsük és árnyaljuk.

Címke: ,

100 évvel ezelőtt

1919. április 30-ra a román hadsereg elérte a Tiszát. A folyó frontvonallá vált. A várost két és fél hónapon át lőtték az intervenciós csapatok. Számos köz- és lakóépület is megsemmisült és sok polgári lakos vesztette életét.

A szolnoki vasúti Tisza-hidat a város felőli medernyílás tartószerkezetét 1919. május 1-jén, a benyomuló román csapatok előtt felrobbantották. A román hadsereg a leomlott hídszerkezetet ideiglenes áthidalással pótolta, amelyen 1919. augusztus 22-én indult újra meg a forgalom.

Az 1911-ben átadott közúti Tisza-híd is súlyos sérüléseket szenvedett.

previous arrow
next arrow
Shadow
Slider

Bagyinszky László felvételei - Damjanich János Múzeum gyűjteményéből

A Fehér Gárda 24 órás uralma

1919. május 1-jén elesett a szolnoki hídfő, a román hadsereg azonban nem vonult be a városba. Szolnokot 180-200 főből álló Fehér Gárda szállta meg Scheftsik György huszárőrnagy vezetésével. A 68-as gyalogezred tisztjei és a város vagyonos polgárai szerveztek lázadást a proletárdiktatúra ellen. A városparancsnokságot a megyeháza épületében alakították meg. Két nappal később a visszatérő vörösök túlereje miatt meghátráltak. Többen a Tiszántúlra menekültek, ahol a román hadsereg internálta őket.

1919. május 3-án Szolnok visszafoglalásában Szamuely Tibor (1880-1919) is részt vett. A Szolnokon maradt gárdisták és a fehér lázadás támogatói a Vörös Hadsereg fogásába estek. A forradalmi törvényszék halálra ítélte őket. A temető árkában végezték ki őket. 1919. május 3. és május 7. között számos katona és civil lakos lett a vörös terror áldozata. A vagyonos polgárokra pedig hadisarcot vetettek ki.

Emlékmű a szolnoki temetőben - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

Ekkor verték agyon Ösztreicher Nándor nagykereskedőt is családja szeme láttára, lőtték le Szikszay György törvényszéki elnököt, Pethes Manó törvényszéki bírót és még sokan másokat.

1919. május 3. és május 7. között az ellenség tüzelése miatt a Tiszát megközelíteni nem lehetett, így az érkező árvíz elleni védekezésben résztvevők az életüket is kockáztatták. A román ágyútűz miatt csak éjjel tudták a szükséges intézkedéseket megtenni.

A Vörös Hadsereg páncélvonata Szolnoknál - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

A vörös csapatok védelemre rendezkedtek be. A lövegeiket a város belterületén helyezték el. Megkezdődött a város bombázása a Tisza másik partjáról. A román haderő repülőgéppel is támadta a várost.

previous arrow
next arrow
Shadow
Slider

Képes tudósítás a Vasárnapi Újság 1919. június 8-i számából

1919. július 13-án három román repülőgép is a város fölött cirkált, hatalmas pusztítást okozva. Az elkövetkező hetekben állóháború alakult ki a Tisza partján.

A magyar Vörös Hadsereg 1919. július 20-i támadása

1919. július 19-én rengeteg vörös katona érkezett a városba. Ez azonban nem bizonyult elégnek a hadművelet sikerességéhez. szükséges erőfölényt mégsem sikerült biztosítani.

Géppuskaállás Szolnok utcáján - Damjanich János Múzeum gyűjteményéből

1919. július 20-án hajnali három órakor a vörös ütegek pergőtűz alá vették a túloldalon lévő ellenséget, majd átkeltek a Tiszán. Mezőtúr–Túrkeve–Karcag vonaláig nyomultak előre.

1919. július 26-án Szolnokra ért a román hadsereg. Néhány napos állóháború alakult ki, melynek legnagyobb vesztese a város és a benne élő emberek voltak. 

1919. július 31-én a Vörös Hadsereg elhagyta a várost.

1919. augusztus 1-jén már román járőrökkel lehetett találkozni a szolnoki utcákon, a városban viszonylagos nyugalom volt. A román tüzérség a kórháztól nem messze felállított ágyúival hevesen lőtte az Abony irányába menekülő vörösöket. Az egész nap ágyúzással telt el. Este hét óra körül a román tüzérség sietősen összepakolt, majd a gyalogságukkal együtt menekülőre fogták a dolgot. Az történt ugyanis, hogy a szolnoki vasutasok más munkásokkal kiegészülve a vörösök segítségére siettek, melynek eredményeként újra – utoljára – gazdát cserélt a város. Ezen a napon ugyan Magyarországon véget ért a proletárdiktatúra, de Szolnokon sajátságos módon, az még egy nappal tovább tartott.

