50 évvel ezelőtt…

1969 januárjában alakult meg Szolnok Város Tanács Művelődési Osztálya égisze alatt. A kórus alapításának ötlete Buday Péter nevéhez fűződik.

Hangverseny 1977-ben - Szolnok megyei Néplap felvétele

Bartók Béla Kórust. Hazánk egyetlen hivatásos női kamarakórusa 1971-től a városi Családi Intézet keretei között működött. Az 1970-es és 1980-as években évente mintegy 150 alkalommal léptek pódiumra különböző társadalmi ünnepeken, névadóktól az esküvőkön át akár a munkásőrök rendezvényein is.

bbkk_1976

Régi muzsika kertje - Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára

Tallinnban pedig a közönség együtt énekelte az együttessel azt a művet, amelyről kiderült, hogy az észtek himnusza, amit a szovjet időkben nemigen énekelhettek.

Bartók Centenárium 1981 - Szolnok megyei Néplap felvétele

1982-ben az osztrák "Klausi nyár" nyitó hangversenyén is felléptek. Három évvel később a tallinni "Dal ünnepén" képviselték Magyarországot. 1986-ban Riihimäkiben léptek fel. Németországban több alkalommal is visszatértek. 


A kórus tagjai 1994-ben - Új Néplap felvétele

Majd 1993-tól a Városi Művelődési Központhoz tartozott. Szerepeltek a Nemzeti Filharmónia koncertjein, valamint több megyei, országos rendezvény résztvevői voltak. Hangszeres közreműködőkkel közösen szerveztek világi és templomi hangversenyeket. Az 1990-es évektől azután egyre többször utaztak külföldre. 1994-ben Rómában, a Szent Péter- bazilikában járván II. János Pál pápának is énekeltek.

Rendszeresen készítettek rádiófelvételeket is. 1993-ban adták ki első CD lemezüket.

2017-től önálló költségvetési szervként működik a kórus.

1999-es szereplés a Hangtárban -  Verseghy Könyvtár Fotótára

A kórusnak több karnagya is volt. Az elmúlt öt évtizedben Bali József, Molnár László, Egyedné Berényi Bogáta, Vajna Katalin váltotta egymást a pulpituson. 1989 óta Molnár Éva. Annak az évnek az őszén országos minősítésen hangversenykórus fokozatot értek el.

Molnár Éva átveszi az Ezüst Pelikánt - Csabai István felvétele

Magas színvonalú művészi munkájukért több ízben részesültek elismerésben. Megkapták a Magyar Rádió Liszt Ferenc-emlékplaketjétt, az Országos Béketanács kitüntető oklevelét, a Kiváló Művészeti Munkáért Nívódíjat. Fennállása 40. évfordulójához közeledve 2008 őszén Szolnok Megyei Jogú Város Ezüst Pelikán díjjal tüntette ki a kórust.

A kórus 2009-ben - Csabai István felvétele

2010-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Hector Berlioz: Faust elkárhozása című produkciójában énekeltek. Vendégszerepeltek az előadással Zágrábban és Ljubljanában is. Szintén abban az esztendőben indította a kórus útjára Szolnokon egyházzenei bérletsorozatát „Cantate Domino” címmel, ősszel „Con anima” kamaraestre várta közönségét. 
Szentpéterváron rendezett „Éneklő világ kórusversenyen és fesztiválon”, ahol a nemzetközi zsűri a kamarakórus versenyen nyújtott összteljesítményét „A legjobb szakmai program” díjjal jutalmazta. A szolnoki kórus emellett még számos kategóriadíjat is kapott. A több mint ötven önálló hangverseny mellett a kórus tagjai a Szolnoki Szigligeti Színház János vitéz című előadásában is közreműködtek 2010-ben. A kórust abban az évben a területi Prima díjjal méltatta a hazai közönség.

A kórus 2010-ben - Csabai István felvétele

2011-ben a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum hangversenytermében, Prunyi Ilona koncertjének vendégei voltak. Névadójuk, Bartók Béla születésének 130. évfordulójának méltó megünneplésére több hangversenyt is adtak.

A Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus fennállásának 50. esztendejében is a közönséggel ünnepel. 2019-ben is számos alkalommal lép majd fel. A Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett városi ünnepséggel veszi kezdetét a jubileumi esztendő.

