Szolnoki Kalendárium

A Verseghy Ferenc helyismereti klubfoglalkozásának márciusi vendége dr. Bagi Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Tudományáért díjjal kitüntetett történész-muzeológus. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából Szolnok város hadtörténelemben betöltött szerepéről fogunk beszélgetni.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Szolnoki csata

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ koszorúzásokat és hadijátékot rendez a Szolnoki csata emlékére

2019. március 1-jén (pénteken)
és március 2-án (szombaton).

Március 1.10.00 óra
Katonai koszorúzás a Római Katolikus Temetőben az 1848-as emlékműnél

Március 2.14.00 óra
Koszorúzás az 1849. március 5-én elesett honvédek emlékére állított emlékműnél, a Szabadság téren
14.15 óra
Koszorúzás a Wysocki Józef tábornok és a lengyel légió hőseinek emlékére állított tábla előtt, a Lengyel légió utcában
15.00 óra
Hadijáték a Tiszavirág gyaloghíd és a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság közötti árterületen, szélsőséges időjárás, illetve a Tisza magas vízállása esetén a Kossuth téren.

170 évvel ezelőtt

Hadmozdulatok, 1848. december - 1849. február


1849. január 22-én Szolnokot Franz Ottinger császári és királyi vezérőrnagy lovasdandárja védte, amikor Perczel csapatai megkezdték a támadást.

 

 

 

 

 

 

 

A szolnoki ütközet, 1849. január 22.


Hertelendy Miklós alezredes dandárjának a szolnoki Tisza-hidat kellett támadnia, a Kazinczy Lajos alezredes vezette jobbszárnynak pedig a Zagyván átkelve jobbról kellett volna az ellenség hátába kerülni. Ottinger felismerte, hogy ha nem akar csapdába kerülni, vissza kell vonulnia. A császáriak veresége komoly zavart keltett Windisch-Grätz budai főhadiszállásán.

Forrás:

Bagi Gábor: 160 éve történt... az els szolnoki ütközet (1849. január 22.). IN: Jászkunság, 2008/3-4.

Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest : Arcanum, 2001. 

Hermann Róbert: 1848-1849. Budapest, 2001.
Hermann Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái. Budapest, 2004.
 

170 évvel ezelőtt

1848. december 30-án Perczel Mór vezérőrnagy hadteste vereséget szenvedett Mórnál. Ebben a helyzetben az országgyűlés a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos javaslatára elhatározta, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal együtt Debrecenbe teszi át székhelyét.

Perczel Mór (1811-1899)

1849. január 1-jétől a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani.

A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház - Leipziger Illustrirte Zeitung 1851.


A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni. Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is.
A vasútvonalon december 31-től naponta öt (1849. január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak. A kemény hideg, az állandó hófúvások megviselték az embereket, a járműveket és a kocsikat vontató állatokat egyaránt.
Szolnok jóval kisebb város volt, mint ma. Kb. 12000 lakosa és mintegy 1600 kis parasztháza volt. Az ideérkező menekültek szekértábort vertek a mezőváros mellett.
Kossuth Lajos és kísérete a vasúti indóház épületében pihent meg erre az éjszakára. A Perczel Mór által vezetett hadtest, a középponti mozgó sereg védte a kiürítés alatt álló fővárost, majd Szolnokig vonult vissza.

A haditerv szerint a várost, mint a Tisza egyik átkelési pontját, tartania kellett. Perczel különböző alakulatokat kapott a feldunai és a tartalék hadtest állományából is.

Forrás:

1848-1849 Szolnok megyében. Szolnok, 1979.

Bagi Gábor: Adalékok Szolnok város 1848-as történetéhez. IN:  Tisicum, 16. Szolnok, 2007.

Hermann Róbert: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész. IN: Zounok, 25. Szolnok,. 2010.

Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. Szolnok, 1973.