1919. augusztus 2-án a vörösök elhagyták a várost, és még aznap bevonultak a románok.

Kapcsolódó cikk

Forrás:

Cseh Géza: "Amikor az önkény törvényt ült" [elektronikus dokumentum]

Kósa Károly: Fehér kövek [elektronikus dokumentum]

Millenniumi emlékkönyv. Szolnok, 2000.

Szabó Lajos: Harcban Szolnokért. JÁSZKUNSÁG 1959.03.: 1-6.

Címke: , , , ,

Szövetséges Légierő a szárazföldi hadműveletek megkezdése előtt, 1944. június 2-a és szeptember 19-e között bombázta Szolnokot és környékét. Az amerikai és angol gépek több mint 10 000 darab bombát dobtak le erre a terültre, ugyanis Szolnok a német csapatok fő utánpótlási vonala mentén feküdt. A fő célpontok a vasútállomás és a repülőtér voltak.

461st Bombardment Group

1944. októberben a szovjet gépek, novemberben - miután a várost bevették a szovjet csapatok - a német légierő folytatta ezt a tevékenységet.

A várost számos alkalommal érte találat. Kezdetben, június 2-án a pályaudvart és a város több részét. 1944 augusztusában fokozódott a légi tevékenység és többek között augusztus 20-án is szörnyű bombazápor hullt Szolnok több részére, a Tisza-híd és környékére, valamint a Rákóczifalva határában lévő német repülőtérre.

Két nappal később, augusztus 22-én a vasútállomást és környékét éri találat, szeptember 12-én a MÁV-műhelyt és környékét érte támadás. A bombázók a megye többi települését sem kímélték: pl. szeptember 20-án Törökszentmiklós határát, 21-én az Abádszalók közelében lévő Kecskés erdőt érte találat, amikor a pusztataskonyi hidat bombázták. November elején Jászberényre hullt szovjet bombazápor.

Címke: , , , ,

1849. augusztus Jász-Nagykun-Szolnok megyében

1849. augusztus 2-án Korponai ezredes Tiszafüredről érkező különítményes alakulata egyesült Nagysándor József csapataival Debrecen védelmére.

Korponay János (1819-1881)

Címke: , , ,

1849. július Jász-Nagykun-Szolnok megyében

1849. július elején a hevesi megyegyűlés is Szolnokra menekült, majd utóbb Törökszentmiklósra települt át.

A Perczel Mór parancsnoksága alatt álló tartalék hadtest 1849. július 6-án Cegléden egyesült Wysocki hadtestével. Megalakult a 27000 főnyi közép-tiszai hadsereg, mely Szolnok-Cegléd közelében állomásozott. A Tisza átjáróit Szolnok és Tokaj között egyidejűleg Knézics tábornok tiszai megfigyelő csapata szállta meg.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

Perczel a túlerőben lévő oroszokkal vívott 1849. július 20-i turai lovascsata után ismét Cegléd-Abony-Szolnok vonaláig hátrált, majd Szeged felé vonult vissza.

1849. július 9-én alföldi toborzóútja során a kormányzóelnök - Budapestről Szeged felé utazva - Mezőtúron is átkelt. Teleky Lajos főbíró házában szállt meg.

Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1849. július 10-én Kossuth Lajos Kunszentmártonban a vendégfogadó udvarán hatalmas tömegnek tartott toborzó beszédet.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

1849. július 27-én Szolnokot a Benedek Lajos vezérőrnagy vezette császári erők foglalták el. Heves és Külső-Szolnok vármegye területét a következő egy hónapban az osztrákok vették hatalmuk alá. El kellett égetni a Kossuth bankjegyeket, elkobozták a fegyvereket és a honvédségnél szolgálókat besorozták a császári zászló alá.

Címke: , , , , , , , ,

1849. június Jász-Nagykun-Szolnok megyében

1849. június közepén - amikor az orosz haderő betört az országba - a magyar hadvezetés Szolnok és Cegléd környékén közel 30000 embert vont össze Perczel Mór parancsnoksága alatt. Az elképzelések szerint a vasútvonal mentén kellett volna feltartóztatniuk a Pest felé forduló ellenséget.

Címke: , ,

1849. április Jász-Nagykun-Szolnok megyében

1849. április 2-6. között a Jászkun Kerület székházában tartózkodott Jászberényben a magyar katonai és politikai vezetők tekintélyes része Kossuth Lajossal együtt.

Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára 

A Klapka által kidolgozott haditervnek megfelelően az 1., a 3. és a 2. hadtest megindult Jászárokszállás irányába, hogy az ellenség Zagyva-Galga közti seregének hátába kerüljön. Innen indultak április 4-én Damjanich vörös sipkásai (3. hadtest) a tápióbicskei ütközetbe.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

A tavaszi hadjárat. In: Hermann Róbert: 1848-1849. Budapest, 2001.

Címke: , , , ,
Top