Forrás:

Jubileumi hangverseny a városházán = Új Néplap (1994.03.18.): 6.

Labáth Valéria: Centenáriumi hangverseny Szolnokon = Szolnok megyei Néplap (1981.03.27.): 5. 

M[észáros] G[éza]: Átadták az Ezüst Pelikán Díjakat = Új Néplap (2008.09.02.): 3.

Nagy Pál: Az éneklés öröme = Szolnok megyei Néplap (1977.03.30.): 5.

Sok hazai és külföldi siker = Új Néplap (2011.01.24.): 9.

A Távol-Keleten lép színpadra a Bartók Béla Kamarakórus = Új Néplap (2009.11.20.): 4.

Teleki József: A megye prímái lettek = Új Néplap (2010.09.17.): 3. 
 

Múzeumi meghívó

Életmű kiállítás és könyvbemutató a Damjanich János Múzeumban 

2019. január 22-én nyílik meg a szolnoki múzeumban a közelmúltban elhunyt Bokros László (1928-2017) festőművész és szobrászra emlékező kiállítás Egy rejtőzködő életmű születése címmel.

Az alkotó három évtizeden keresztül, 1957-től 1989-ig élt a Szolnoki Művésztelepen. Bokros a Képzőművészeti Főiskola freskó szakán szerzett friss oklevelével került Szolnokra. Elszakadva egykori mesterei hatásától a Szolnoki Művésztelepen nyílt alkalma új utakat kipróbálni. "Így jött létre egy konstruktív stílus, melyhez a szolnoki
Tabán egymás hegyére épített viskóinak bonyolult szerkezete remek miliőt adott. Ezekre a képekre jellemző volt a mély tónus, vastag kontúr. Némelyik majdnem olyan volt, mint egy középkori üvegablak
"- vallott erről az időszakról a művész.

A kiállítás, melynek kurátora Csiszár Róbert Péter író, 2019. március 24-ig látható a Damjanich Múzeum időszaki kiállítások termében.

bokros_laszlo_2019

Az első magyar szamuráj

L. Murányi László Az első magyar szamuráj. Furkó Kálmán karateezredes. Szolnok: Fotogruppe Kiadó Kft., 2018.

"A karate az élet, az élet a karate"
Maszutacu Ojama

Furkó Kálmán Magyar Honvédség nyugállományú ezredese 2017-ben ünnepelte 70. születésnapját. Két évvel ezelőtt, 2017. január elején köszöntötték ők katonák, sportolók és civilek szűkebb pátriájában, Szolnokon. Az élő sportlegenda 2018. június 23-án a Dr. Papp László Városi Sportcsarnok kertjében található Sosai Oyama Emlékparkban kapott emlékkövet Szentesen a III. Össz Kyokushin Karate Világbajnokság alkalmából.

A kötet borítóján a 8. danos sihan Furkó Kálmán - Kardos Tamá

Furkó Kálmán életútját és a szolnoki kiokusin karate történetét is magába foglaló kiadvány 2018-ban jelent meg L. Murányi László újságíró tollából. A könyv megszületésénél nem csak szolnoki közéleti személyiségek bábáskodtak, hanem a Magyar Karateszövetség elnöke, dr, Mészáros János és Szárazföldi Csapatok Parancsnokságának nyugállományú felderítőfőnöke is, akik szakmailag lektorálták a kötetet. Dr. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter és Szalay Ferenc Szolnok polgármestere írták köszöntőt.

Megyei Testenevelési és Sporthivatal Archívuma - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

A kötet címére a bevezetőben olvasható anekdota ad magyarázatot. A japán Maszutcau Ojama mester, a kiokusin karate stílus alapítója illette őt így: "Furkó...szamuráj".  A könyv számos katonatörténetet és visszaemlékezést örökített meg az utókor számára a karatesport egyik hazai meghonosítójáról, a kiokusin stílus világszerte ismert alakjáról, aki a küzdősportban szerzett tudását a Magyar Honvédség önvédelmi képzésének modernizálásban is magas fokon hasznosítani tudta.

A még élő legendák, mint Mészáros Attila, Howars Collins, Borza József, Brezovai Sándor vagy Bódi István mellett, megelevenedik a kötetben Ojama mester alakja, valamint Hüse Károly ejtőernyősről és dr. Karmazin György karatemesterről is megemlékezik.

Az interjúkkal teletüzdelt, képekkel gazdagon illusztrált, olvasmányos kiadvány hiánypótló könyv. A szolnoki sporttörténet egyik fontos monográfiája. Egy tartalmas portré egy tartalmas életútról.

Megyei Prima díjasok

 Jász-Nagykun-Szolnok megyei
Területi Príma díjasok

2018

Dr. Kertész Róbert régész

Mészáros Ildikó író, költő

Molnár Éva karmester

Peták Kálmán nyugdíjas pedagógus

Pogány Attila SzolnokTV vezérigazgatója

2017

Dr. Csányi Marietta  régész (különdíj)

Gombos Judit színművész

Józsa László író (közönség díj)

Tiszapüspöki Általános Iskola

Verebes György szobrász

2016

Czupp Pál fafaragó népi iparművész

Daróczi Erzsébet újságíró (közönségdíj)

dr. Grúber Károly főorvos, traumatológus

Kővári Lászlóné nyugdíjas pedagógus

Szolnoki Honvéd Ejtőernyős SE (tiszteletbeli Príma díj)

2015

Jászsági Hagyományőrző Egylet

dr. Krasznai Géza patológus főorvos

Lőrincz Judit operaénekes

dr. Pataki Mihály címzetes igazgató (különdíj)

Tekse András építész

2014

Dósa Mátyás színművész (közönségdíj)

Mészáros János fotóriporter

Tisza Táncegyüttes

dr. Tóth Albert professzor

2013

Barabás Botond színművész (közönségdíj)

Demeter István igazgató

Furkó Kálmán karatemester

Gúth Ferenc iskolaigazgató, pedagógus (különdíj)

Kiss József író, rendező

Kovács Mihály táncművész (tiszteletbeli Príma díj)

Lamos Imre dandártábornok

2012

Baráth Etele építész (tiszteletbeli Príma díj)

Bishof László kórusvezető (közönségdíj)

Pendzsom Néptánc Egyesület

Pór Péter kosárlabdaedző

Radó Denise színművész

2011

Bán János író

Béres Jenő (1941-2015) iskolaigazgató

dr. Dajka Miklós orvos

Dózsa László színművész (tiszteletbeli Príma díj)

Folláth János edző

Kertész Marcella színművész

Mészáros János építész (különdíj)

2010

Balázs Péter színházigazgató

Bartók Béla Kamarakórus

Fazekas Magdolna festőművész

Korim Éva újságíró

Vitéz Kautzky Ervin (1931-2013) színművész (tiszteletbeli Pírma díj)

2009

Dienes Eszter (1949-2014) költő (jubileumi Príma díj)

Halász Miklós iskolaigazgató (jubileumi Príma díj)

Jenei Gyula költő, folyóiratszerkesztő

dr. Kiss Kálmánné (1935-2016) iskolaigazgató (jubileumi Príma díj)

Markó Iván táncművész (tiszeletbeli Príma díj)

Molnár László színművész

dr. Nemes András orvos

Pogány Gábor Benő szobrász

D. Szabó Miklós (1942-2018) újságíró (jubileumi Príma díj)

2008

Álmosdi Árpád és Csendes Mónika építész

Deme József kajakozó

Szolnoki Kodály Kórus

Valkó Mihály (1930-2012) nyugdíjas pedagógus, újságíró (közönségdíj)

2007

Györfi Sándor szobrász

dr. Herczeg Béla kardiológus

Márkus Ica népdalénekes (közönségdíj)

B. Nagy Pál párbajtőröző bajnok (különdíj)

Szolnoki Szimfonikus Zenekar

2006

Bali József karmester

Lengyel Boldizsár újságíró

Papp Alice nyugdíjas pedagógus (közönségdíj)

Sebestyén Éva (1927-2011) színművész

2005

F. Bede Ferenc néptáncos

Lengyel Lajos nyugalmazott főiskolai főigazgató

Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész

dr. Szász Jánosné nyugdíjas tanár (közönségdíj)

90 éve született Szolnokon

Dr. Tóth Tibor, a keleti magyarok felfedezője

összeállította Kósa Károly

toth_tibor

Archív felvétel - Anthropologia Hungarica

"Dr. Tóth Tibor antropológus neve Magyarországon nem közismert, annak ellenére, hogy nevéhez a magyarságkutatás szempontjából a XX. század legjelentősebb felfedezése fűződik. Ottó barát 1232-es és Julianus barát 1236-os útja után 1965-ben ő találkozott először Közép-Ázsiában olyan személyekkel, akik magukat keleti magyar népcsoport tagjainak vallják" - írta róla Benkő István.

Tóth Tibor (bal oldal), Szeitbek Nurhanov nyelvész, egy helybeli hivatalos személy

Forrás:

Benkő István: Dr. Tóth Tibor, a keleti magyarok felfedezője. [elektronikus dokumentum]

Benkő István: Tóth Tibor tragédiája. [elektronikus dokumentum]. Budapest: Julianus barátai

Pap I: In memoriam dr. Tóth Tibor. IN: Anthropologia Hungarica

170 évvel ezelőtt

1848. december 30-án Perczel Mór vezérőrnagy hadteste vereséget szenvedett Mórnál. Ebben a helyzetben az országgyűlés a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos javaslatára elhatározta, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal együtt Debrecenbe teszi át székhelyét.

Perczel Mór (1811-1899)

1849. január 1-jétől a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani.

A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház - Leipziger Illustrirte Zeitung 1851.


A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni. Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is.
A vasútvonalon december 31-től naponta öt (1849. január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak. A kemény hideg, az állandó hófúvások megviselték az embereket, a járműveket és a kocsikat vontató állatokat egyaránt.
Szolnok jóval kisebb város volt, mint ma. Kb. 12000 lakosa és mintegy 1600 kis parasztháza volt. Az ideérkező menekültek szekértábort vertek a mezőváros mellett.
Kossuth Lajos és kísérete a vasúti indóház épületében pihent meg erre az éjszakára. A Perczel Mór által vezetett hadtest, a középponti mozgó sereg védte a kiürítés alatt álló fővárost, majd Szolnokig vonult vissza.

A haditerv szerint a várost, mint a Tisza egyik átkelési pontját, tartania kellett. Perczel különböző alakulatokat kapott a feldunai és a tartalék hadtest állományából is.

Forrás:

1848-1849 Szolnok megyében. Szolnok, 1979.

Bagi Gábor: Adalékok Szolnok város 1848-as történetéhez. IN:  Tisicum, 16. Szolnok, 2007.

Hermann Róbert: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész. IN: Zounok, 25. Szolnok,. 2010.

Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. Szolnok, 1973.

Évfordulók 2019-ben

810 évvel ezelőtt, 1209-ben íródott János esztergomi érsek bizonyságlevele pohárnokok szerződtetéséről Szolnok faluról.

Forrás: Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

590 évvel ezelőtt, 1429. július 2-án kelt Zsigmond király parancsa az ország összes vezető tisztviselőjéhez, hogy engedjék Szolnok városába azon jobbágyaikat, akik törvényes úton oda akarnak költözni.

Forrás: Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

470 évvel ezelőtt, 1549-ben kelt János esztergomi érsek bizonyságlevele arról, hogy Szolnok faluból tizenegy pohárnokot szerződtetett.

Forrás: Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

315 évvel ezelőtt, 1704. augusztus 20-ára datálódik II. Rákóczi Ferenc rendelkezése a szolnoki vár parancsnokának, annak kötelességeiről és a vár rendtartásáról. Rákóczi 1704-ben személyesen is járt a szolnoki várban, ekkor adta ki a vár rendtartására vonatkozó szigorú rendelkezéseit.

Forrás: Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

A szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarc-sorozatból (részlet), olasz nyelvű jelmagyarázattal A szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarc-sorozatból (részlet), olasz nyelvű jelmagyarázattal

305 évvel ezelőtt, 1714. július 22-én kelt  Szolnok-Külsőváros kamarai összeírása, amely a török kor után Szolnok újjátelepülését leíró alapvető forrás.

Forrás: Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

280 évvel ezelőtt, 1739-ben nagy tűz pusztított Szolnokon. A leégett városházából, szerencsére, ki tudták menteni az írományokat

270 évvel ezelőtt, 1749-ben épült a Xavéri Ferenc kápolna. A pestisjárványok áldozatait a 18. században ide temették. A fogadalmi felajánlásaként emelte a város lakossága a járvány megszűnése után.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

265 évvel ezelőtt,  1754-ben fejeződött be a római katolikus plébániatemplom építése.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

220 évvel ezelőtt, 1799-ben épült Szolnok műemlék temploma, a Partos kápolna

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

215 évvel ezelőtt, 1804-ben állították fel Nepomunki Szent János a tiszai fahíd közelében. A klasszicizáló későbarokk stílusú szobor Győrffy Pál sóhivatalnok adományából készült.

170 évvel ezelőtt,

1849. január 1-jén  a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani. A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is.
A vasútvonalon december 31-étől naponta öt (január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak.

1849. január 22-én Szolnokot Franz Ottinger császári és királyi vezérőrnagy lovasdandárja védte, amikor Perczel csapatai megkezdték a támadást. Hertelendy Miklós alezredes dandárjának a szolnoki Tisza-hidat kellett támadnia, a Kazinczy Lajos alezredes vezette jobbszárnynak pedig a Zagyván átkelve jobbról kellett volna az ellenség hátába kerülni. Ottinger felismerte, hogy ha nem akar csapdába kerülni, vissza kell vonulnia. A császáriak veresége komoly zavart keltett Windisch-Grätz budai főhadiszállásán.

1849. március 5-én zajlott le a 2. szolnoki ütközet, amely a dicsőséges tavaszi hadjárat előfutára volt.

135 évvel ezelőtt, 1884-ben adták át a Városháza épületét

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

130 évvel ezelőtt, 1889-ben épült a szolnoki mór stílusú zsinagóga. A Baumhorn Lipót által tervezett épület napjainkban a Szolnoki Galériának ad otthont.

125 évvel ezelőtt, 1894-ben épült meg a neogót stílusú református templom

110 évvel ezelőtt, 1909. március 5-én a jeges ár elsodorta a fából készült Tisza-híd nagy részét. 

100 évvel ezelőtt,

1919-ben Illyés Gyula (1902-1983) fiatal vöröskatonaként harcolt Szolnoknál. Élete meghatározó élményéről született Csatavesztés Szolnoknál című verse.

1919 nyarán a román csapatok felrobbantották a Tisza-hidat.

85 évvel ezelőtt,

1934. szeptember 30-án leplezték le Verseghy Ferenc mellszobrát a Tisza-parton. A szobor Borbereki Kovács Zoltán alkotása.

Korabeli hírlap tudósítás

1934. november 11-én nyílt meg Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjteménye.

Horváth Zsuzsanna felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

75 évvel ezelőtt,

1944. június 2-i légitámadás során az amerikai légierő 130 bombázója közel 900 darab rombolóbombát dobott le a szolnoki pályaudvarra és a környező városrészekre. Az 1909-ban Pfaff Ferenc által tervezett felvételi épület tetejét egy bomba levitte. A pályaudvar és a környező utcák teljesen elpusztultak. A detonációk a vasúti kocsik darabjait egészen a mai Eötvös térig vetették.

461st bomb Group felvétele

1944. október 25-én a várost megszálló 24. német páncéloshadosztály kezdte meg a kivonulást és felrobbantották a náci csapatok a közúti Tisza-hidat.

1944. november 4-én a 2. Ukrán Front csapatai elérték Szolnokot.

70 évvel ezelőtt, 1949 tavaszán nyitotta meg kapuit a Damjanich uszoda a Tisza-híd lábánál. A Tisza Szálló meleg vizével működő fürdő télen fedett medencével várta az úszni vágyókat.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

55 évvel ezelőtt, 1964-ben adták át a 633. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskola).

50 évvel ezelőtt,

1969-ben került sor az új városközpont alapkövének letételére.

1969 januárjában alakult meg a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus.

1969. április 11-én leégett a Centrum Áruháznak otthon adó Nerfeld-palota épülete.

1969 decemberében adták át az új papírfeldolgozó üzemet Szolnoki Papírgyárban.

45 évvel ezelőtt,

1974-ben készült el a Pelikán Szálló. Az épületet Koltai Endre tervezte, a belsőépítészeti megoldások Simon Judit nevéhez fűződnek.

Németh István felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár

1974. július 28. - augusztus 11. A XII. Ejtőernyős Világbajnokságnak adott otthont Szolnok.

1974. szeptember 14. és 15-én "A paraszti társadalom és a paraszti kultúra a 18-20. században" témáról rendezett a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlést Szolnokon.

40 évvel ezelőtt,

1979-ben állították fel Szőllősy Enikő alkotását, a Kis herceget a szolnoki Fiúmei úti Általános Iskola udvarán.

1979-ben adták át a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ modern épületét a Hild téren.

1979. július 29. nyílt meg Szolnokon az első fazekas triennálé.

1979. augusztus 16-án adták át Szolnokon a Liget úti Kisegítő Iskola 12 tantermes új épületét.

1979. november 7-én adták át a szolnoki Skála Tiszavidék Szövetkezeti Áruházat.

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár

35 évvel ezelőtt,

1984-ben vette fel a szolnoki ének-zene tagozatos általános iskola Kodály Zoltán nevét.

1984-ben jelent meg a Városi Tanács gondozásában a Szolnok képekben című helytörténeti kiadvány. A kötetet Kaposvári Gyula múzeumigazgató szerkesztette, a korabeli fényképeket Kardos Tamás készítette.

1984. augusztus 20. alkalmából adták át a megújult Kossuth téri szökőkutat.

30 évvel ezelőtt,

1989. április 22. és 23. között a város adott otthont a III. Kodály Zoltán Országos és Nemzetközi Kórustalálkozónak.

1989. június 30-án állították vissza Szolnok megye korábbi nevét. A Megyei Tanács ülésén fogadta el azt a határozatot, amely a megye történelmi elnevezését Jász-Nagykun-Szolnok megye néven.

1989 őszén adták át a sportcsarnokot a Széchenyi lakótelepen.

1989. október 23-án avatták fel az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító kopjafát a Szent István téren.

5 évvel ezelőtt, 2014 novemberében kapott emléktáblát Szolnok első polgármesterének, Hubay Ferenc (1817-1890) tiszteletére a Damjanich János Múzeum panteonjában.

Üzenet a jövőnek

Sulák Istvánné Karkus Piriska Erzsike: Emlékkönyv Tenyőszigetről. Üzenet a jövőnek. [Szolnok], 2015.

Szolnok város központjától közel 5 kilométer távolságra található Tenyősziget. Ez a külterület az 1800-as évek közepétől közel 300 tanyából álló település volt, ahol legalább hatszázan éltek. Napjainkban a statisztikai adatok szerint azonban 50 fő alatti a területén található lakások száma. Egyre kevesebben élnek azok közül, akik itt születettek, a tanyai iskolában kezdték meg tanulmányaikat és élték a tanyasi emberek dolgos hétköznapjait kiépített aszfalt út, áram és telefonszolgáltatás nélkül.

2015-ben jelent meg Sulák Istvánné nyugdíjas pedagógus által összeállított helyismereti kiadvány számos visszaemlékezéssel Tenyőszigetről. A fényképekkel, személyes okmányokkal és cikk-kivágatokkal bőségesen illusztrált könyv emléket állít a tenyői tanyavilágban élt egykori embereknek.

Számos szakrális, néprajzi, agrártörténeti adalék segíti az egykori tanyák iránt érdeklődőket. Olvashatunk a helyi termelőszövetkezetről és a tanyasi iskolák egykori mindennapjairól is. A családkutatók számára pedig a kötetben szereplő ndiáknévsorok és a függelékben szereplő névmutató is szolgáltat adatokat.

Magyarország általános térképe 1910 körül - Forrás: Arcanum Mapire

30 évvel ezelőtt Szolnokon

A Magyar Kosárlabda Szövetség és a Magyar Diáksport Szövetség 30 évvel ezelőtt országos mozgalmat hirdetett a sportág népszerűsítésére az általános iskolások körében.

Mini kosárlabda

Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal felvétele

1988. november 12-én, szombaton  került sor a mini kosarasok Szolnok megyei seregszemléje. A Szolnoki Olajbányász—Dombóvár NB I-es ifjúsági mérkőzését előzte meg a mini kosárlabda karnevál. A hivatalos megnyitó után a jövő kosárlabdázói birtokukba vették a sportcsarnokot.

Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal felvétele

Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal felvétele

Forrás:

Pataki:  Megnyitják a megyei mini mozgalmat. Szolnok megyei Néplap, 1988.11.10.

Szolnok Megyei Testnevelési és Sporthivatal Fotótára